FN - Híradó helyett

A kormányzat válságkezlő intézkedéseit méltatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fideszes képviselőből lett elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság éves konferenciáján. Az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen Domokos László az erről kiadott közlemény szerint azt mondta: a magyar válságkezelés európai összehasonlításban sikeresnek tekinthető,

de nem ünneprontás ezzel kapcsolatosan a kockázatokra is figyelmeztetni.

A kormány intézkedéseit nagyon óvatos bíráló Domokos a közlemény szerint sikerként könyvelte el, hogy 2020-ban a GDP hazánkban kisebb mértékben csökkent, mint az Európai Unióban, a 2021. második negyedéves növekedés pedig szerinte már kiugróan jó eredménynek számít. Az ÁSZ elnöke hozzátette: 2021 első negyedévétől már a foglalkoztatottság is meghaladta a válság előtti, 2019-es szintet.

Mindez magyar siker

– fogalmazott Domokos László, aki szerint a sikerek sorába tartozik, hogy

• a beruházások nem torpantak meg, sőt a beruházási ráta „dinamikus növekedésnek indult”,
• hogy az adóbevételek kisebb mértékben csökkentek, mint amennyire a gazdaság visszaesett.

Az ÁSZ elnöke ezt úgy értelmezte, hogy érvényesült és bevált az Orbán-kormány receptje, mely szerint gazdasági sokkhatás esetén nem a lakosság elesett rétegeinek megsegítésével,  hanem kormányzati túlköltéssel kell csökkenteni a visszaesést. A közlemény úgy fogalmaz: míg az EU tagállamok a segélyek kiterjesztésével válaszoltak a válságra, a magyar megoldás a munkahelyteremtés ösztönzését helyezte előtérbe. Mint írták az átképzés is segítette a mobilitást, illetve új munkahelyek megtalálását. Az infokommunikációs ágazatban például a járvány évei alatt majdnem harmincezer fővel emelkedett a létszám – értékelt Domokos László.

De milyen kockázatokat hordoznak a sikeres válságkezelés lépései?

– teszi fel a kérdést az ÁSZ közleménye. Ezeket Domokos az alábbiak szerint részletezte:

• Miközben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, olyan munkaerőhiány alakult ki, amelynek jelentős bérfelhajtó hatása van,
• ezt a bérversenyt az állami szektorban biztosan nem lehet megnyerni, amikor a hiány mérséklése is cél,

Domokos a beszédében javaslatokat is megfogalmazott, ezek szerint

• meg kell előzni azt az inflációs nyomást, amely a termelékenység emelkedését meghaladó bérnövekedésből fakad,
• a bruttó bérek növelése helyett inkább a nettó keresetek emelését célszerű mérlegelni,
• azaz mérsékelni a személyi jövedelemadót.

Domokos szerint további kockázatot rejt, hogy ha a piaci beruházások gyorsan felfutnak, és az állami beruházások is bővülnek, akkor a beruházási piac túlfűtöttsége a beruházások elhúzódását, drágulását, és az importhányad emelkedését okozza. A következő hónapok nagy kérdése szerinte ezért az, hogy milyen gyorsan emelkedik a beruházási aktivitás. Ha dinamikusan emelkedik, akkor célszerű az állami beruházásokat visszafogni – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke.

The post Az állami számvevőszék elnöke szerint „nem ünneprontás” a válságkezelés kockázatairól beszélni first appeared on 24.hu.

Orbán Viktor hétfőn újabb részleteket árult el arról, hogy a gyereket nevelő szülők mikor és hogyan fogják megkapni jövőre az idei évi személyi jövedelemadójuk beígért visszatérítését. Napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök bejelentette:

2022. február 15-éig visszatérítjük – mert vissza tudjuk téríteni – a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A visszafizetés felső határa a 2021-es éves átlagbér adótartalma lesz. Adó-visszatérítésben részesülnek a gyereket nevelő kisvállalkozások is. Az ekho szerint adózó szülők az általuk személyi jövedelemadóként befizetett összeget kapják majd vissza, a kedvezményes átalányadót fizető kisvállalkozók, katások pedig az általuk fizetett átalányadó egynegyedét kapják majd vissza, amennyiben gyermeket nevelnek. Összességében 1,9 millió szülő számára 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal 2022 februárjában.

A bejelentésben újdonság, hogy van már dátum: február 15-éig ígérik az adó-visszatérítést, azaz az országgyűlési választás előtt. Kiderült, hogy a kisvállalkozók is kaphatnak szja-visszatérítést. Sőt, az átalányadózók, köztük a katások is, akik családi adó- és járulékkedvezményre nem jogosultak, mivel nem fizetnek klasszikus szja-t és járulékot.

Vagyis már nem egyszerűen szja-visszatérítésről van szó, hanem adó-visszatérítésről.

Orbán Viktor felszólal az Országgyűlés őszi időszakának nyitóülésén 2021. szeptember 20-án.

Bővült a kedvezményezettek köre – korábban 1,5 millióra becsülték, most már 1,9 milliót említett a kormányfő. Ugyanakkor az adó-visszatérítés teljes összegét nem srófolták fel, júniusban is 600 milliárd forintra taksálták, ahogy most is.

A miniszterelnök ezúttal nem említette meg azt a feltételt, hogy az szja-visszatérítés akkor valósulhat meg, ha az idei gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot.

Jogszabály még nem született az adó-visszatérítésről, ezért csak az eddigi közlésekre hagyatkozhatunk. Ezek alapján a megkérdezett adószakértő szerint van még jó pár részlet, amit tisztázni kell.

Február 15-éig téríti vissza a gyerekeseknek az adót a NAV

Ahhoz, hogy február 15-éig vissza tudják téríteni az adót, két adatra lesz szükség – még jóval február 15-e előtt.

• Az egyik a 2021-es GDP-növekedés,
• a másik az idei átlagkereset.

Az előrejelzések alapján biztosra lehet venni, hogy meglesz az 5,5 százalékos növekedés a tavalyi gyenge bázishoz képest. Elemzők 7 százalék körüli, sőt a feletti növekedést sem tartanak kizártnak. A Központi Statisztikai Hivatalnak viszont fel kell pörögnie, hogy időben rendelkezésre álljon az adat. A tavalyi évre vonatkozó első GDP-becslését idén február 16-án adták ki, ez pedig késő volna az adóvisszatérítéshez.

Ugyanígy nem állt rendelkezésre idén február 15-éig az sem, hogy mennyi volt tavaly az átlagkereset – ebben az évben február 25-én jött ki a KSH ezzel az adattal. Az átlagkereset legutóbb 436 300 forint volt, becslések szerint éves szinten bruttó 440 ezer forint lehet.

A két adat hiányában persze lehet becslésre is hivatkozni, úgy, mint a nyugdíjkorrekciónál.

Azt is tisztázni kellene, hogyan kell érteni azt, hogy a NAV visszatéríti az szja-t (átalányadózóknak az átalányadót). Eddig ugyanis az adótörvények szerint az volt a rend, hogy a NAV az adózók bevallása alapján térített vissza adót. Csakhogy az szja-bevallási határidő május 20., a katás bevallásé pedig február 25. Kérdés, hogy az adóbevallás előtt lesz-e a visszatérítés, vagy esetleg arra számítsunk, hogy előrébb hozzák az adóbevallásokat. A Pénzügyminisztériumtól ezt is megkérdeztük, várjuk a válaszukat.

Katások, átalányadósok, ekhósok, kisvállalkozások

A katások minden hónapban 50 (évi 600) ezer forint, vagy vállalás alapján havi 75 (évi 900) ezer forint, mellékállásban pedig minden hónapban 25 (évi 300) ezer forint adót fizetnek. A miniszterelnök bejelentése alapján Angyal József okleveles adószakértő szerint nem világos, hogy adómértéktől függetlenül minden katásnak visszafizetik-e az adó negyedét (ha családi pótlékot kapnak). Ha igen, és egész évben katások voltak, akkor a 2020-as évre 150, 225 vagy 75 ezer forint adó-visszatérítésre számíthatnak február 15-éig.

A katásoknak a bevallásban az árbevételükről kell számot adniuk. Azt pedig látja a NAV év végén, hogy hány hónapra volt adófizetésre kötelezett a katás – ebből a visszatérítés összege is rendelkezésére állhat az adóhatóságnál annak érdekében, hogy február 15-éig teljesíthessék az adó-visszatérítést.

Az ekhósoknál azt kellene tisztázni az adószakértő szerint, hogy csak az általánosan adózó bérrész (jellemzően a minimálbérnek megfelelő) szja-ra jár-e visszatérítés, vagy az ekho szja-tartalmára is. A jövedelemből levont 15 százaléknyi ekhóból ugyanis 9,5 százaléknyit személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni. Pontosítani kellene továbbá, hogy kiket fed le a „kisvállalkozások” megnevezés.

A NAV tudhatja, kiknek járhat adó-visszatérítés

Angyal József emlékeztetett, egy augusztus 6-i kormányrendelettel lehetővé vált, hogy a NAV-nak legyen adata azokról, akik érintettek lehetnek az adó-visszatérítésben. A rendelet értelmében a Magyar Államkincstárnak havonta adatot kell szolgáltatnia a NAV felé azokról, akiknek családi pótlékot folyósított. Továbbá az érintettek házastársáról, bejegyzett élettársáról és élettársáról is, ha ilyen adat rendelkezésre áll. A Magyar Országos Közjegyzői Kamarának ugyanígy jelentenie kell a NAV felé a bejegyzett élettársakat, az Országos Kórházi Főigazgatóságnak pedig a várandósságot, míg az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervnek az anyakönyvek házassággal összefüggésben nyilvántartott adatait.

Így január 5-ére rendelkezésére is állhatnak az adatok. Egy dologról azonban – úgy tűnik – mégsem lesz feltétlenül információ: arról, hogy aktuálisan kivel élnek be nem jegyzett élettársi kapcsolatban azok, akik egyébként családi pótlékot kapnak. Pedig amennyiben az élettárs is kap családi pótlékot, akkor neki is járna adó-visszatérítés, ahogy a családi kedvezményt is igénybe veheti  – hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Ezek alapján az adóhatóság el tud készíteni egy ajánlást az adó-visszatérítésről – azt azonban az eddigi rend alapján jóvá is kellene hagyatniuk az adózóval, és utána jöhetne a kiutalás. Kérdés, ez így mind belefér-e február 15-éig, ahogy a kormányfő ígérte hétfőn.

Családi körkép

A KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusának adatai szerint 1,716 millió gyerekes család volt Magyarországon. A gyerekes családok 55 százalékában (949 ezer család) egy gyermek volt, durván harmadukban (566 ezer család) két gyermek, 9,4 százalékában (161 ezer család) három gyerek, és 2,9 százalékában (50 ezer család) nevelkedett négy vagy annál több gyerek. A gyerekes családok 12 százalékában (206 ezer család) a szülő egyedül nevelte gyermekét vagy gyermekeit. Ez hozzávetőleg 3,2 millió szülő. Mivel 1,9 millió szülőt említett a miniszterelnök – ezek szerint a kormány arra számít, hogy a szülők mintegy 60 százaléka veheti igénybe a februári adó-visszatérítést.

Igénybe vett családi kedvezmény, plusz adó-visszatérítés

Az adó-visszatérítés szülőnként az átlagkeresetig, azaz nagyjából 440 ezer forintig járhat. Csakhogy a gyerekesek más kedvezményeket is igénybe vehetnek, amivel nőhet a nettó fizetésük. Akik ifjú házasnak számítanak, azok havi 5 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek. Egy gyerekre pedig összesen havi 10, két gyerekre havi 40, három gyerekre havi 99, négy gyerekre havi 132 ezer forint lehet a családi kedvezmény. A házasságkötési kedvezménnyel most nem számoltunk, és megnéztük, egy szülő esetén kinek mennyi pluszt jelenthet minimálbérnél, bérminimumnál és átlagkeresetnél az adó-visszatérítés, ha eddig maximálisan kihasználta a családi kedvezményt. A mai tudás alapján a szülő akkor részesülhet az adó-visszatérítésből, ha van szja-ja, az pedig akkor van, ha a családi kedvezmény nem nullázta le a jövedelemadót.

Egy gyerek mellett a minimálbéres bő 180 ezer forint, a bérminimumos majdnem 275 ezer, az átlagkeresetes pedig több mint 670 ezer forint szja-visszatérítésre számíthat.

Két gyerek mellett azonban csak az átlagbéresnek maradt levont szja-ja a családi kedvezmény érvényesítése mellett, így neki lehet csak adó-visszatérítése, 310 ezer forint körüli összegben. Három-négy gyereknél a szülőnek nem marad fizetendő jövedelemadója, ha kimaxolta év közben a családi kedvezményt, így adó-visszatérítésre sem számíthat valószínűleg.

A maximális szja-visszatérítés az átlagkereset után szülőnként 800 ezer forint körüli összeg lehet a tavalyi évre a gyerekeseknek, azaz két szülő esetén elvileg akár 1,6 millió forint. Nyilvánvaló, hogy ha a szülők kevesebbet keresnek idén, mint az átlagkereset, illetve érvényesítettek már adókedvezményt év közben, akkor a maximális szja-visszatérítést nem tudják majd kihasználni.

A családi járulékkedvezményről is dönteni kell

Elvarratlan szál a családi járulékkedvezmény – hívta fel az adószakértő a figyelmet. Mi úgy számoltunk, hogy azt is igénybe vehetik a szülők, de ez így sehol nem mondatott ki eddig. Viszont szeptembert írunk, tehát ha valaki igényelte év elején a családi kedvezmény érvényesítését, az eddig minden hónapban megkapta már. Feltételeztük, hogy ez a szülőknél is marad.

Ha olyan családról van szó, ahol a szülők eddig is átlagkeresetet kaptak, akkor az egyik szülő egymaga érvényesíthette a teljes adó- és járulékkedvezményt, még abban az esetben is, ha négy gyermekük volt. A másik így családi kedvezményt nem kapott.

Jövő februárban ő pluszban megkaphatja a csaknem 800 ezer forintos szja-visszatérítést, és ha csak egy vagy két gyerekük van, akkor az első szülő is visszakaphatja azt az szja-t, amit nem nullázott le neki a családi kedvezmény. Így egy gyerek esetén az eddig évi 120 ezer forintról majdnem 1,6 millió forintra ugrik a család adó- és járulékkedvezménye. Két kedvezményre jogosító gyermek mellett 1,1 millió forint lehet a két szülőnek a plusz, ha azonban három vagy négy gyerek van, akkor már csak 800 ezer forint körüli az adó-visszatérítés.

Egy és két gyerek mellett így összesen mintegy 1,6 millió forinttal nőhet a család jövedelme (ez pont annyi, mint kétszer az adó-visszatérítés maximuma), három gyermeknél viszont már majdnem 2 millió forinttal, négy gyermek esetén pedig nagyjából 2,4 millió forinttal lehet több ahhoz képest, mintha nem lenne gyerekük.

Kérdés, valóban így lesz-e, azaz megtarthatják-e a szülők az év közben igénybe vett adó- és járulékkedvezményt, és ezen felül visszakaphatják-e átlagkeresetig az év közben tőlük levont szja-t is. Ha igen, az is kérdés az adószakértő szerint, hogy mi lesz azokkal, akik év közben nem érvényesítették a családi járulékkedvezményt, csak bevalláskor tervezték ezt. Ha visszakapják február 15-éig a befizetett szja-jukat, vajon a bevalláskor érvényesíthetik még a járulékkedvezményt is?

Azt sem tudni egyelőre, hogyan kezelnék az adó-visszatérítésnél az egyéb jövedelmeket, például az ingatlan bérbeadásából származó bevételt, amiről csak a bevallásnál derül ki, hogy mennyi, és akkor a családi kedvezmény is érvényesíthető belőle.

The post Néhány problémát még meg kell oldani, hogy a gyerekesek február 15-ig visszakaphassák az szja-t first appeared on 24.hu.

Valószínűleg elég kevés óvodásnak vagy kisiskolásnak jut eszébe a nyugdíj-előtakarékosság, amikor először hallja La Fontaine A tücsök és a hangya című tanmeséjét, pedig remekül megtanít arra, hogy a nyár után bizony tél jön, és ha nem készülünk fel előre, akkor az élelemmel teli kamra helyett csak éhkopp jut.

Huszonéves korára aztán a legtöbbünk elfeledkezik erről a tanmeséről, pedig pont ilyen fiatalon kellene még időben elkezdeni a nyugdíjas évekre felkészülni. Rövid az élet, ami még távolinak tűnik az hamar elérhető közelségbe kerül. Számos tanulmány és elemzés mutatta ki azt, hogy minél fiatalabb korban kezdi el valaki az öngondoskodást, annál nagyobb eséllyel tud jelentős nyugdíj-kiegészítést felhalmozni, mire „beköszönt a tél”.

A jelek szerint ugyanakkor az elmúlt 3-4 évben többen felismerték azt, hogy nem tücsöknek, hanem hangyának kell lenni, így az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a pénztártagok befizetéseinek nagysága évről évre növekedett, 2020-ban például már meghaladta a havi 12 ezer forintot.

Annak sem kell aggódnia, akinek csak havonta kisebb összeg befizetésére nyílik lehetősége, hiszen egy, a munkaerőpiacra éppen bekerülő, vagy családalapítást tervező fiatal felnőtt lehetőségei korlátozottabbak, azonban már havi 5 ezer forint összegű megtakarítás is segíthet egy nagyobb tartalék felhalmozására, amennyiben időben elkezdik az öngondoskodást.

Ha még mindig szükséged van egy kis kedvcsinálóra, akkor érdemes tudnod, hogy amennyiben 20 és 30 év közötti fiatal vagy, és idén belépsz – vagy átlépsz – az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárba, akkor egyszerre lehetsz egész nyáron muzsikáló tücsök, és a télire szorgosan gyűjtögető hangya! Részt vehetsz ugyanis egy nyereményjátékon, ahol egy 250 ezer forint értékű műszaki cikkek vásárlására fordítható ajándékutalványt nyerhetsz, így egyszerre kapcsolódhatsz ki és gyarapíthatod a pénzedet.

The post Tücsök akarsz lenni, vagy hangya? Ezért érdemes minél előbb belépni egy nyugdíjpénztárba! (x) first appeared on 24.hu.