Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 17 perc 40 másodperc

Ha év végéig nem lépnek, ez vár az evásokra

4 óra 36 perc

November közepén még több mint 16 ezer evás nem döntötte el, hogyan szeretne adózni jövőre. Egy biztos, evázni már nem lehet január elsejétől. Sokak számára megoldás lehet a katázás, de lesznek, akiknek az általános szabályok szerinti adózás a célra vezetőbb. Bevételtől, költségtől, létszámtól függhet a döntés. A szakértő egyet nem feltételez, hogy tömegével kiváznának az evások.

Választani kell, vagy átsorolják az evást

Az eva január elsejei megszűnésével jövedelemadózás szempontjából több adónem is szóba jöhet:

  • egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy a kisadózás (kata),
  • egyéni cégnek, bt.-nek, kkt.-nak és ügyvédi irodának a kata, a kiva vagy a társasági adó,
  • a többi eva-alanynak a kiva vagy a társasági adó közül kell választania.

A gazdálkodás, költséghányad és az alkalmazotti létszám függvényében lehet eldönteni, melyik adózás lehet a legkedvezőbb. Ha az adózó nem jelentkezik be a kata vagy kiva alá, akkor egyéni vállalkozóként szja-, társas vállalkozásként pedig társasági adóalannyá válik 2020. január 1-től. Ha valaki így jár, de alapvetően katázni vagy kivázni szeretne, annak jó hír, hogy később, év közben is áttérhet ezekre az adónemekre.

Az áfánál is van választási lehetőség. Lehet kérni alanyi áfamentességet (évi 12 millió forint árbevételig), ingatlanok értékesítése, bérbeadása esetén az adókötelessé tételt, az áfa megállapítására pedig pénzforgalmi elszámolás is választható.

Eva kontra kata

A kiindulópont, hogy az evás adózó főállásúként évi 30 millió forint áfás evaalapig adózhatott kedvezményesen, 37 százalékos kulccsal, felette 50 százalékos volt az adó.  Az evaadó kiváltotta egyéni vállalkozóknál

  • a vállalkozói személyi jövedelemadót,
  • a vállalkozói osztalékalap utáni adót és
  • az általános forgalmi adót,

társaságok, egyéni cégek esetén

  • a társasági adótosztalék utáni személyi jövedelemadót,
  • a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót és
  • az általános forgalmi adót.

Emellett a foglalkoztatót terhelő szociális hozzájárulási adót (17,5 százalék), szakképzési hozzájárulást (1,5  százalék) és az egyéni járulékokat (18,5 százalék) is meg kellett fizetni.

A kisadózók tételes adójánál (kata) viszont a kedvezményes tételes adózási lehetőség jelenleg évi 12 millió forintos árbevételi határig lehetséges. A tételes adó főállásban minden hónapban 50 ezer forint, de lehet havi 75 ezer forintot is fizetni fixen, ez utóbbi esetben a társadalombiztosítási ellátások számításának alapja magasabb. Ha átlépi a katás az évi 12 millió forintot, akkor a 12 millió forint feletti árbevételre 40 százalék adót kell fizetnie. A kataadón kívül csak iparűzési adót kell fizetni az adózónak.

12 millió forint alatt és felett

Az RSM senior adótanácsadója, Kéri Erika úgy véli, hogy mivel a kata 2012 decembere óta választható, azok az evások, akiknek évi 12 millió forint körül volt az árbevételük, nagy valószínűséggel már áttértek a kisadózásra, ha az kedvezőbb lehetett nekik.

A szakértő szerint azonban még akkor is érdemes kiszámolni, hogy hogyan járna az adózó az evához képest a katával, ha 15-20 millió forint az éves bevétele. Ugyanis a 40 százalékos adót csak a 12 millió forint feletti részre kell megfizetni, és a katában nem kell számolni sem a társasági adóval, sem az osztalékadóval. Vagyis elképzelhető, hogy még így is a kata lehet a legjobb választás az evázónak.

Aki egyéni vállalkozással, kkt-val, vagy bt-vel evázott, az mind választhatja a katát, kft. azonban nem.

Kata, költség, munkakörülmények

Az árbevételen kívül a vállalkozási tevékenység költségigénye is döntő lehet, mert katánál nem lehet a költséget elszámolni. Ezért ha nem jelentéktelen, vagy kifejezetten nagy a költségarány a bevételhez képest, akkor célszerűbb lehet a társasági adózást választani.

A katánál jelenleg hétből két feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ne minősítse a NAV munkaviszonynak a vállalkozást:

  • A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
  • Naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles megrendelőtől szerezte. (Az egy partnernek szóló 1 millió forint feletti éves számlázásról mindkét félnek adatot kell szolgáltatni a NAV felé.)
  • Az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzéséhez.
  • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
  • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
  • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Mivel az evánál nem voltak ilyen szabályok, ezt is figyelembe kell venni, ha valaki katára térne át. Eddig nem lehetett hallani arról, hogy a fenti szabályok miatt kizárt volna katázót a NAV a kisadózás lehetőségéből, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem élne az adóhatóság ezzel az eszközzel. A felreppent hírek alapján nem kizárt, hogy a jövőben szigorítás lesz a katánál, de 2020. január 1-jétől erre még nem kell számítani – jegyezte meg a szakértő.

A kiva választását is érdemes mérlegelni

Kivába bejelentkezni évi 1 milliárd forintos árbevételig, legfeljebb 50 fő foglalkoztatása mellett lehet, a felső plafon pedig 3 milliárd forintnál és 100 fős létszámnál húzódik. Azt szokták mondani, hogy a kiva akkor javasolható leginkább, ha jelentős a bérköltség. Kivázva ugyanis a személyi jellegű kifizetéseken (ideértve a bérköltséget, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat) 7% megtakarítás érhető el a 2020-tól alkalmazandó 12 százalékos adókulccsal számolva.

Ha azt nézzük, hogy aki eddig evázott, annak az éves bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg, emellett viszont nem valószínű, hogy jelentős összegű bérköltséget számolt el, hiszen evásként a felmerült költségek nem csökkentethetik az adóalapot. Ebből kiindulva, pusztán a személyi ráfordítások kedvezőbb adózása miatt a szakértő szerint nem biztos, hogy az evások tömegesen térnének át a kivára.

Ugyanakkor, a váltásnál érdemes megfontolni a helyi iparűzési adón elérhető megtakarítást is: a kivások az iparűzési alapot a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében jogosultak megállapítani, ami sokak számára kedvező lehet és kompenzálhatja a társaságiadó-mérték és a kiva mérték közötti különbözetet. Mérlegelni érdemes azt is, hogy ha kivázva, osztalékágon akarja kivenni a profitot az adózó, akkor az után is meg kell fizetnie a 12 százalékos kivát. Azoknak, akik beruházást terveznek és a társaság nyereségét inkább bent hagynák a cégben, mindenképpen érdemes ezzel az opcióval is számolni – tette hozzá.

Másodállásban is választani kell

Másodállású evás főállás mellett az evalap 4 százaléka után fizette a járulékokat (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot), továbbá a szociális hozzájárulási adót, nyugdíj mellett pedig az evaalap 10 százaléka után fizette meg a nyugdíjjárulékot (10 százalék), továbbá a havi 7500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha valaki másodállású evás volt, annak érdemes átgondolni, hogy bevétele folyamatosan, vagy alkalomszerűen keletkezik-e. Ha jellemzően havonta, akkor számára kedvező lehet a havi fix 25 ezer forint megfizetése mellett másodállásban katázni. Ha viszont csak évente egy-két projektje van, akkor célszerűbb lehet egyéni vállalkozásban folytatni tovább, hogy akkor és annyi bevétel után fizessen adót, amikor és amennyi éppen keletkezik.

A szakértő szerint érdemes a könyvelővel leülni, és az előzmények, illetve a várható jövő függvényében átgondolni melyik lehet a legjobb választás.

Lezárás

Nemcsak az új adózási nemet kell kiválasztani év végéig, hanem az eva lezárása is jár néhány kötelezettséggel.

  • Az egyéni vállalkozónak részletes vagyonleltárt kell készíteni az adóév első napjára.
  • Az evásként bevételi nyilvántartást vezető társasági adóalanynak pedig tételes leltárt, az alapján nyitómérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
  • A társasági adó hatálya alá kerülő társas vállalkozás köteles a 2020. január 1. és 2021. június 30. közötti időszak valamennyi negyedévére társaságiadó-előleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10-éig megfizetni. A társaságiadó-előleg az utolsó evás adóévben elszámolt összes bevétel 1 százaléka. Ha nem volt teljes az evás adóév, akkor az összes bevétel 12 hónapra arányosított összege után kell az 1 százalék adóelőleget megfizetni.

Az evaáttérési döntéshez érdemes megnézni a Pénzügyminisztérium tájékoztatóját is, ahol kalkulátor is található.

Kategóriák: Friss

Romániában is többet költenek a háztartások, mint Magyarországon

2019, december 14 - 11:18

Magyarország egy főre jutó GDP-je 3 százalékponttal, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 1 százalékkal nőtt tavaly 2017-hez képest, derül ki az Eurostat legfrissebb, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből – írja a 444.hu.

Egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlagot 100 százaléknak véve a listát Luxemburg vezeti 261 százalékkal, az utolsó helyezett Bulgária, 51 százalékos aránnyal. Magyarország a középmezőny végén áll (71 százalék), a 28 tagallámot tudott megelőzni: Lengyelországot, Lettországot, Görögországot, Romániát, Horvátországot, és Bulgáriát.

Azonban az egy főre jutó GDP nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére, ezért követik az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást. Az uniós átlagot 100 százaléknak véve a listát szintén Luxemburg vezeti, 134 százalékkal és Bulgária az utolsó az átlag 56 százalékával.

Magyarország holtversenyben Horvátországgal az utolsóelőtti, 64 százalékos aránnyal. Szlovákiában 73 százalékot, Romániában 71 százalékot mértek. 

Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Friss

Lassú ügymenet után drágulásra panaszkodnak a nagycsaládos autóvásárlók

2019, december 14 - 09:21

A nagycsaládosok részére autóvásárláshoz biztosított állami támogatás jelentős zavart okozott az autókereskedői és az autóvásárlói körökben is. Az állam a nyár óta akár 2,5 millió forintos támogatást nyújt azoknak a legalább három gyerekkel rendelkező családoknak, akik új, illetve maximum 2000 kilométert futott, legalább 7 személyes autót akarnak vásárolni. Az eredeti tervekben úgy számolt az állam, hogy három év alatt maximum 18 ezren fogják ezt a támogatást igénybe venni, de már november végén 21 ezer fölött volt az igénylők száma – írja az Index.

Az állam az igényléstől számítva a támogatás folyósításáig 30 napos határidőt szabott meg, de az autóvásárló tömeg miatt ez a határidő jelentősen megemelkedett, mondta a lap kérdésére Gablini Gábor, a Gépjárműkereskedők Országos Szövetségének az elnöke. Szerinte ez a késlekedés főleg az első időszakra volt jellemző, amikor „puffert jelentettek” a nagy számban megjelent igénylők, de azt mondta, mostanra normalizálódott a helyzet, és aki most igényli az állami támogatást, számíthat arra, hogy 30 nap alatt megkapja az autóját.

Korábban az is problémát jelentett, hogy sokan ügyeskedésre használták ki a rendszert, és egyszerre több autókereskedésben is bemutatták a támogatásigénylő lapot, így a MÁK-nak egy idő után minden egyes igénylőnél azt is ellenőriznie kellett, hogy hány helyen mutatta be a támogatásra vonatkozó dokumentumokat. Ezt a rendszert időközben korrigálták, most már az igénylésnél az autókereskedést is meg kell jelölni.

A Nagycsaládos Autóvásárlási Támogatás Független Információs Csoport Facebookján olyan információk is megjelentek, hogy az autók ára a támogatás óta jelentősen megnőtt.

Van, akinek a nyáron kinézett autója ára 300-650 ezer forinttal nőtt, de volt, aki egymilliós drágulásról számolt be.

Gablini szerint tényleg emelkednek az árak, de ez szerinte nem a támogatás miatt alakul így, hanem a károsanyagkibocsátási-szabályok januári változása miatt, amit már most bekalkulálnak a kereskedők. Szerinte a támogatásnak éppen hogy ellenkező hatása van az árakra, és nincs olyan árfelhajtó hatása mint volt a lakástámogatásnak a lakáspiaci árakra.

Kiemelt kép: A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által szervezett „7+ üléses hétvége” elnevezésű rendezvény a Magyar Vasúttörténeti Park Orient-csarnokában 2019. április 27-én. A bemutatón tizenhárom autómárka hét- vagy többszemélyes családi autóját láthatták az érdeklődők. (MTI/Mónus Márton)

Kategóriák: Friss

Negyedmilliárd forinttal drágultak a népligeti Fradi-pályák

2019, december 14 - 08:34

A Ferencvárosi Torna Club Népligeti edzőközpontja területén tervezett labdarugópályák megépítése 260 millió forinttal drágult, így elérte a 2 milliárd 220 millió forintot – vette észre a napi.hu.

A tender módosítását az ajánlatkérő Ferencvárosi Torna Club (Fradi) közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

A Fradi népligeti edzőközpontja területén tervezett hibrid típusú élőfüves labdarúgó sportpályák (Ganz pálya, Center pálya, Száger pálya) kialakítását idén áprilisban nyerte meg közbeszerzésen a tatabányai EBP Építő Group Kft. A feladat része a fűtési alapvezeték cseréje, valami a hőközpont építése is.

Az eredeti vállalási ár 1 milliárd 960 millió forint volt. A műszaki tartalom változása miatt ez emelkedett 2 milliárd 220 millió forintra.

Kiemelt kép: A Ferencváros játékosai megköszönik a szurkolók biztatását a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulójában játszott Ferencváros – Dinamo Zagreb visszavágó mérkőzés után Budapesten, a Groupama Arénában 2019. augusztus 13-án. A Ferencváros 4-0-ra kikapott, így 5-1-es összesítéssel a horvát csapat jutott tovább. (MTI/Illyés Tibor)

Kategóriák: Friss

Orbán Ráhel barátnője megtámogatja a bútoripart

2019, december 13 - 20:09

A Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) határozatlan idejű együttműködési megállapodást kötött a Magyar Bútor és Faipari Szövetséggel a modern magyar bútoripar, illetve a divat- és dizájnipar hazai szereplőinek szakmai támogatására – közölte az MDDÜ.

Az MTI-hez eljuttatott pénteki közlemény szerint a megállapodás célja, hogy „megerősítse és stabilizálja a magyar divat- és dizájnipart a bútor- és faiparral való szakmai kapcsolat szorosabbá fűzésével”.

Az együttműködés nagyban hozzájárul majd a magyar divat- és designipari szereplők és vállalkozások nemzetközi piacra lépésének előkészítésében, illetve annak végrehajtásában és támogatásában is,

írják. Az MDDÜ vezetői Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerültek ki, az ügynökség vezérigazgatója Bata-Jakab Zsófia.

Budai villába költözött Orbán Ráhel kedvence, az állami divatügynökségA Magyar Turisztikai Ügynökségnél kirúgtak több száz embert, felügyeltje, a divatügyi hivatal viszont zavartalanul nő, és igyekszik helyzetbe hozni azokat a cégeket, amelyek a miniszterelnök lányának köréhez tartoznak.

A közlemény szerint Magyar Bútor és Faipari Szövetség legfőbb célja, hogy elősegítse és támogassa az összefogást a modern magyar bútoriparért, továbbá szeretné hosszú távú és sokrétű, izgalmas projektekkel felfrissíteni a nagy múlttal rendelkező magyar faipart, ezért szorosabbá kívánja fűzni a design és az ipar közötti együttműködést.

Úgy vélik, hogy a csütörtökön aláírt megállapodás elősegíti majd az iparági szereplők közti párbeszédek kialakítását, illetve a magyar formatervezői szcéna részletesebb feltérképezését

Mint írják, az együttműködés részét képezi a magyar divat- és designiparhoz kapcsolódó háttéripari tevékenység megszervezése, fejlesztésének és stratégiai építkezésének támogatása is, valamint akár közös továbbképzési programok, kiállítások és egyéb rendezvények létrejöttét is támogatják.

Az együttműködésnek köszönhetően a magyar divat- és designiparhoz kapcsolódó tudásbázis és intézményrendszer építése és fejlesztése is várható, továbbá erős hangsúlyt fektetnek majd a felső- és a középfokú oktatási kapcsolatok erősítésére, képzések elindítására, a kapcsolattartásra és együttműködésre az oktató intézményekkel. Mindezek mellett pedig megfelelő publicitást szeretnének biztosítani a divat- és designipar már befutott szereplőinek és a pályakezdőknek egyaránt.

„Az MDDÜ nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi és hazai szakmai szervezetekkel való együttműködésre, ennek fényében kötöttük meg a mostani megállapodást is a Magyar Bútor és Faipari Szövetséggel. A közös munka által reményeink szerint még sikeresebbek lehetünk az iparági szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a szövetség több ezer hazai kis-, közép és nagyméretű vállalkozást egybefogóan képvisel. Előbbi mellett a szövetség javaslataira és meglátásaira is számítunk az iparági stratégia fejlesztésével kapcsolatban” – idézik a megállapodást aláíró Bata-Jakab Zsófiát.

„A Bútorszövetség 2019-ben hiánypótló kutatásba fogott, melynek célja az ágazati stratégia, a kitörési pontok meghatározása volt. Egyértelmű az adatok és kutatások alapján, hogy csakis a designtartalom és nagyobb hozzáadott érték jelentheti a jövőt a magyar bútor- és faipar számára. A designszemlélet, az oktatás és képzés, a 21. századi technológiák használata és a generációváltás jelenti a szakma számára a legnagyobb kihívásokat. Fontos az együttműködés és a közös gondolkodás mindenkivel, aki hozzásegítheti a faipart a nemzetközi élvonalhoz való csatlakozást. Stratégiát nem lehet egyedül írni és megvalósítani” – emelte ki Wilheim Gábor, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség elnöke.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János

Kategóriák: Friss

Jön az újabb gazdaságvédelmi akcióterv

2019, december 13 - 17:28

A kormány jövő év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel segíti a magyar gazdaság szereplőit, ami egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést jelent – közölte a pénzügyminiszter pénteken Debrecenben, a hajdú-bihari TOP 100 kiadvány bemutatóján.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy bár Európában még nem beszélhetünk recesszióról, de visszafogottak a gazdasági kilátások, Közép-Európában és Magyarországon ugyanakkor bizakodóbb a hangulat, mint Európa egészében. Hozzátette: a magyar gazdaság 2019-re Európa leggyorsabban növekvő gazdasága lett, az év első kilenc hónapjában 5,1 százalékos, a harmadik negyedévben 5 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami három és félszerese az európai átlagnak.

A pénzügyminiszter szerint jövőre reálisan 4 százalékos gazdasági növekedés várható, amit segít a kormány új gazdaságvédelmi akcióterve – írja az MTI.

Varga Mihály kiemelte, hogy a növekedéssel párhuzamosan fokozatosan csökkent az adósságállomány 80-ról 68 százalékra, a cél pedig, hogy 2022 végére 60 százalék alá mérséklődjön. Megjegyezte, hogy egyetlen ország sem tudott ilyen ütemű adósságcsökkentést elérni.

A miniszter szerint a gazdasági sikerekben jelentős szerepe van annak az összefogásnak és együttműködésnek, amely az elmúlt években az önkormányzatok, az egyetemek, a vállalkozások és a kormányzat között kialakult.

Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf

Kategóriák: Friss

Varga Mihály: új gazdaságvédelmi akcióterv készül

2019, december 13 - 14:47

A kormány jövő év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel segíti a magyar gazdaság szereplőit – jelentette ki Varga Mihály. Ez egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést jelent majd a pénzügyminiszter szerint, aki pénteken Debrecenben, a hajdú-bihari TOP 100 kiadvány bemutatóján beszélt.

Varga Mihály hangsúlyozta: bár Európában még nem beszélhetünk recesszióról, de visszafogottak a gazdasági kilátások, Közép-Európában és Magyarországon ugyanakkor bizakodóbb a hangulat, mint Európa egészében. Hozzátette: a magyar gazdaság 2019-re Európa leggyorsabban növekvő gazdasága lett, az év első kilenc hónapjában 5,1 százalékos, a harmadik  negyedévben 5 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami három és félszerese az európai átlagnak. A pénzügyminiszter szerint jövőre reálisan 4 százalékos gazdasági növekedés várható, amit segít a kormány új gazdaságvédelmi akcióterve.

Kiemelt kép: Varga Mihály pénzügyminiszter mutatja az általa megvásárolt nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án. A november eleje óta megvásárolható nyomtatott Magyar Állampapír Plusz 5 éves futamidejű, névre szóló, nyomdai úton 10.000, 50.000, 100.000, 500.000, 1.000.000, 2.000.000 forintos címletekben előállított, fix, sávos kamatozású lakossági állampapír. MTI/Balogh Zoltán

Kategóriák: Friss

Papíron is vége a Malévnek, megszűnt és szinte mindenki ráfizetett

2019, december 13 - 12:00

Írmagja sem maradt az egykori nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Jó sokan vesztettek az ügyön:

  • A felszámolásból csak az 1100 dolgozó jutott pénzhez, járandóságuk egy részét kifizette a Malév.
  • A nagy hitelezők, az orosz Vnyesekonombank és a Boeing repülőgépeket lízingbe adó ILFC nem látott egy fillért sem,
  • A magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév, ennyit mindenképpen buktak az adófizetők.
  • Az egykori Malév útvonalhálózatának izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg.
  • Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.

Több mint 7 év után sikerült lezárni a Malév-aktát,  ebből úgy négy évig tartott, míg az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy. Indonézül és vagy húsz másik nyelven kell prezentálni a Malév felszámolási zárómérlegét – írta a Zoom két éve arról, mi hányzik ahhoz, hogy a bíróság befejezettnek nyilvánítsa az eljárást, és az egykori nemzeti légitársaság neve a cégjegyzékből is eltűnjön. 2016 novemberében készült el a mérleg, amelyet több mint 3000 címre, az összes hitelezőnek elküldtek. A Zoom úgy tudta, érdemi észrevétel nem érkezett, viszont húsz egykori, külföldi Malév-dolgozó kérte, hogy angol helyett a saját nyelvén kapja meg a dokumentumot.

Bár évről évre halmozta a veszteségeket, 60 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt, mégis váratlanul dőlt be a Malév 2012 februárjában, és nem is mindennapi módon: Tel-Avivban az izraeli partner 400 ezer dollárnyi tartozás azonnali rendezését követelte, s lényegében foglyul ejtette a Malév gépét. Addigra a magyar állam már több mint 80 milliárd forinttal stafírozta ki a légitársaságot, és végeredményben ebből lett a baj. Tiltott állami támogatás miatt feldobta Brüsszelben a feltörekvő fapados, a Wizz Air, a vizsgálat végén megtiltották a további állami támogatást,  ezzel levágták a lélegeztetőgépről Malévet, és felszámolásba torkollt a történet.

Igaz, volt olyan verzió, hogy rögvest reinkarnálják a nemzeti légitársaságot, mégpedig úgy, hogy a bedőlt Malév eszközeivel és a dolgozóival egy új alapítású, némileg karcsúbb társaság működhessen tovább. Ebből azonban nem lett semmi, ahogy a befektető bevonásából sem. A kínai Hainan ugyan érdeklődött, de végül úgy találták, hogy csak pénzt akar tőlük a magyar kormány, nem is keveset, úgy 100 millió eurót, ám sok beleszólásuk nem lenne a Malév üzletmenetébe, így elálltak a bevásárlástól.

Mire bedőlt, a nevén kívül nem sok mindene maradt a Malévnak, már a felszámolás elrendelésekor világos volt, hogy nem sok pénz várható az eljárástól. Mindössze 2,5-3 milliárd forintra tették a cégvagyont, amivel szemben durván 170 milliárd forint követelés állt.

Pénzt csak a külföldi Malév-adósoktól tudott behajtani a felszámoló, ez viszont várakozáson felüli összeget 4-5 milliárd forintot hozott a konyhára. Ezzel együtt

a Malév több mint háromezer hitelezője közül csak a dolgozók jutottak pénzhez, úgy 3,6 milliárd forinthoz, követelésüknek átlagosan a feléhez.

A törvény betűjét alkalmazva ők se kaptak volna semmit, jóformán csak a vezetői prémiumokra és a külföldi alkalmazottak kifizetésére lett volna elég a pénz, mert ezeket azonnal ki kell fizetni, az egyszerű dolgozókat bére viszont csak az elbocsátásukkor (a csoportos létszámleépítés procedúrájának lejátszása után) lett volna esedékes. Feltehetően a felzúdulás és a demonstrációk elkerülése végett az állami felszámoló precedens értékű pert csinált végig, és ennek az lett a vége, hogy az esedékességi szabály helyett az egyenlő bánásmód és a méltányosság jegyében egyformán kezelték a dolgozói követeléseket, így arányos kifizetés lett az eljárás vége. Mindenki a követelése nagyjából feléhez jutott tehát.

A többiek nem kaptak semmit, a legnagyobb hitelező, a magyar állam sem. Neki 83 milliárd forinttal tartozott a nemzeti légitársaság, ebből 73 milliárd volt az Európai Bizottság által utóbb szabálytalannak ítélt állami támogatás, amit az ukáz szerint a Malévnak vissza kellett volna fizetnie.

Nem ment semmire a légitársaságot 112 millió euróval hitelező orosz külgazdasági bank, a Vnyesekonombank sem, hiába pereskedett. A bank a pert 2016 novemberében elveszítette, és úgy tudni, fellebbezést nem nyújtott be.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az oroszok lemondtak volna a 36,8 milliárd forintról és kamatairól, peren kívüli rendezésről kezdtek el tárgyalni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.

Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI

Kategóriák: Friss

Petíciót indított Dobrev Klára az európai minimálnyugdíj bevezetéséért

2019, december 13 - 09:00

Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője szívügyének tekinti az európai minimálnyugdíj kérdését, ezért petíciót indított. A politikus szerint a magyar nyugdíj az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban, pedig a magyar idősek is ugyanolyan keményen végigdolgozták az életüket, mint más európai polgárok – írta Facebook oldalán a DK EP-képviselője.

A Demokratikus Koalíció szerint arra van szükség, hogy a létrejövő Európai Egyesült Államok minden uniós tagállamra vonatkozóan bevezesse az európai minimálnyugdíjat, hogy a magyarok is európaiként élhessenek a nyugdíjas éveinkben.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Friss

Jön a nyugdíjemelés, lesz, aki csak 800 forinttal kap majd többet

2019, december 13 - 08:26

Biztossá vált, hogy jövőre 2,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A nem kormányzati előrejelzések szerint ez kevés lesz, és jövőre is kiegészítésre szorulhatnak a nyugdíjak, az mfor.hu számításai szerint lesz olyan nyugdíjas, aki mindössze havonta 804 forinttal kap majd többet.

A portál azt írja, hogy a szerdai közlöny alapján az idei évi nyugdíjkiegészítés beépítése után 2,8 százalékkal fognak emelkedni 2020. január elsejétől a nyugdíjak, ami azt jelenti, hogy a kormány továbbra is arra számít, hogy 2,8 százalék lesz az infláció. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a várható infláció 3,4 százalék lesz.

Ez alapján – mivel az emelés mértéke egységes – lesz, aki havonta tízezrekkel, mások pedig csupán néhány száz forinttal gazdálkodhatnak több pénzből, mint idén. Egy átlagos, 135 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas – az idei 0,7 százalékos kiegészítő emelést is figyelembe véve – jövőre havonta 3806 forinttal gazdálkodhat több pénzből. Éves szinten ez kicsivel több mint 45 ezer forint pluszt jelent.

A Magyar Államkincstár által kiadott adatok alapján jelenleg a teljes öregségi nyugdíjak a legkisebb, 28 500 forinttól egészen milliós nagyságrendig szóródnak.

Ha valaki ezt a legkisebb ellátást kapja, akkor jövőre havonta 804 forinttal több pénzt utal ki neki a magyar állam.  Ezzel szemben egy 2 millió forintos ellátás esetén az érintett havonta 56 392 forinttal több pénzből gazdálkodhat majd.

Az mfo.hu cikke megjegyzi, hogy mivel a várható infláció mértéke a kormány által prognosztizáltnál jóval nagyobb lehet, a nyugdíjasok már egy jelentősebb mínusszal indítják az évet a rendeletben rögzített emelés ellenére is. A Magyar Nemzeti Bank által a következő évre megállapított 3,4 százalékos fogyasztói árindex és a kormány előrejelzése közt nem elhanyagolható, 0,6 százalékos differencia van.

Abban az esetben, ha a kormány a jegybanki inflációs várakozásnak megfelelően emelné a nyugdíjakat, akkor az egy átlagos 135 ezer forintos ellátás esetén havi 3806 forint helyett 4622 forint többletet jelentene. Egész évre vetítve tehát 9788 forintot veszít egy átlagos ellátásban részesülő személy. A legkisebb nyugdíj esetén havi 172 (évi 2066 forintot), a legnagyobb, kétmilliós ellátásnál pedig 12 084 forintot (évi 145 008 forintot) bukik az érintett az alacsonyabb mértékű emelés miatt.

Egyre több nyugdíjas nyomorogA szegénységi küszöb alatt már 240 ezer nyugdíjas él.

Kiemelt kép: MTI / Mohai Balázs

Kategóriák: Friss

Egyre több mindenre rálát távolról is a NAV

2019, december 12 - 20:01

Az EY szakmai konferenciáján Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője kiemelte: mindezzel párhuzamosan megkezdték egy még szélesebb körű ellenőrzési adatátadási kötelezettség előkészítési munkálatait is. Az adóhivatal jelenleg a 100.000 forintos áfaösszeget elérő számlák adatait látja online, jövőre azonban újabb előrelépés történhet a gazdaságfehérítés területén.

  • 2020. július 1-től már a belföldi áfaalanyok részére kiállított valamennyi számláról, 2021. január 1-től pedig a magánszemélyeknek nyújtott számlákról is online riportot kell majd küldeni a NAV-nak – a parlament által megszavazott gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvény szerint.

Az eddigi áfaértékhatár megszűnése látványosan növelheti az érintett adóalanyok és az általuk digitálisan jelentett számlaadatok volumenét.

A NAV előtt nem lesz titok, tízmilliárdokkal nőhet emiatt az adóbevételElfogadták az őszi adócsomagot.

A szabályváltozás a jövő évtől olyan számlakategóriákat is lefed, mint a belföldi fordított áfa és egyes áfamentes ügyletek, így minden cégnek számolnia kell a fejlesztéssel. A magánszemélyeknek kiállított számlák esetében a 2021-től életbe lépő intézkedés az online kasszán kívüli ügyletekre vonatkozik, azonban így is széles körnek kell felkészülnie a változásra.

„Bevezetése óta az online számla adatszolgáltatási rendszer jelentősen csökkentette az áfarést, fellendítette a cégek digitalizációját és erősítette a hazai vállalkozások jogkövető magatartását. A következő években kibővülő adatbázisra támaszkodva az adóhivatal a vállalkozások áfabevallási tervezetét is elkészítheti, ami elsősorban adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet megoldást” – hangsúlyozta Czöndör Szabolcs.

A NAV megkezdte a standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T) bevezetésének előkészítését is, ami egy szélesebb egységesített adatátadási kötelezettséget jelent majd a magyar cégek számára.

Ez a fajta riportálási rendszer bizonyos eltérésekkel már több országban, például Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában is működik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlása alapján magyar specifikumokkal kiegészített standardok (SAF-T_HU) konzultációja 2019 decemberében vette kezdetét. Bevezetés esetén az adóellenőrzés során az adózóknak ebben a formátumban kell majd adatot szolgáltatniuk például a könyvelés, számlaforgalom, törzsadatok, tárgyi eszközök és készletmozgások kapcsán.

„A SAF-T egyelőre egy pilot projekt keretében indul el hazánkban, aminek célja, hogy egy széles körű, standardizált bejelentési rendszert valósítson meg. A kísérleti időszak után akár már 2021-től élesben működhet. Külföldi tapasztalatok alapján a bevezetés nehézségei elsősorban abból adódnak, hogy több különböző helyről, akár különböző IT-rendszerekből kell majd beszerezni azokat az információkat, amelyeket később egy standard formátumban kell a hivatalnak átadni. Ez többleterőforrást és alapos felkészülést igényel majd a vállalkozásoktól” – összegezte Molnár Péter, az EY tanácsadó cég adószakértője.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Friss

Új generációs felhők és mesterséges intelligencia az üzleti informatikában

2019, december 11 - 19:18

„Mindez feltételez egy olyan integrált hálózati és informatikai réteget, ahol az alkalmazások stabilan működnek, az adatok és a felhasználók biztonságban vannak. Továbbá fontos szempont, hogy mindez akár komolyabb kezdeti beruházás nélkül elérhető, és költséghatékonyan fenntartható. Ráadásul az informatikai biztonságot egyre többször fenyegetik a kívülről jövő támadások, amelyekre egy, nem IT-vel foglalkozó vállalatnak mind nehezebb felkészülnie” – fejtette ki Kemendi Zsolt a Bitportnak adott interjújában.

Az igazi növekedés a felhő- és biztonsági szolgáltatásokban rejlikNéhány év alatt vált távközlési vállalatból infrastruktúra-alapú ICT-szolgáltatóvá az Invitech.

Az IT-biztonság viszonylag új üzletágnak számít a cég életében. Ezen a területen az Invitech két éve bejelentett, távmenedzselt IT-biztonsági megoldásai mára beérni látszanak. Az elmúlt időszakban pedig egyre több üzleti ügyfél veszi igénybe az Invitech Security Operation Centerének (SOC) bázisán megvalósított biztonsági megoldásokat.

„Itt a hálózatbiztonsággal, -felügyelettel, -üzemeltetéssel foglalkozunk, ami mutat rendszerintegrátori sajátosságokat. A jelenlegi portfólióból ugyanúgy tudunk egy kisvállalatnak és egy nagyvállalatnak is testreszabott, versenyképes ajánlatot adni. Egy év alatt közel megdupláztuk az ebből a szegmensből származó árbevételt, és további növekedési potenciált látunk ezen a területen” – emelte ki a szakember.

A csoportmunka forradalmát ígéri az Invitech és a Microsoft

Az innovatív szolgáltatásfejlesztések szerves része, hogy egy sor neves gyártóval ápol jó kapcsolatot az infokommunikációs cég, és ennek eredményei beépülnek a komplex IT-termékekbe. Erre a legfrissebb példa, hogy Magyarországon elsőként az Invitech kínálja a Microsofttal közös integrált megoldásként a felhőalapú csoportmunkát támogató Teams szoftvercsomagot.

Egyre profibb lehet a virtuális csapatmunka a felhőbenA Microsoft Teams rendszere és az Invitech megoldása új távlatokat nyit a vállalati kommunikációban.

Az általuk is használt szoftverrel dolgozók egyszerűen, gyorsan, agilisen és kötetlenül tudnak feladatokat kiosztani, kommunikálni, információt megosztani, és ehhez a szükséges távközlési infrastruktúrát, sőt a végponti készülékeket is egy kézből kapják meg.

Már az üzleti felhőmegoldások új generációján dolgoznak

Újszerű az a felhőalapú termékek fejlesztésénél alkalmazott multi cloud megközelítés is, amelyre alapozva kívánják a vállalati felhőmegoldások új generációját biztosítani. A felhő inkább üzleti, mint műszaki kérdés ebben a felfogásban. A komplex üzleti igényekre sokszor a leghatékonyabb megoldás nem egy konkrét szolgáltatás, hanem akár több megoldás kombinációja. Mindez természetesen tanácsadói és mérnöki oldalról is egyaránt új szemléletet, más gondolkodást igényel.

Robotok és mesterséges intelligencia az ügyfélkezelésben Kemendi Zsolt

Kemendi Zsolt az üzletág vezetőjeként talán nem véletlenül gondolja azt, hogy szakmailag az újonnan létrejött vállalati szolgáltatások a legizgalmasabb terület a cégen belül. Az üzletág egy sor belső fejlesztésű innovatív módszert alkalmaz. Ezek egyike az a mesterséges intelligencia alapú rendszer, amely a beépített robotok révén sokkal gyorsabb és eredményesebb ügyfélkezelést hozhat. A levélben beérkező kéréseket – részben a teljes magyar Wikipédia mint tudásbázis felhasználásával – automatikusan kezeli és irányítja a megfelelő szakemberhez.

Nem a virtuális asszisztenssel és a chattel kezdték, mivel a jelentős erőforrásokat inkább az ügyféllevelek kezelése köti le. Kezdetben csak a robotikával próbálkoztak, ennek azonban gyorsan elérték a korlátait. Bizonyos helyzetekben gyors döntésekre van szükség, az e-mailekben megjelenő strukturálatlan szöveget viszont pusztán robotok segítségével nem lehetett értelmezni, ehhez már szükség volt a mesterséges intelligenciára. A megoldás elsősorban időben hoz jelentős megtakarítást, ami az ügyfélélmény szempontjából kulcsfontosságú tényező.

Belső karrierút a jó szakemberek megtartásáért

Az üzletág sikerének az egyik kulcsa a magasan képzett és motivált profi IT-szakembergárda, amelynek fontos a megtartása, motiválása. Kemendi Zsolt az ehhez szükséges eszközök közé sorolja a belső karrierút építését is. Jelenleg 230-an dolgoznak az üzletágban, éves szinten a csapat 10-15 százaléka lép tovább új pozíciókba. Ezt elősegítik a közép és hosszú távú képzési programok, amelyek kombinálják a belső (on the job) és a külső tréningeket, támogatják a minősítések megszerzését, illetve az egyéni fejlődést.

Ami pedig a piaci víziót illeti, a vezérhelyettes egyre kevésbé a konkrét technológiai szolgáltatásoknak, sokkal inkább az értéknövelt, integrált megoldásoknak jósol biztosabb jövőt. Mint mondta: „mi erre készülünk, így fejlesztjük az erőforrásainkat azért, hogy a versenyképességünket a többi közt az értéknövelt megoldásokkal tartsuk fenn”.

A teljes interjút itt olvashatja el.

Kategóriák: Friss

Minimálbér: a kormány szerint is indokolt újratárgyalni, mennyi legyen az emelés

2019, december 11 - 18:00

Szerdán délután ülésezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a bérmegállapodás újratárgyalása volt az egyik fő téma. Mint kiderült, nemcsak a szakszervezetek, hanem a kormány is indokoltnak tartaná, ha újratárgyalnák a 2019-2020-as bérmegállapodás jövő évre eső részét. Ennek oka, hogy a bérmegállapodásban foglalt makrogazdasági mutatók legalább két százalékos mértékben túlteljesültek – számolt be lapunknak az ülésről a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László.

A bérmegállapodás szerint ahogy idén, jövőre is 8-8 százalékkal emelkedne a minimálbér és a bérminimum. A minimálbér jelenleg 149 ezer forint, a szakmunkás bérminimum pedig 195 ezer forint. Ha 8 százalékos emelés lesz, akkor jövőre 161 ezer forint lehet a minimálbér, és 210 600 forint a bérminimum. A szakszervezetek egységesen két számjegyű, azaz legalább 10 százalékos emelést szeretnének – mondta a 24.hu-nak Kordás László. A munkáltatók azonban maradnának a tavalyi bérmegállapodásban szereplő 8-8 százaléknál, nem tartják indoltnak, hogy ettől eltérjenek.

A kialakult szakmai vitában a munkáltatók jelezték, szeretnének tisztán látni 2020-ra vonatkozóan, ezért kérték, hogy a Pénzügyminisztérium tegye le az asztalra, milyen prognózisuk van, hogyan alakulhat jövőre az infláció, a GDP és a termelékenység. Ettől tennék függővé, hogy kitartanak-e a 8-8 százalék mellett, vagy elfogadható-e számukra magasabb emelés is.

A szakszervezetek hangsúlyozták, a gazdasági mutatók lényegesen jobbak lettek, mint előzetesen várták. Márpedig a munkavállalói érdekképviselet szerint nemcsak a munkáltatói és kormányzati oldalnak kell részesülnie a növekményből, hanem a bérből és fizetésből élőknek is.  

A munkáltatók kérésére a kormányoldal december 20-ára ígérte a kért gazdasági prognózist. Ennek ismeretében fogják eldönteni, mikor lesz a következő forduló, amikor megállapodhat arról a három oldal, hogy mennyivel emelkedjenek a legkisebb bérek, illetve mennyi legyen a bérajánlás.

Ha 10 százalékos lesz az emelés, akkor 164 ezer forint lehet jövőre a minimálbér és 214 500 forint a bérminimum.

Kategóriák: Friss

Kipaterolták a szakszervezetet, nem oszthattak Mikulás-csomagot a gyár épületében

2019, december 11 - 17:33

A parkolóba szorult ki 220 szakszervezeti tag a német autóipari beszállító, a thyssenkrupp jászfényszarui gyárépületéből. Legalábbis arra az időre, amíg a szakszervezet átadta a tagoknak a Mikulás-csomagot és a hozzá járó, 15 ezer forintos utalványt. A szakszervezet kérte a gyár vezetésétől, hogy valamelyik szociális helyiséget bocsássák rendelkezésükre, de ezt megtagadták. Kozma Zsolt, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSZ) elnöke elmondása szerint odáig fajult a dolog, hogy azt mondták nekik, ott a nagy parkoló, oldják meg ott az akciót.

Ez nem volt korrekt és nem is elegáns

– mondta az elnök.

Kérdésünket eljuttattuk a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. központi címére és a HR-vezetőnek is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

A jászfényszarui gyár mintegy 1000 dolgozójának több mint ötöde, 220 fő az ÉTMOSZ tagja. A viszonylag fiatal szakszervezet helyi tagsága nemrég lépte át a 200 fős határt, aminek igen nagy a jelentősége, ezzel ugyanis elérték már azt az arányt, hogy kezdeményezhessék a kollektív szerződés megkötését. Ha pedig ezt sikerül végigvinni, akkor a kollektív szerződés nemcsak a jászfényszarui egységben, hanem a thyssenkrupp másik négy telephelyén (Budapest Debrecen és Győr) dolgozókra is érvényes lesz.

Kategóriák: Friss

Pluszpénzt kaptak decemberben a postások

2019, december 11 - 12:44

Információit kaptunk arról, hogy a postások kapnak valamennyi pluszpénzt a rezsiutalványok kihordásáért, ezért rákérdeztünk az állami vállalatnál, mennyit fizettek a nyugdíjasoknak szánt 9000 forintos ajándék terítéséért. Válaszukból azonban ez nem igazán derült ki, többszöri kérdezésre sem. Annyit írtak, hogy a Magyar Posta a rezsiutalványokkal kapcsolatos megbízását sikeresen teljesítette, hiszen minden érintett szeptember 2-a és szeptember 30-a között megkapta az utalványokat tartalmazó küldeményt.

Hozzátették,

a kézbesítők – hasonlóan más postai munkavállalókhoz – a decemberi munkabér kifizetéskor többletkifizetésben részesültek.

Szerettük volna megtudni, mennyi volt a decemberi „többletkifizetés”, hány százalék pluszt jelentett ez a dolgozóknak, és mennyit kaptak a kézbesítők, kifejezetten a rezsiutalványok kihordása miatt kapták-e pluszt, vagy egyébként is kaptak volna, ahogy mindenki más. A választól nem lettünk okosabbak, a posta ugyanis ennyit közölt csak velünk:

Sem összeg szerint, sem munkakör alapján nem lehet általánosítani a többletkifizetés mértékét.

2017-ben nem kaptak pluszpénzt a postások az Erzsébet-utalványok kihordásáért:

Beintett a posta: idén nincs pluszpénz az Erzsébet-utalványok kihordásáértAz állami cég mindezt azzal magyarázza, hogy más a kihordás ütemezése, mint tavaly.

2018-ban viszont igen:

Ennyit kapnak a postások az Erzsébet-utalványok kézbesítéséértDíjazza a plusz munkát a Magyar Posta. Frissítünk!

Tóth Zsuzsannától, a Postás Szakszervezet elnökétől megtudtuk, december 5-én fizették ki a pluszpénzeket a postásoknak. Ezek között volt számos ösztönző, valamint az úgynevezett teljesítményelismerés. A többi ösztönzőről nem adhatott információt, csak a teljesítményösztönzőről, amely 90 ezer forint azok számára, akik egész évben nyolc órában dolgoztak. Akik év közben kezdték a munkát, illetve részmunkaidősök, vagy hosszabb betegállományban voltak, azoknak arányosan kevesebb a teljesítményösztönző. A jövő évi bértárgyalásokat még nem tudták megkezdeni, mivel nem volt még VKF-ülés, és a jövő évi legkissebb bér összege sem ismert.

Kiermelt kép :MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 

Kategóriák: Friss

Matolcsyék saját maguknak verték fel a Bölcs Vár árát

2019, december 11 - 07:02

Megvette, ingyen továbbajándékozta, pénzt adott a rekonstrukcióra, majd „piaci áron” újra visszavásárolta – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szempontjából nagyjából így nézett ki az a tranzakciósorozat, amelyet a Budai Várnegyed központjában található műemléképület körül vezényelt le. Matolcsy György jegybankelnök és csapata néhány éven belül kétszer vette meg ugyanazt az ingatlant, csak közben jelentősen felverte az árát – saját maga számára.

Kívülállóként nehéz átlátni azokat a kavarásokat, amelyek az MNB és a jegybanki alapítványok között zajlottak az utóbbi öt évben, és a jegybank továbbra sem segíti átláthatóvá tenni, hogy miért és hova vándorolnak hatalmas tételekben a közpénzek a különféle szervezetek és cégek között. A történet azzal indult, hogy az MNB unortodox tanok oktatására létrehozott öt, Pallas Athénéről elnevezett alapítványt, és ezeknek kezdő lökésként 200 milliárd forintot juttatott, részben nagy értékű ingatlanok formájában. A jelek szerint a pénzáramlás azóta sem szűnt meg.

Az MNB az idén novemberben jelentette be, hogy nettó 8,7 milliárd forintért megvette az Úri utca 21. alatt található régi városháza épületét, amely megfogalmazásuk szerint éppen a hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Az MNB-s képzési központnak, a Bölcs Várnak is helyet adó ingatlan az elmúlt években a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADA) tulajdonában volt.

Az MNB az adásvételről kiadott közleményében arra nem tért ki, hogy a jegybank az épületet valójában 2014-ben egyszer már megvette. Matolcsyék akkor 1,9 milliárd forintot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának a leromlott állapotban lévő műemlékért, ahol korábban az MTA Nyelvtudományi Intézete működött.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A jegybank rövid idő után ingyen továbbadta az épületet. A tulajdoni lap szerint az MNB csupán három hónapig volt az ingatlan tulajdonosa,  2014 tavaszán az „vagyonrendelés” címén teljes egészében átkerült a PADA-hoz. A 3758 négyzetméteres házat az alapítvány újíttatta fel és építtette át úgy, hogy az a Bölcs Vár mellett vendéglátóhelyek működtetésére is alkalmas legyen. A több éven át tartó munkálatok négymilliárd forintot emésztettek fel, amit a PADA akkoriban az MNB-től származó indulótőkéjéből tudott kifizetni.

A számok alapján egyértelmű, hogy a PADA novemberben ismét jelentősen gazdagodott a 8,7 milliárdos vételárból, és ez igaz még abban az esetben is, ha az építési költségeket az alapítvány saját kiadásának tekintjük. Az MNB viszont látványosan rossz üzletet csinált. Ha csak a most megkötött második adásvételt nézzük, akkor is 2,3 millió forint fölött volt a kifizetett négyzetméterenkénti vételár. Ha viszont beleszámoljuk az első, 2014-es vásárlást is, akkor az jön ki, hogy a jegybanknak több mint 10,5 milliárdjába került az épület. A négyzetméterár pedig megközelítette a 2,8 milliót.

A 24.hu megkérdezte az MNB-t, szerintük valójában mennyibe került az ügylet a jegybanknak, illetve, hogy az alapítvány által elköltött négymilliárdot ők hova számolják. A kérdésekre nem kaptunk választ, az MNB levele szerint ugyanakkor jogos, hogy a mostani vételár a duplája a bejelentett építési költségeknek.

A Bölcs Vár vételára a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) értékbecslési szabvány alapján került meghatározásra, mely az épület egyedi paramétereit, a felújítás költségét, illetve az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci árnövekedését is alapul vette

– válaszolta a jegybank, amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen módszerrel határozták meg a 8,7 milliárd forintos vételárat.

Az adásvétel körüli zavart tovább növeli, hogy az MNB most sem saját maga, hanem a „100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata” számára vette meg a Mátyás-templommal szemben álló tömböt. A leányvállalatot a jegybank közlése szerint úgy hívják, hogy MNB-Ingatlan Kft.

Egy gyors vizsgálódás után azonban kiderül, hogy a leányvállalat csak két hónapja viseli ezt a nevet, előtte úgy hívták, hogy Optimum-Penta Kft., és egyike volt azoknak az ingatlancégeknek, amelyeket a Pallas Ahthéné-alapítványok (köztük a mostani eladó) hoztak létre három éve. A Pallas Athéné Domus Optima Zrt. 2016-ban egyetlen nap alatt alapított öt új vállalkozást Optimum-Alfa, Optimum-Béta, Optimum-Delta, Optimum-Penta és Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. néven, amivel már akkor sikerült teljesen követhetetlenné tenni a különféle épületek körüli bizniszeket.


A jegybank, az alapítványai és az ingatlancégek nemcsak az Úri utcai ingatlannal manővereztek. A Széll Kálmán téri Postapalota esetében hasonló koreográfia alapján jártak el éppen az Optimum-Penta Kft. főszereplésével. Az Optimum-Penta feladata az volt, hogy a Postapalotát vegye meg és újítsa fel. A Hvg.hu korábbi cikke szerint a cég az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből fedezte a hatalmas épület vételárát, az alapítványok kezességével felvett hitelből a felújítást, majd a felújított épületet adta el a jegybanknak, ahonnan az alapítványok a pénzüket eredetileg kapták. Az adásvétel itt úgy történt, hogy az MNB idén május 31-én a céggel együtt megvette a Postapalotát 14,4 milliárd forintért.

Matolcsy elnyeli a Széll Kálmán téri Postapalotát is14 milliárd az ár.

Az októberi névváltoztatás után, most már MNB-Ingatlan Kft.-ként ugyanez a Gyurity Bránkó Bertalan ügyvezető által irányított ötfős cég kapta meg tulajdonba a várbeli épületet is. A kft.-nek 2016 óta szinte alig volt gazdasági tevékenységből származó forgalma, viszont közben több mint 400 milliós veszteséget termelt.

Külön érdekesség, hogy az Állami Számvevőszék a múlt héten tett közzé egy elemzést a hazai alapítványok körében végzett ellenőrzéseiről, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a MNB által létrehozott hat alapítványnál „a gazdálkodási kereteket biztosító szabályozottság és a gazdálkodással összefüggő tevékenységek gyakorlása az összes elemzett alapítvány átlagához viszonyítva szabályszerűbb volt”.

Kategóriák: Friss

A hazai turisztikai szektor tükre (x)

2019, december 10 - 16:50

Az internet elterjedésének köszönhetően a turisztikai szektor, csakúgy, mint sok más iparág, gyökeres változáson ment keresztül. Kétirányúvá vált a korábban egyirányú kommunikáció a fogyasztókkal, és ez a visszacsatolási csatorna lehetőséget teremtett az fogyasztók egyedi igényeinek kielégítésére. Ennek következtében a fogyasztók körében is megnőtt az igény a minél személyre szabottabb, perszonalizáltabb termékek és szolgáltatások iránt, mely mára már elvárássá vált a turisztikai szektor szolgáltatóival szemben is, folyamatos kihívást támasztva az ágazat szinte minden szereplője elé.

Ez az átalakulás tökéletesen nyomon követhető Magyarország elsőszámú turisztikai kiállításán, az Utazás kiállításon is, ahol az utazási irodák mellett mostanra egyre nagyobb szerepet kapnak a turisztikai desztinációk bemutatkozásai, hiszen a látogatók fontos célja az utazások lefoglalása mellett az inspirálódás lett. Ezt támasztják alá a kiállítás kutatási eredményei is, melyek szerint, a mintegy 35.000 látogatónak 40%-át befolyásolják utazási döntéseiben a rendezvényen látottak, 10%-a pedig konkrétan foglalt is utazást a rendezvényen.

Ez lehet az oka, hogy a kiállítói érdeklődés az elmúlt években jelentősen nőtt. 2019-ben a megkérdezett cégek 63%-a jelezte, hogy éves marketing tervének fontos része a kiállításon való részvétel, a 2020. február 27. és március 1. között megrendezésre kerülő Utazás kiállításra bejelentkezett vállalkozások, szervezetek, intézmények, pedig most december elejére már lefoglalták a kiállítási terület mintegy 70%-át. Hozzájuk az elérhető helyek függvényében még csatlakozhatnak az érdeklődők.

A kiállítói érdeklődés növekedésével párhuzamosan a látogatók száma is több mint 25%-al nőtt legutóbb, mely többek között annak köszönhető, hogy a szervezők nagyobb hangsúlyt fektetnek a kiállítókkal való szorosabb együttműködésre. Fontos szempont továbbá, hogy a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ, reagálva a látogatói igényekre, egy élményekkel teli „Aktív hétvégét” kínál a látogatóknak olyan programokkal, mint a CheckINN Turisztikai Karrier Expo, a Budapest Boat Show, a Karaván Szalon, a Járatlan Utakon Fesztivál 10. jubileumi kiadása vagy az Afrika Expo és Vásár.

 

A 2020-as Utazás kiállítás belföldi díszvendége Eger és térsége, külföldi díszvendége pedig Olaszország lesz. Bővebb információ a rendezvényről és a jelentkezés feltételeiről a www.utazas.hungexpo.hu oldalon találhatók.

Kategóriák: Friss

Digitalizáció a turisztikában (x)

2019, december 10 - 16:50

Az internet elterjedése jelentős változásokat hozott a hazai turisztikai ágazat működésében is. A közvetlenné vált kommunikáció a fogyasztókkal megteremtette a lehetőségét a személyre szabott termékek és szolgáltatások széleskörű elterjedésének, mely mára turisztikai szektorban is alapelvárás a szolgáltatókkal szemben, folyamatos kihívást támasztva a szereplők elé.

Lévén, hogy egy szakkiállítás mindig az adott iparág leképezése, ez az átalakulás tökéletesen nyomon követhető Magyarország elsőszámú turisztikai kiállításán, az Utazás kiállításon is. A látogatók számára egyre fontosabb cél az élmény és tapasztalatgyűjtés, melynek következtében az utazási irodák mellett mára már nagy szerep jut a turisztikai desztinációk bemutatkozásának is. Ezt mutatják a kiállítás kutatási eredményei is, miszerint a mintegy 35.000 látogatónak a 40%-át befolyásolják utazási döntéseiben a rendezvényen látottak, 10%-a pedig konkrétan foglalt is utazást a rendezvényen.

Ennek következményeként jelentősen nőtt a kiállítói érdeklődés az elmúlt években. 2019-ben a megkérdezett cégek 63%-a jelezte, hogy éves marketing tervének fontos része a kiállításon való részvétel, a 2020. február 27. és március 1. között zajló Utazás kiállításnak, pedig mintegy 70%-a már foglalt. Hozzájuk az érdeklődő vállalkozások, szervezetek, intézmények, az elérhető helyek függvényében még csatlakozhatnak.

Ugyanakkor 25%-al nőtt a látogatók száma is 2018-ban, mely többek között a szervezők és a kiállítók szorosabb együttműködésének köszönhető. Másik vonzerő, hogy a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ, reagálva a látogatói igényekre, egy élményekkel teli „Aktív hétvégét” kínál a látogatóknak olyan programokkal, mint a Budapest Boat Show, a Karaván Szalon, a Járatlan Utakon Fesztivál 10. jubileumi kiadása vagy az Afrika Expo és Vásár.

A 2020-as Utazás kiállítás belföldi díszvendége Eger és térsége, külföldi díszvendége pedig Olaszország lesz. Bővebb információ a rendezvényről és a jelentkezés feltételeiről a www.utazas.hungexpo.hu oldalon találhatók.

Kategóriák: Friss

Hogy ez mekkora ötlet! És tényleg zöld. (x)

2019, december 9 - 01:41

A villamosenergia hálózatok kialakításának kezdetén kisebb méretű közösségi villanytelepeket építettek ki, helyi hálózatokkal. Egy-egy városrészben, településen az elektromos energiaellátást az oda telepített erőmű biztosította. Több mint száz év után új trendként most ismét a helyi energiatermelés felé fordul a világ: egyre több épületre szerelnek fel napelemeket, üzemelnek be biogázzal működő kiserőműveket, vagyis egy-egy ingatlan energiaellátását önellátóan oldják meg. Ezen megoldások térnyerése az anyagi hasznon kívül a környezetért érzett felelősség erősödését jelzi a vállalkozások, de már a lakossági fogyasztók szintjén is.

Ha tovább szeretnénk csökkenteni környezetre gyakorolt hatásunkat, dönthetünk úgy is, hogy kifejezetten megújuló forrásból vásárolunk energiát. Még azt is meghatározhatjuk, hogy mennyit, milyen típusút és milyen időszakban! Az E.ON Zöld Jövő oklevele bizonyítja, hogy a fenntartható jövő elkötelezett támogatói vagyunk, emellett egy úgynevezett származási garancia tanúsítványt is kapunk.

Képzeljük csak el, hogyan tudjuk teljesen kizöldíteni energiafelhasználásunkat! Akár megfelelő alapanyag rendelkezésre állása esetén beüzemelünk egy biogázzal működő kiserőművet, akár az E.ON Solar napelemes rendszerét telepítjük az épület tetejére, a célunk egyértelmű: szeretnénk a saját energiafogyasztásunkat megújuló forrásból fedezni, vagy akár elektromos autónkat innen tölteni. Ha pedig kevesebb energiát használunk fel, mint amennyit a panelek termelnek, úgy az extra energiát a napelemek visszatáplálják a hálózatra.

A legjobb az egészben, hogy mindezzel nem kell az internetet bújva, ajánlatokat bekérve bajlódni. A napelemes rendszert vagy a biogáz erőművet ugyanúgy megtervezi és egyedi igényekre szabva kiépíti az E.ON, mint ahogy E-flotta szolgáltatása részeként az elektromos autót is biztosítja. Egy kézből, egy partnertől kaphat vállalkozásunk komplex, integrált energetikai szolgáltatást és ezzel kényelmet. Az érzés pedig, hogy zöld, megújuló energiával és környezetkímélő közlekedési móddal mi magunk is tettünk a jövőnkért, pénzben nem kifejezhető.

eon.hu/integraltmegoldasok

Kategóriák: Friss