Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek, információk
Frissítve: 19 perc 10 másodperc

Rengeteg a pancsolt, silány méz

3 óra 41 perc

Az Európai Parlament elé terjesztett magyar jelentés szerint a kínai méz nemcsak az ágazat működését veszélyezteti, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet. A szakmai anyagot Erdős Norbert fideszes képviselő, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának tagja terjesztette a testület elé – írja a NAKlap. A jelentés szerint az EU méhészeti ágazata a statisztikák alapján folyamatosan fejlődik, miközben a valóságban minden évben csökken a termelés. A világ egyéb részein jelentősen nőtt a méz mennyisége, Kínában már annyi mézet állítanak elő, mint a legnagyobb méztermelő országok és az EU együttvéve. Kínából 2004 óta évente százezer tonnányi érkezik az Unióba.

Nőtt a kereslet

A természetes mézet termelő országok emelni kezdték az árakat, Kína pedig a mennyiség növelésével reagált a helyzetre, ami erősíti a gyanút, hogy a távol-keleti ország nem természetes úton előállított mézet dob piacra. Az olcsó, silány minőségű áru akadálytalanul özönlik az unióba, megbénítva ezzel a teljes közösségi méztermelést. Ehhez a mézpiacot uraló uniós kiszerelők is asszisztálnak: az olcsón beszerzett kínai mézet a jó minőségű hazai termékkel keverik, a jelenleg hatályban lévő szabályok pedig megengedik, hogy az árut uniós és nem uniós országból származó mézkeverékként vigyék a piacra.

Megtévesztik a vásárlókat

Számolni kell élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is, mert a 2002-es szermaradvány-botrány óta Kína szűri a mézet. Ezzel minden olyan fontos összetevőt el is távolítanak a mézből, amelyek miatt a mézfogyasztás javasolt. A problémát a jogszabályok szigorításával, illetve új rendeletek megalkotásával lehet megoldani.

Amíg nem tartja be a mézpiac minden szereplője a szakma írott és íratlan szabályait, addig nem lesz nyugalom a piacon

– fogalmazott Erdős Norbert.

Kaptártól az asztalig

Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a méz nyomon követhető legyen a kaptártól az asztalig, a határátkelőkön legyen kötelező a mintavétel. A méz kerüljön be a sürgősségi riasztórendszerbe, ha hamis termék kerül a piacra, azonnal értesíthessék egymást a tagállamok. Kiterjesztenék az állati eredetű élelmiszerek higiéniai szabályait a mézre és átvilágíttatnák a kínai mézet exportáló cégeket. Ahhoz, hogy a méztermelés ne csökkenjen az unióban, kellene egy közvetlen támogatási forma, a Közös Agrárpolitika költségvetéséből most csak 0,03 százalék jut a méhészeknek.

Kategóriák: Friss

Milliárdokat nyelt el a cső, amit még Simicska és Orbán együtt talált ki

4 óra 56 perc

A Mol gázvezeték-üzemeltetője, az FGSZ az állami magyar-szlovák szakasz megvásárlásáról tárgyal. Holoda Attila, a második Orbán-kormány egykori energetikai helyettes államtitkára a Népszavának azt mondja, az ügylet megértéséhez 2001-ig kell visszatekinteni, amikor az első Orbán-kabinet a gázárról nagy vitákat folytatott a Mollal, a gázüzletág államosítását csak a Fidesz választási veresége hiúsította meg.

Ezután a gázkereskedelmet és -tárolást a Mol eladta az E.ON-nak, a termelést és a szállítást pedig megtartotta.

2010 után Orbán és Simicska Lajos egyfajta ellen-Mol-ként az állami MVM-et bízta meg az eredetileg a Mol által tervezett magyar-szlovák gázvezeték megépítésével.

Annyira hangsúlyozták különállásukat, hogy a szakasz Magyar Gáz Tranzitra (MGT) keresztelt üzemeltetőjét kivonták a teljes hazai hálózatot felügyelő Mol-cég, az FGSZ műszaki felügyelete alól. Így az MGT mindennemű beleszólás nélkül “irányíthatta” alig száz kilométeres, leágazás nélküli rendszerében a nem létező gázforgalmat.

Holoda Attila szerint a komoly uniós támogatás miatt miatt még “ötletes” is volt, hogy a fejlesztés ne a magánhátterű Mol, hanem az állami MVM neve alatt fusson. Azóta Simicska kegyvesztett lett, az EU a félkész magyar-szlovák szakasz átadása után eltiltotta az MVM-et a tulajdonlástól.

Az állami holding ugyanis akkor már kereskedett gázzal és ez a kettős szerep sérti az EU szabályait.

Brüsszel az FGSZ-t ajánlotta új tulajdonosként, de a kormány az MGT-t inkább a belügyi tárcához rendelték, ahol az

üres csövet egy felesleges, piacképtelen nyűgnek tekintik, amibe időről időre súlyos költségvetési milliárdokkal kell életet lehelni.

Holoda Attila szerint is az lenne a legolcsóbb, legésszerűbb megoldás, ha az MGT a Mol FGSZ-éhez kerülne. Annak idején is hangsúlyozta, hogy a különálló MGT drága,  működésképtelen. Nem hallgattak rá, és nem is maradt sokáig helyettes államtitkár.

Kategóriák: Friss

Pokollá teszi a minisztérium júliustól a székhelyszolgáltatók életét

6 óra 41 perc

A székhelyszolgáltatás szabályai július elsejétől megváltoznak az Igazságügyi Minisztérium (IM) rendelete alapján. Az egyik legfőbb változás, hogy csak saját tulajdonú (illetve használati joggal rendelkező) ingatlanon lehet székhelyszolgáltatást nyújtani.Miért baj ez? Mert a legtöbb professzionális székhelyszolgáltató ma Magyarországon bérelt irodában dolgozik – világított rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Hangsúlyozták azt is, hogy székhelyszolgáltatás valós piaci igényeket elégít ki. S bár a köznyelvben a székhelyszolgáltatót igénybe vevő cégeket sokszor azonosítják a fantomcégekkel, ez korántsem igaz. Sőt, a székhelyszolgáltatás igénybe vételével a cégek pont azt érik el, hogy – ellentétben a fantomcégekkel – a székhelyükön elérhetők legyenek.

Már eddig is kóstolgatták a szolgáltatókat

Az utóbbi években egyébként a kormány már számos olyan intézkedést hozott, amely megnehezítette, vagy bizonyos szereplők számára kifejezetten megtiltotta szolgáltatás nyújtását. Így pár évvel ezelőtt az ügyvédi irodákat zárták ki a körből, idén év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak: egyrészt a székhelyszolgáltatás igénybe vétele bejelentési kötelezettség alá került, másrészt ilyen szolgáltatás igénybe vétele indok lehetett arra, hogy az adóhatóság a vállalkozást „kockázatos adózónak” minősítse. Az indokolás szerint a módosításokkal a hatósági ellenőrzést és felügyeletet kívánták erősíteni.

Idén júliustól azonban a minisztérium lényegében ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatás professzionális működését – állapítják meg.

Ingatlantulajdon nélkül nincs székhelyszolgáltatás

A rendelet egyébként számos új szabályt vezet be július 1-jétől, így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag. De a legdurvább, hogy a jövőben csak olyan ingatlanon működhet a székhelyszolgáltató, amely kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A meglévő szerződéseknél ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Bejó Ágnes szerint, nem nyújt valós alternatívát az sem, hogy használati jogot jegyeztessenek be a szolgáltatók az ingatlanra.  Egyrészt erősen kétséges, hogy az általában nagy, multinacionális beruházók tulajdonában lévő irodaépületeknél a tulajdonosa lehetővé tenné-e egy mindenki számára látható teher bejegyzését. Másrészt a polgári törvénykönyv használati jogra vonatkozó rendelkezései kifejezetten ellehetetlenítik ezt a megoldást: eszerint ugyanis a használati jog olyan jellegű jogosultság, amely nem ruházható át és nem is engedhető át. Így a használati jog jogosultja nem biztosíthat székhelyet más vállalkozásnak.

Rákérdeztünk a minisztériumnál, hogyan jegyezhetnének be akkor használati jogot az irodákra, de válasz nem érkezett.

Az ügyvédi iroda szerint az új szabályozás várhatóan ellehetetleníti a bérelt ingatlanban dolgozó székhelyszolgáltatókat. A rendelethez indoklás nem tartozik, és a minisztérium sem adott magyarázatot, amikor azt firtattuk, mi lehet az oka, hogy a szabályozás éppen a minőségi szolgáltatókat lehetetleníti el.

Fotó: Thinkstock Nem sok időt hagytak

A rendelet június elsejei, így felmerül a kérdés, volt-e elég idő a felkészülésre. Vagyis ingatlanvásárlásra, vagy használati jog bejegyeztetésére.

Ez a kérdés egyébként azért érdekes, mert a jogalkotásról szóló törvény kimondja, hogy

a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

És azt is rögzíti, hogy visszamenőlegesen nem lehet kötelezettséget előírni.

Többen is úgy vélik, ezzel a szabállyal nem fér össze az, hogy a már meglévő szerződésekre is kötelezettséget írnak elő. Tudunk olyan szolgáltatóról, aki ügyvédei tanácsára éppen ezért nem is veszi figyelembe régi, már meglévő szerződéseinél az új szabályt, és júliustól vállaltan „a rendeletnek nem megfelelő székhelyszolgáltatást” fog nyújtani.

Szabályozni kellene, de nem így

Ruszin Zsolt adószakértő szerint is rossz a rendelet, sőt káros és egyáltalán nem a helyes célt szolgálja. Ő is hiányolja az indoklást, de azt is, hogy nem készült előzetes hatástanulmány. Azzal azonban egyetért, hogy szabályozni kellene a székhelyszolgáltatást. De nem így. Szerinte június végéig vissza kellene vonni a rendeletet, aztán újat készíteni, a kritikus pontok figyelembe vételével. Ő egyébként engedélyeztetést szorgalmaz. Ezt a jogalkotónak is jelezte, összefoglalva, hogy szerinte mi a gond a rendelet egyes elemeivel, és hol kellene pontosítani, korrigálni. A feljebb már említett problémákon kívül a következőkre hívta még fel a figyelmet:

  • Az írásbeli szerződés előírás  helyes, de ehhez a változtatáshoz nem elég a cégtörvény felhatalmazása.
  • Meg kellene határozni a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeket.
  • Azzal, hogy egy éven belül megtiltanák a felmondást, kezelhetetlenné válnának a súlyos szerződésszegések.
  • Jó, hogy a szerződésben meg kellene adni a szolgáltatónál tárolt iratok körét, de a rendelet nem tér ki rá, hogy mi legyen az elektronikusan keletkező, illetve elérhető iratokkal. Ugyanez a helyzet pl. a naprakész iratjegyzék előírásával is. Pedig ma már a céges dokumentumok jó része ebbe a körbe tartozik.
  • Pontosítani kellene az irattovábbításra, értesítésre vonatkozó szakaszokat.
  • Mit értenek azon, hogy jól láthatóan ki kell tenni a cégek cégtábláit?
  • Az engedélyeztetés részeként a nyitva tartási időt is kérjék be. (Ez megkönnyíthetné az ellenőrzéseket is.)
  • Határozzák meg, mivel jár, ha a szolgáltató nem felel meg a szabályoknak. (Szerinte az engedély elvesztése lehetne a fő szankció.)

Megkérdeztük a minisztériumtól azt is, mi lesz azokkal a székhelyszolgáltatókkal, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni az új szabályoknak? Hiszen már egy hét sincs hátra a bevezetésig. Elképzelhető-e, hogy visszavonják a rendeletet, vagy több időt adnak az átállásra, esetleg új szabályozást készítenek? Válasz nem érkezett a cikk megjelenéséig.

Kategóriák: Friss

Még mindig óriási a különbség az ország megyéi között

9 óra 20 perc

Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunkabérek emelése, valamint az alacsony keresetűek terheinek csökkentése.

Az idei év első négy hónapjában 11,9 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Magyarországon. Ugyan nem egyedülálló jelenség ekkora mértékű béremelkedés, hiszen 1988 és 2003 között az átlagos bruttó (sajnos nettó értékek nem állnak rendelkezésre) béremelkedés üteme 21 százalék volt. Ezt követően, 2004 és 2016 között egy 5 százalékos átlagértékre esett vissza (0-9 százalék közötti sáv volt).

Azt is érdemes megnézni, hogy hogyan alakult ez a béremelkedés megyék alapján. Meglepő adat, hogy

Budapesten a bérek emelkedése nem éri el a 10 százalékot, és 1,7 százalékponttal alatta marad az országos átlagnak.

Ilyen egyébként utoljára 2008-ban, a gazdasági válság kitörésekor volt.

A budapesti adat azt is jelenti, hogy miközben itt a legmagasabb az átlagbér az országban, a többi megye képes volt csökkenteni hátrányát. 2006-ban Budapest és a legalacsonyabb nettó átlagbérrel rendelkező megye (akkor Somogy megye volt) között 45 százalékos volt a különbség, míg 2017-ben ez az érték 82 százalékra nőtt. Ez egyébként tavaly már 90 százalékos volt, azaz a minimálbér emelésének egyértelműen van bérfelzárkóztató hatása.

A  legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék között 2006-ban még csak 17 százalék volt a különbség, ami 2016-ra 54%-ra nőtt. Az idei évi adatok alapján egy csökkenés figyelhető meg, 46 százalékra.

Külön megvizsgálták a legmagasabb átlagbérrel rendelkező öt megyét és a fővárost, valamint a legalacsonyabb átlagértékekkel rendelkező hat megyét.

A gazdasági válság kitörését tekintették referenciaévnek. A TOP6 területi egységben 60 százalékkal nőttek átlagosan a nettó bérek a vizsgált időszakban. Ezzel szemben a legalacsonyabb bérrel rendelkező megyékben csupán 40 százalékkal. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP esetében már nincsen ekkora különbség (TOP6 – 34 százalékos növekedés, legrosszabb hat megye – 29 százalékos növekedést produkált). Azaz teljesen egyértelmű, hogy az adatok ilyen szintjén nem látszik összefüggés a GDP növekedése és a bérek növekedése között. Sokkal inkább a helyi munkavállalói réteg állapota és az érdekérvényesítési lehetőségek között van különbség.

Nem kizárólagos, de nagyon nagy hatással van az egyéni életstratégiákra (elmenni vagy maradni), hogy milyen kereseti lehetőségek vannak. Ezt látjuk a külföldre történő kivándorlás kapcsán, de az országon belüli belső mozgás kapcsán is. Az is egyértelmű, hogy csökken az ország lakossága. Ugyanakkor láthatóak különbségek az egyes megyék között, és véleményünk szerint kimutatható különbség a bérszintek alapján.

Az ország TOP6 területén 4,3 százalékkal csökkent a munkaképes korú lakosság száma (15-64 évesek), a legnehezebb helyzetű megyékben ez 7 százalékos csökkenést mutat. Ami mutatja a negatív jövőképet, hogy miközben a 14 év alatti gyerekek száma Budapesten és a többi öt legjobb helyzetű megyében mindössze 3,3 százalékkal csökkent, addig a legnehezebb bérszintű megyékben 13 százalékkal. Azaz már nemcsak az a probléma itt, hogy most kevés a munkavállaló (ha persze nemcsak közmunka lenne, hanem versenyszférában valódi munkahely), hanem ez még rosszabb lesz az elkövetkező évtizedekben.

Megvizsgálták a közmunka és a bérszint közötti összefüggést, legalábbis a megyék helyzete alapján. A hat legalacsonyabb átlagbérű megyében dolgozott az idei év első négy hónapjában az összes közmunkás 54%-a. Ezzel szemben a TOP6 területen 10% volt ez a mérőszám. Miközben ez utóbbi területeken 44 százalékkal több munkaképes korú ember él.

De nem csak az elvándorlás, a kevés gyerek és a közmunka jelzik, hogy nem csak rövid távon lesz munkaerő-piaci krízis a nehéz helyzetű térségekben. 2008 és 2015 között megnézték a beruházások alakulását egy munkaképes korú emberre vetítve.

A TOP6 megyében 78 százalékkal magasabb volt a beruházások értéke, mint a legnehezebb helyzetű megyékben.

Azaz a hatékonyság javulásában további lemaradások lesznek, és ez, ha nincsen mesterségesen megtámogatott béremelkedés, akkor további bérkülönbség-növekedés lesz.

Az eredmények – bár még meg kell várni az idei teljes évet – már most azt mutatják, hogy a minimálbér-emelése az egyik olyan eszköz, amivel mérsékelni lehet az országon belüli bérkülönbségeket. Ugyanakkor ez csak ideig-óráig kezeli a mostani helyzetet, és középtávon megint nyílni fog az olló.

Az is egyértelműen látszik, hogy a gazdasági válság óta folyamatosan növekvő bérkülönbségekre erősen „rátett” az egykulcsos adórendszer és a közmunkaprogram. Mindkettő azért, mert pont a legrosszabb kereseti lehetőségekkel rendelkezőket érintette negatívan.

Az is világos az adatokból, hogy a bérek és a népesség változása között érezhető összefüggés van. Márpedig bármilyen bőkezű is az állami családtámogatási rendszer, ha a kerestek nem biztosítják annak elérhetőségét (például nincsen annyi jövedelem, amiből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket), akkor nem lesz „ott-tartató” erejük. Ez pedig negatív spirált indít el a munkaerőpiacon is.

Kategóriák: Friss

Kifut az árfolyamgát, emelkedik a törlesztés

9 óra 30 perc

A legtöbb banki ügyfélnél idén fut ki az árfolyamgát, így hamarosan emelkedik a meglévő tartozás után fizetendő törlesztőrészlet, illetve meg kell hosszabbítani hitelszerződés futamidejét. A Magyar Idők körképéből kiderül, hogy a bankok új ajánlatokkal készülnek és nagy a szórás a piacon.

A Magyar Nemzeti Bank szerint az idén kifutó árfolyamgát végén a törlesztőrészlet emelkedik. Ez mintegy 70 ezer embert érint. A válság miatt bajba került adósok ideiglenes megsegítésére létrehozott programban mintegy 500 milliárd forintnyi tartozás halmozódott fel.

Majdnem 45 ezer ügyfélnél kell meghosszabbítani a futamidőt, hogy a törlesztés emelkedéses ne haladja meg a 15 százalékot. Az érintettek közül ötezren arra számíthatnak, hogy több mint öt évvel tolódik ki szerződésük időtartama.

A jegybank szerint az elmúlt évek bér- és életszínvonal fejlődése alapján nem kell rendszerszintű problémákra számítani, az ügyfelek várhatóan a megnövekedett terheket is bírni fogják, a bankok pedig készek a meglévő szerződéseket a hitelező igényeihez alakítani. Korábban a Bankmonitor úgy becsülte, hogy a többségnél elkerülhetetlen lesz a havi kiadások emelkedése, és minden ötödik hiteles futamidejét legalább 1,5 évvel meghosszabbítják.

Mutatjuk, mi vár az árfolyamgátasokra Mintegy 200 ezren vannak, akiknek a következő években szűnik meg a törlesztőrészlet rögzítése, és nem igen tudják, hogy mire számítsanak.
Kategóriák: Friss

Napokon belül indul az építkezés a rózsadombi SZOT-szállónál

9 óra 59 perc

Továbbra is a Rózsadomb oldalában éktelenkedik az egykori SZOT-szálló torzója, amelyről a szállítmányozási vállalatát eladó, és az ingatlanfejlesztésbe átnyergelő Wáberer György azt mondta: mielőbb fel akarja számolni.

A vállalkozó most azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy nem telt tétlenkedéssel az elmúlt év, elkészült a komplett tervdokumentáció, megvan az érvényes építési engedély és a kivitelezőt is kiválasztották – a Market lett a győztes. Az építés napokon belül elkezdődik – árulta el Wáberer.

A SZOT-szálló helyén társasház épül, amelyben a kialakítandó lakások száma az igényektől függ, de a tervek 70-80, főleg 150 négyzetméteres luxuslakásokról szólnak. Mindez nagyságrendileg húszmilliárd forintos beruházás eredményeként valósul meg, a tervek szerint már 2019 júniusában át is adják a lakásokat.

A költségeket részben a Waberer’s International értékesítéséből, részben bankhitelből állják.

Kategóriák: Friss

Van úgy, hogy a bankár a legjobb baráttá válik

2017, június 27 - 18:58

A leggazdagabbak életéről inkább csak a médián keresztül értesülhetünk, de a beszámolók arra általában nem terjednek ki, hogy a tehetősek miként intézik a pénzügyeiket. Márpedig a privátbankok számos extra szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek.

A jó viszony és az ügyfél megtartása miatt a privátbankárok gyakran olyan dolgokat is bevállalnak, amelyek kívül esnek a szakmai profiljukon. Megfordulhatnak a legjobb éttermekben, luxusútra mennek az ügyféllel, vagy fényűző rendezvényeken jelennek meg, de még amatőr ékszerésznek, műkincsszakértőnek is felcsaphatnak.

Van egy vagyoni szint, ami fölött az ügyfelek azt igénylik, hogy ne szimpla lakossági ügyfélként bánjon velük a bank, hanem kellő diszkrécióval kezelje a pénzügyeit. Ekkor jönnek kapóra a privátbankok, ahol a belépéshez jellemzően 50-70 millió forintnál is nagyobb vagyont kell felmutatni, de adott esetben 20-30 millió forintos összeggel is ügyféllé lehet válni. Ugyan pontos számokat nehéz mondani, de átlagosan 80 millió forintot tarthat a számláján egy hazai privátbanki ügyfél, ám szép számmal találunk köztük milliárdosokat is.

Hogyan gyarapszik a leggazdagabbak pénze?

A privátbanki ügyfél általában megkülönböztetett figyelmet kap, ami a kiterjedtebb és személyesebb szolgáltatásban is megnyilvánul. Az ügyeivel egy személyes tanácsadó, a privátbankár foglalkozik, aki segíti eligazodni a pénzügyekben. A legnagyobb, akár milliárdos ügyfeleknél pedig a szolgáltatások közé olyan dolgok is beletartoznak, ami már jócskán kívül esik a banki kiszolgálásról alkotott képünkön.

A legmódosabb ügyfelek jóval több befektetéshez hozzáférnek, adott esetben arányaiban olcsóbban, mintha azt egy hagyományos bankfiókban tennék meg. Ráadásul abba a kategóriába tartoznak, hogy a bankba rohanniuk sem kell az elintézendő ügyek miatt, az aláírást igénylő dokumentumokat sokszor futár segítségével kapják meg. De az is gyakori, hogy a privátbankár házhoz megy, akárcsak egy orvos.

Nincs titok

Az ügyfelekkel foglalkozó privátbankár pedig jó, ha gyakorlatilag mindenhez ért, így nem csak a pénzügyekben és a megfelelő befektetésekben tud irányt mutatni. Mivel sok dologra rálát, sokszor bizalmi viszony alakul ki, szinte barátivá válik a kapcsolat. Természetesen már az is bizalmi viszonyt feltételez, hogy a privátbankár pontosan tudja, mekkora vagyonnal rendelkezik, vagy éppen mennyi pénzt próbál például a család, feleség elől rejtegetni az ügyfele.

Így eshet meg, hogy tulajdonképpen

bármi történik az ügyféllel, máris a privátbankárhoz fordul, hogy keressen megoldást. Gyakran a személyes gondokról is tud a bankár, ezért az olyan probléma, mint a megfelelő szakorvos, ügyvéd felkutatása is ráhárul.

Ugyanakkor így történhetett meg az eset is, hogy az éppen a távol-keleti nyaralását töltő férfi hívta fel a privátbankárát, mert egy gyémántgyűrűt vásárolt a feleségének. Noha méregdrága volt az ékszer, ez nem is volt akkora probléma, csak kíváncsi volt, hogy jó üzletet csinált-e. A privátbankára utánanézett, hogy reális lehet-e az ár, és kiderült, hogy még egy 0-t rápakoltak az eladási árra. De egyébként is nagy előny, ha otthon van műkincsek, művészeti alkotások világában a tanácsadó, ugyanis az ügyfele ilyen témában is kérhet eligazítást.

Sokszor egy család által nem ismert örökös, vagy szerető jussának elosztását is úgy kell kitalálnia a tanácsadónak, hogy az ne legyen feltűnő. Természetesen az sem árt, ha a legjobb adózási praktikákat is ismeri, ami a vagyon megóvásának fontos eszköze.

Kapcsolatépítés

Mivel a kapcsolatépítés nagyon fontos a szakmában, sok privátbankár munkája lényegében abból áll, hogy találkozókat szervez a tehetős ügyfelekkel. Mivel ezek az ügyfelek könnyen mozgathatják a vagyonukat egyik bankból a másikba, így fontos a jó viszony ápolása. Ilyen célra a bankár saját keretet kap a banktól, és nap mint nap a legjobb éttermekben, kávézókban találkozik a kiemelt partnerekkel. Ez nem véletlen, mert ez az ügyfélszerzésnél is hasznos praktika, hiszen ilyenkor lehet ajánlásokat szerezni a számos tehetős ismerőssel rendelkező ügyféltől.

Hallottunk olyan esetről is, amikor a nagyjából száz ügyfelet kezelő privátbankár felé az elvárás volt, hogy egy negyedév alatt legalább egyszer találkozzon személyesen minden ügyfelével. Ezt meg is tudta oldani, de a naptára teljesen tele volt, a kapcsolatépítésre és -fenntartásra fordított idő a találkozókon több volt, mint például a befektetési portfólió áttekintése. Az ügyfelek megtartása és közösségépítési célzattal gyakran rendeznek ügyféltalálkozókat is.

Sokszor az ügyfél hívja meg a tanácsadóját bizonyos eseményekre, így egy koktélpartira, vagy egy elit körben tartott estre, esetleg medencés bulira. Ebbe az is belefér, hogy egy utazásra elviszi a privátbankárt (például a saját jachtjával), amit esetleg egybekötnek az üzleti találkozók lebonyolításával. Például jól jön a szakavatott szem, ha a tehetősek új paradicsomában, Közel-Keleten vagy éppen Ázsiában nyitna új számlát az ügyfél.

A következő kalkulátor segít megtalálni a legjobb kockázatmentes befektetéseket!

Kategóriák: Friss

Tovább zuhant a külföldi érdekeltségű cégek aránya hazánkban

2017, június 27 - 17:46

A visszaesés az 1 milliárd Ft éves árbevétel feletti cégek tekintetében a legjelentősebb, ahogy az a korábbi években is volt. Egy év alatt közel 2 százalékponttal esett a nemzetközi arány ebben a szegmensben, és már csak 35 százalék körül van a mutató. Fontos hangsúlyozni, hogy az arányok csökkenése elsősorban a tisztán hazai érdekeltségű KKV-k és nagyvállalatok számának a növekedésének köszönhető. Összességében nem csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma, de az országokat vizsgálva jelentős eltolódások vannak.

Országok tekintetében leginkább a nyugat-európai érdekeltségek vannak visszaszorulóban. A cégek számát vizsgálva még mindig Németország van az első helyen, de Ausztria már csak a második Ukrajna mögött. Az sem feltétlen szerencsés állapot, hogy több offshore jellegű ország is szerepel a top 20-as érdekeltségi listán. A nemzetközi érdekeltségű cégek jelenleg közel 730 ezer hazai munkavállalót foglalkoztatnak, de ez az érték egy év alatt több mint 30 ezerrel csökkent, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a hazai dominancia erősödik a foglalkoztatásban is.

A jelenségnek vannak pozitív és negatív olvasatai is. „A külföldiek, azon belül a nyugat-európai cégek súlyának csökkenése a cégstruktúra számára nem feltétlen jelent pozitív hírt. A nyugati cégek általában jobb tőkeellátottsággal és ezáltal stabilitással rendelkeznek, ami sok esetben támaszpontokat jelent az amúgy rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában” – mondja Pertics Richárd.

Ágazatok tekintetében a kereskedelemben, az ingatlanügyleteknél és a tanácsadó szektorban a legmagasabb a külföldi érdekeltségű cégek száma. A kereskedelemben nem is olyan rendkívüli a magas érték, hiszen ebben a szektorban összességben is rendkívül magas a cégek száma. Az ingatlanügyleteknél és a tanácsadás esetén viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ezek a szektorok cégszám tekintetében nem számítanak óriásnak, így a magas nemzetközi cégszám egyben arányaiban magas nemzetközi befolyást is jelent.

Kategóriák: Friss

Jövő szombaton utcára vonulnak a Tesco dolgozói

2017, június 27 - 16:05
A Tesco beintett a szakszervezeteknek - jön az országos demonstráció Az üzletlánc hajthatatlan, az idén már nem ad 4 ezer forintnál nagyobb béremelést. A szakszervezetek azonban ragaszkodnak a minimális bruttó 200 ezer forinthoz. Mi lesz ebből?

Jövő szombaton 12 órakor kezdődik majd Budapesten a Fogarasi úton lévő Tesco áruház előtt a demonstráció – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke kedden Budapesten a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) közösen tartott sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a demonstráción a Tesco képviselőinek a szakszervezetek képviselői petíciót adnak át, amelyben összefoglalják a dolgozók bérproblémáit, illetve arra kérik a munkáltatót, hogy a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak (12 500 ember) korábban bejelentett bruttó 4 ezer forintos béremelésnél nagyobb mértékben emelje a bérét. Azt is kérik, hogy a cég kezelje a bértorlódás problémáját – mondta.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke közölte: már több mint 8000 dolgozó támogatta aláírásával a demonstrációt. A Tesco összesen 16 500 munkavállalót foglalkoztat.

Sáling József megjegyezte: a demonstráción a résztvevők száma nagyban függ a cég jövő szombatra vonatkozó munkabeosztásától is, a szakszervezetek 500-1000 résztvevőre számítanak.

Korábban erről volt szó:

Ez vár ránk a Tescóban, ha nem lesz minimum 200 ezer a fizetés Megbénulhat a Tescók működése, a kizsigerelt dolgozók nagyon elszántak, hogy a béremelést harcoljanak ki. Mikor jöhet a sztrájk, és hogy kell elképzelni a munkalassítást egy áruházban?
Kategóriák: Friss

Túl sok élelmiszert pazarlunk el – a Nébih programmal harcolna ellene

2017, június 27 - 16:03

Az élelmiszer-pazarlás elkerülésére figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) uniós támogatással megvalósuló, Maradék nélkül című programja, amelynek keretében a hatóság azt is fölméri, hogy a magyar háztartások mennyi élelmiszer-hulladékot termelnek – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel.

A Nébih első részletes élelmiszer-hulladék-felmérése szerint az EU által becsült 39 kilogrammnál jóval magasabb, 68 kilogramm az évente egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége Magyarországon, ennek pedig csaknem a fele tényleges pazarlás (feleslegesen vásárolt vagy tárolási hiba miatt szemétbe került termék). Az elkerülhető élelmiszer-hulladékban ételmaradékok, a sütőipari termékek, zöldségek és gyümölcsök, valamint tejtermékek fordulnak elő a leggyakrabban – tették hozzá.

A közlemény szerint az elpazarolt élelmiszerek 400-450 ezer rászoruló étkeztetését fedeznék, illetve fejenként évi 10-12 ezer forint fölösleges kiadást jelentenek.A hivatal nemcsak a pazarlás megelőzésére, a tudatos vásárlói magatartásra figyelmeztet a “Maradék nélkül” program keretében, hanem ennek első lépéseként 100 család közreműködésével a magyarországi háztartások gyakorlatát is megvizsgálja – írták.

A Nébih szerint kevesebb, de jobb minőségű és lehetőleg magyar termékeket érdemes vásárolni, hiszen a rövidebb szállítási távolságok a környezetet is kevésbé terhelik.

Az FM arra számít, hogy a Nébih Maradék nélkül programja rövidtávon is jelentős eredményeket hozhat az élelmiszer-pazarlás mérséklésében.

Kategóriák: Friss

Kiírták a tendert Lázár tramtrainjére

2017, június 27 - 15:26

Kiírták a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő traimtrain vasútvonal kiépítéséről szóló tendert. Az ajánlattevők augusztus elejéig jelentkezhetnek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő kiírására – tudatta a HírTV.

A beruházással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök májusban azt mondta Hódmezővásárhelyen, hogy a vonalat meg kell hosszabbítani Szabadkáig, a kiírás azonban csak a két város közötti szakaszra vonatkozik.

Húszmilliárdos felújításon áll vagy bukik a tramtrain A Szeged és Hódmezővásárhely közti sínekhez legalább ötven éve nem nyúltak, azon legfeljebb döcögni tudna a villamosvasút.

A nyertes feladata lesz egyebek mellett a Szeged-Rókus és a hódmezővásárhelyi népkerti állomás közötti vasúti pálya átépítése, és a kijelölt szakaszokon második vágánnyal bővítése. Vásárhelyen korszerűsítik a népkerti megálló vágányait, az algyői állomás vágányait részben újítják fel, és utóbbi helyen P+R parkolót alakítanak ki. Mindkét állomáson akadálymentes peronokat építenek.

A kiírás szerint kicserélik a biztosítóberendezéseket, az állomásokon új világítást és kábelhálózatot alakítanak ki, valamint korszerű utastájékoztató rendszert.

Tervezési szakaszba lépett a Szeged és Hódmezővásárhely közti villamosvasút Magyarországon még nincs ilyen közlekedési eszköz, a jogszabályok változtatására is szükség lehet.
Kategóriák: Friss

200 ezer liter napozószert vásároltunk egy év alatt

2017, június 27 - 15:13

A napozószerek forgalma Magyarországon értékben 1 százalékkal, míg mennyiségben 10 százalékkal nőtt 2016. június és 2017 májusa között, derül ki a Nielsen nemzetközi kereskedelmi láncok hazai forgalmát mérő adataiból. A napkrémek közül a legnépszerűbb a naptej és a spray, de jönnek fel az önbarnító napozószerek és a napozás utáni termékek is. A vizsgált láncoknál az értékbeli eladás közelíti a kétmilliárdot, míg mennyiségben ez közel 200 000 liter napozóterméket jelent. Az eladások több mint harmada sajátmárkás termék.

Védekezünk

Kevesen kérdőjelezik meg a napvédőszerek fontosságát, és az UV-sugárzás elleni fokozott védelemre mind nagyobb gondot fordítanak magyarok is. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a napvédők, illetve a napozás utáni termékek forgalma a nemzetközi kereskedelmi láncoknál. Darabszámot tekintve a mért üzletláncoknál több mint egymillió flakonnyit értékesítettek 2016. június és 2017 májusa között, 4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A napozáskor használatos termékek piaca gyakorlatilag változatlan, ám a napozás utáni szerek jelentősen nőttek. Jelenleg kisebb, de feltörekvő szegmens az önbarnító napozószereké is.

A legnagyobb szegmens a napkrémeké, a vizsgált láncoknál a forgalom közel háromnegyede az övék. Ezen belül, állagot tekintve, favorit a napkrém, és közkedvelt még a napvédő spray is. A fényvédő faktorok preferenciát tekintve leginkább a magas fényvédelmet nyújtó, 30-50 SPF-s termékek mellett tesszük le a voksunkat, százból megvásárolt termék közel fele ilyen. Az alacsony, 6 SPF alatti termékek iránti kereslet mind mennyiségben, mind értékben jelentősen visszaesett a vizsgált időszakban.

A fokozott ultraibolya sugárzás elleni védekezésre egyre nagyobb figyelmet fordítanak Magyarországon is, és a közvetlen napsütéstől való tartózkodás mellett tudatosan óvjuk bőrünket – mondta Rhorer Dávid, a Nielsen vegyi áruért felelős ügyfélkapcsolati vezetője. Ez a tudatosság megjelenik a napozószerek forgalmának növekedésében, és a különféle szegmensek, úgymint napozás utáni termékek fokozatos hódításában is.

A Nielsen adataiból az is kiderül, hogy a kiszerelések között a nemzetközi kereskedelmi láncoknál népszerűek a 200 ml-es termékek. A gyermekeknek és babáknak való fényvédő termékek piaca is bővült.

Kategóriák: Friss

Stadionra sosem elég: még 603 milliót tolnak a Haladás-projektbe

2017, június 27 - 14:53

Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint kicsit tovább emelkedik az új szombathelyi Haladás stadion ára – szúrta ki az Mfor.hu. Az ajánlatkérő, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. most olyan beszerzésekkel, felszerelésekkel és infrastruktúra-elemekkel bővítette a beruházás műszaki tartalmát, melyek a szerződés alapját képező kivitelezési dokumentációban nem szerepeltek, viszont szükségesek a fenntarthatósághoz és a “kivitelezés eredeti célkitűzésének végrehajtásához”.

Ezeket a műszaki ellenőri feladatokat ellátó BMSK Zrt. írásban jóváhagyta, így az újabb tételek miatt összesen 603,3 millió forinttal nő a beruházás költsége is.

A kivitelező cégek, a Swietelsky és a ZÁÉV így nettó 13,1 milliárd helyett 13,7 milliárd forintot zsebelhet be.

Kategóriák: Friss

Szakértő: eltűntek a készpénzes vásárlók az ingatlanpiacról

2017, június 27 - 14:47

Az ingatlanpiacra 2015-ben és 2016 első felében jellemző volt, hogy a vevők többnyire készpénzzel vásároltak, ezzel szemben most inkább banki hitellel vesznek ingatlant – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A szakértő elmondta: a fogyasztóbarát lakáshitelek elbírálásnak ideje nem lehet hosszabb 15 napnál. Ha a hiteligénylő teljesíti a bank feltételeit, akkor 2-3 napon belül folyósítani kell a kölcsön összegét. A folyósítási díj is maximálva van, a hitelösszeg 0,75 százalékában és 150 ezer forintban – tette hozzá.

Kiemelte, hogy egyre több pénzintézet folytat online ügyintézést a lakáshiteleknél.

Arról is beszélt, hogy az alku az ingatlanok árát akár 4-5 százalékkal is befolyásolhatja, vagyis például egy 20 millió forintos lakás tényleges vételára egymillió forinttal is eltérhet a hirdetésben szereplő értéktől.

Kategóriák: Friss

22,5 milliós bírságot kapott az üdülőjogos cég

2017, június 27 - 14:41

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Dinasztia Wellness Kft. f.a. megtévesztette a fogyasztókat üdülési jogok eladásáról szóló ajánlatával. A jogsértésért mintegy 22,5 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A Dinasztia Wellness Kft. f.a. 2012 novemberétől telefonos és személyes, szóbeli egyeztetések keretében népszerűsítette üdülési jogokkal kapcsolatos ajánlatait.

A GVH vizsgálata szerint a cég azt üzente az üdülési joggal már rendelkező fogyasztóknak, hogy

  • meglévő üdülési jogaikat eladja, amelynek feltétele egy új üdülési jog megvásárlása;
  • az újonnan megvásárolt üdülési jogot belátható időn belül képes értékesíteni.

A vállalkozás egyúttal hitelszerződéseket is közvetített a fogyasztóknak – ügynökként eljárva – az új üdülési jog megvásárlásához szükséges vételár finanszírozásához.

A GVH döntésében megállapította, hogy a vállalkozás 2012 novemberétől tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

  • azt a valótlan benyomást keltette a fogyasztókban teljes kereskedelmi gyakorlata idején, hogy üdülési jogok másodlagos értékesítésével foglalkozik, a továbbértékesítési szolgáltatásnak, illetve a másodlagos értékesítés eredményességének pedig az a feltétele, hogy a fogyasztó újabb üdülési jogot vásároljon,
  • valótlan állításokat tett a szóbeli megbeszélések alkalmával az értékesítés eredményességére, az üdülési jogok eladhatóságára vonatkozóan.

A bírság kiszabásakor a GVH a jogsértéssel érintett szolgáltatás értékesítéséből származó bevételből indult ki. A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

  • a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, így sok fogyasztót ért el;
  • a vállalkozás teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan, jogsértő tájékoztatásokon alapult;
  • a jogsértő kereskedelmi gyakorlat sérülékeny fogyasztókat célzott meg;
  • a vállalkozás jelentős mértékű előnyhöz jutott a jogsértő kereskedelmi gyakorlatok által;
  • a szolgáltatás bizalmi jellegű;
  • a jogsértés – az üdülési jog többéves időtartamára tekintettel – hosszú távon fejti ki hatását, és komoly fogyasztói kárt, kiadást jelent.

A GVH az elmúlt években több versenyfelügyeleti eljárást indított üdülési jogok továbbértékesítésével kapcsolatos üzleti gyakorlatok és szóbeli tájékoztatások vizsgálatára, és figyelemfelhívó tájékoztatást is közzétett, amely a honlapján olvasható és hasznos infók vannak a Gondolja Végig Higgadtan menüpont alatt is.

Kategóriák: Friss

Megszólalt a Posta: nem minden csekkbefizetésnél kérik el az adatokat

2017, június 27 - 14:40

Óriási port kavarta hétfőn, hogy a pénzmosás elleni törvényre hivatkozva csekkbefizetésnél több ügyféltől is elkérték a Postán a lakcím kártyát illetve a személyi igazolványt.

A 24.hu még tegnap megkereste a Magyar Postát, majd ma telefonon is érdeklődtünk náluk a mindenkit váratlanul ért változásokkal kapcsolatban. Kedden délelőtt azt közölték, hogy belső egyeztetések miatt még nem tudnak válaszolni a kérdéseinkre.

Egy postai dolgozó azt javasolta, érdeklődjünk az ügyfélszolgálaton, hisz ott a mindenkori jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást kapunk majd. Ez jó ötletnek is tűnt, de az ügyfélszolgálaton nem is hallottak még a törvényről.

Végül, egy nappal a törvény életbe lépése után sikerült a Magyar Postának sikerült összeszednie minden fontos információt, és közleményt adtak ki az ügyben.

Kisebb változást hozott csak a június 26-tól hatályba lépő Európai Uniós rendelet a csekkek befizetésénél a postákon, de a leggyakoribb csekkfajtákat, például a közüzemi és hatósági csekkeket ez a változás nem érinti

– írták.

Kiemelték, hogy továbbra sincs semmilyen adatrögzítési kötelezettség azoknál a csekkeknél, amelyek M jelzésűek, ezek adó, pénzbírság, illetékek befizetésére használt, általában hatósági csekkek. Változás van viszont az FM jelzésű csekkeknél, ilyenek a közüzemi fehércsekkek és a sárgacsekkek. Ezeknél, ha van FM jelzés (minden fehércsekk ilyen), akkor 300 ezer forint összeghatárig nincs szükség személyazonosításra, de 300 ezer forint felett már igen.

A személyazonosság igazolása csak akkor szükséges, ha nincs FM jelzés a csekken, ez sárgacsekkeknél előfordulhat (általában egyéb, nem közüzemi befizetések esetén).A postai eljárást érintő változás hátterét jelentő szabályozás kötelezi a fizetési szolgáltatókat a személyi adatok ellenőrzésére azonnali hatállyal, minden tagállamban 2017. június 26-tól, emellett a pénzmosás elleni 2017. évi LIII. törvény is előírja ezt a kötelezettséget. Ezeknek tett eleget a Magyar Posta.

Tehát azokban az esetekben, ahol a csekkek kibocsátója M (mentes) vagy FM (feltételes mentes) betűjeles jelölést  tett az utalványokra, nincs szükség azonosításra továbbra sem. Ha a csekk egyik jelzéssel sem rendelkezik, akkor összeghatártól függetlenül szükséges a személyazonosság ellenőrzése, személyi igazolványt és lakcímkártyát kell felmutatni. Ezek jellemzően azok a csekkek, amelyeket régen rózsaszínű csekként ismertek, azaz a belföldi postautalványok.

A Magyar Posta a honlapján hirdetményben tette közzé ezt a változást június 21-én, ezt követően pedig a hatályba lépés napján a postákon is a hirdetmények közé.

(kiemelt kép: MTI)

Kategóriák: Friss

Az erotikus eszközök fogytak a legjobban a magyar webáruházakban

2017, június 27 - 14:29

Az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztatás szerint az interneten legjobban értékesíthető termékek listájának első három helyét idén az erotikus segédeszközök, a gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, valamint a mobiltelefonok és tartozékaik foglalták el.A résztvevő webáruházakban 2016-ban 18 919 forint volt egy átlagos tranzakció értéke. A régebbi áruházakban jellemzően többet költenek a vásárlók. A webáruházak 87 százaléka kizárólag Magyarországon értékesít.

A legelterjedtebb fizetési mód továbbra is az utánvét, a hazai online áruházak 86 százaléka biztosít ilyen lehetőséget, de 46 százalékuknál már bankkártyával is lehet fizetni. Mobil-fizetési megoldásokat viszont csak az internetes áruházak 2 százaléka biztosít.

A szállítási módok közül továbbra is a házhozszállítás vezet 87 százalékkal, de az online üzletek 71 százaléka biztosít személyes átvételi lehetőséget is. Emellett egyre népszerűbbek a köztes megoldások, a webáruházak 32 százalékánál átvehető a csomag MPL Posta Ponton, 23 százalékuknál GLS csomagponton, 17 százalékuknál pedig Pick Pack Pont átvevőhelyen is. A csomagautomaták már minden ötödik webáruháznál elérhetőek.

A webáruházak körében a Facebook az egyeduralkodó közösségi média platform, 87 százalékuk használja, miközben a második Google+-ot csak 24 százalékuk. Az Instagram 23 százalékkal feljövőben van, a harmadik legnépszerűbb az online kereskedőknél.

Egyre többen rendelkeznek mobilra optimalizált webáruházzal is, már 76 százalék az arány.

A nem reprezentatív kutatást 887 webáruház-tulajdonos részvételével, online végezték május 24. és június 5. között.

Kategóriák: Friss

Szijjártó a rohamosan gyarapodó üzbég piacra hívta fel a magyar cégek figyelmét

2017, június 27 - 13:59

A magyar cégeknek nagy exportlehetőségeik vannak az ázsiai viszonylatban is irigylendő gazdasági növekedést produkáló üzbég gazdaságban, mégpedig az élelmiszeripar és az állattartási technológiák, a gyógyszeripar és a vízgazdálkodási technológiák területén – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonon az MTI-nek nyilatkozva taskenti tárgyalásai után.

Üzbegisztán gazdasága tavaly 7,8 százalékos növekedést produkált, és idei növekedése is 6 százalékos lesz előreláthatólag. Ezzel párhuzamosan az ország nagy lépésekben nyitni akar a külföld felé, liberalizálják a gazdaságot, konvertibilissé akarják tenni a nemzeti fizetőeszközt – éppen mostanában fogadják el az ehhez szükséges törvényeket -, és belefogtak egy ötéves gazdaságfejlesztési terv végrehajtásába – tette hozzá a miniszter.

Ezekből nagy lehetőségek származnak az európai, ezen belül a magyar befektetők és exportőrök számára. Annak érdekében, hogy a magyar cégek meg tudjanak jelenni az üzbég piacon, ma megnyitottuk nagykövetségünket Taskentben, hiszen személyes jelenlét nélkül itt nem lehet sikert elérni – jelentette ki Szijjártó Péter.

Magyarország a 11. EU-tagország, amelynek van nagykövetsége itt, a többi három visegrádi országnak már korábban is volt, mert felismerték a régióban rejlő lehetőségeket – jegyezte meg.

Szijjártó Péter az Abdulla Aripov miniszterelnökkel és az illetékes miniszterekkel folytatott tárgyalásain megállapodott abban, hogy Üzbegisztán szükségleteinek és a magyar technológiák fejlettségének megfelelően Taskent három területen nyit lehetőséget a magyar vállalatok számára.

A lehetőségek

Miután Üzbegisztán nagy arányban importálja az élelmiszert, Magyarországnak lehetősége van a szarvasmarhaexporton túl a szarvasmarha és a baromfi tartása technológiájának kivitelére is – mondta a miniszter.

Másodsorban, mivel a Richter meghatározó szereplője az üzbég gyógyszerpiacnak – már több mint százféle gyógyszert regisztrált, ráadásul több mint 30 üzbég tudományos klinikai kísérletnek is részese -, ezért az üzbég kormány szívesen látja a cég további terjeszkedését az országban.

Harmadrészt Közép-Ázsiában a vízkészlet szűkössége miatt az egyes országok vízfelhasználása a közös tavakból, folyókból nemcsak politikai konfliktusokhoz vezet, hanem biztonsági kockázatot is rejt magában. Ezért a magyar vízgazdálkodási technológiák – a szennyvíztisztítás, a vízveszteség-csökkentés, az öntözés – jelentősen hozzá tudnak járulni Üzbegisztán gazdaságának stabilizálásához.

89 százalékkal nyert a választáson az új üzbég elnök Elődje 25 évig vezette a szovjet utódállamot, míg meg nem halt.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy Magyarország 30 üzbég diáknak ajánl fel ösztöndíjat a magyar egyetemeken. Az erről szóló megállapodást most véglegesítették, és aláírni New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének időszaka alatt fogják.

A miniszter közép-ázsiai körúton jár. Látogatásának legfőbb célja kellőképpen felkészíteni Magyarországot a visegrádi csoport (V4) következő, július 1-jén kezdődő soros elnöki tisztére. A magyar elnökség legfontosabb feladata ugyanis az lesz, hogy a V4-ek jelentős mértékben fejlesszék a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködést.

Hétfőn történt:

Szijjártó focimezt cserélt a kazah külügyminiszterrel Főleg az olajiparban, a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban fejlesztik a magyar-kazah együttműködést.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök (b) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Taskentben 2017. június 27-én.

Kategóriák: Friss

Az elfogadott plakáttörvény többet árt, mint használ

2017, június 27 - 13:38

A Political Capital és a Transparency International Magyarország kiszámolta a 2014-es parlamenti választási kampány során a kormány és pártjai, valamint az ellenzéki erők sokmilliárdos plakátköltéseit. Megállapításaik szerint, listaárakon számolva, a Fidesz-KDNP több mint 2 milliárd forint értékű óriásplakát-hirdetést vett igénybe, amiből 430 millió forintot a kormány hirdetései tettek ki, közel 500 milliót pedig a CÖF-reklámok. Ugyanezen árazással kalkulálva a Jobbik 664 millió forint, a baloldali „kormányváltók” szövetsége 519 millió forint, az LMP pedig 317 millió forint erejéig részesedett az óriásplakát-hirdetésekből. A kormánypártok törvényben teszik kötelezővé a plakátpiacon a listaárakat, holott az elmúlt években a legtöbb párt épp azzal igyekezett a túlköltések vádja ellen védekezni, hogy a valóságban a listaáraknál sokkal olcsóbban vásároltak hirdetéseket.

„Lebutított” plakáttörvényt fogadott el a parlament A szocialisták által be sem nyújtott kétharmados javaslatok is a parlament elé kerültek, a kormánypárti képviselők meg is szavazták, de nem voltak elegen.

A parlament kormánypárti többsége június 23-án szavazta meg a közterületi plakátolást korlátok közé szorító törvényt. Így a közterületi hirdetési piac több meghatározó szereplőjének, például a parlamenti pártoknak és a kormánynak a jövőben lényegesen drágább lesz az óriásplakátokon a reklámozás. A törvény értelmében ugyanis a „központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy” hamarosan csak listaáron vásárolhat majd óriásplakátot. Márpedig az Országgyűlés pártjai, valamint a minisztériumok olyan közpénzt használó szervezetek, amelyek közvetlenül a költségvetési törvény alapján jogosultak a nekik járó adófizetői támogatásra.

Bár a listaáras beszerzés előírása elviekben átláthatóbbá tenné a közterületi politikai hirdetések világát, az új törvény rendelkezései valójában többet ártanak, mint amennyit használnak – állapítják meg állásfoglalásukban

Mindenekelőtt az a baj a törvénnyel, hogy ha jelen formájában lép hatályba, akkor óriási előnyhöz juttatja a kormánypártokat. Mert bár minden parlamenti párt, így a Fidesz számára is drágább lenne a politikai plakátokon a hirdetés, a CÖF-öt és a hasonló álcivil szervezeteket semmi sem akadályozná, hogy listaár alatt vásároljanak a baráti hirdetőcégektől plakáthelyeket.

Ugyanez igaz a parlamenten kívüli pártokra – ami újabb magyarázat arra, miért éri meg a Fidesz számára a kamupártok burjánzása. Miért is ne folytathatna országos plakátkampányt valamelyik kamuformáció, amely elvégezné a Fidesz helyett a piszkos munkát, és olcsón vett plakátokon járatná le az ellenzéki erőket, ahogy a CÖF tette a 2014-es választást megelőző időszakban?

Azt se feledjük, hogy a költségvetési szerveket, például a minisztériumokat, a jelenleginél drágább, listaáras hirdetésre kényszerítő szabályozás azt is eredményezi, hogy a kormány az eddigieknél is több közpénzt felejt majd a hozzá közel álló plakátos vállalkozók zsebében – hívják fel a figyelmet.

Arról nem is beszélve, hogy a törvény több ponton is ellentétes Magyarország Alaptörvényével.

  • A kormánypártok ugyanis sarkalatos, vagyis a képviselők 2/3-ának a szavazatát igénylő szabályokat egyszerű többséggel módosítottak. Ilyen egyrészt az az előírás, amely a rendszerváltással jobblétre szenderült állami árhivatali funkció visszaállításával a kormányhivatalokra bízná annak ellenőrzését, hogy a pártok tényleg listaáron vásárolnak-e plakátot. Az Alaptörvényen alapuló, sarkalatos rendelkezés értelmében „államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult”, márpedig a kormányhivataloknál semmi sem inkább államigazgatási szerv. Nem is beszélve annak teljes homályban tartásáról, hogy a húsz kormányhivatal közül melyik járna el.
  • Másrészt a törvény a tavaly elfogadott, ún. településkép-védelmi törvény és a gazdasági reklámtevékenység szintén feles többségű szabályai közé erőlteti a minősített többséget igénylő választási kampányszabályok átírását. Ez is sérti az Alaptörvényt és az azon alapuló, sarkalatos választási eljárási törvényt. Ráadásul egyfajta cenzúrahatáskört is adna a kormányhivatalok kezébe, amely a listaártól való eltérésre hivatkozással politikai plakátok eltávolítására is jogosult lesz.
  • Harmadrészt a kormánypártok azt a jogalkotási követelményt is megszegték, miszerint a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt módosító javaslat kizárólag a „köztársasági elnök által kifogásolt vagy azzal összefüggő részekre vonatkozhat”. A Fidesz-KDNP többség azonban lényegileg átírta az Áder János által a parlamentnek visszaküldött eredeti törvényt. Emiatt a június 23-án elfogadott törvény közjogi érvényessége is kétséges.

Ez a törvény tehát sem az alkotmányosság, sem az ésszerűség próbáját nem állja ki, a választásig hátralévő 9-10 hónapban mégis hatályban lehet, ha a köztársasági elnök nem fordul haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz. Államfői kezdeményezés hiányában ugyanis akár évekig is eltarthat az új szabályok Alaptörvénnyel fennálló összhangjának a vizsgálata, már ha sor kerül rá egyáltalán – összegeznek.

Kategóriák: Friss

A kkv-k ötöde tervez beruházást

2017, június 27 - 13:32

Azok a cégek, amelyek fejlesztenek, jóval magasabb arányban számítanak árbevétel-növekedésre. A legnagyobb beruházók az agrárvállalkozások és a magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k. A beruházások értékének egynegyedét finanszírozzák banki forrásból a cégek, emellett fokozatosan nő az uniós források szerepe is. A Budapest Bank országos kutatása a kis- és középvállalkozások elmúlt 12 hónapban indított és a következő 12 hónapra tervezett projektjeit vizsgálta.

Fókuszban a mezőgazdasági gépbeszerzések
  • A kkv-k csaknem negyede kezdett beruházásba az elmúlt egy évben, az erre fordított átlagos összeg 102 millió forint volt (a válaszadók 80%-a 6 és 200 millió forint közötti értékű beruházásokat valósított meg).
  • A legtöbb cég gépet, berendezést szerzett be, ez a fejlesztések 63%-át érintette.
  • Minden harmadik beruházó vállalkozás fogott gépjármű, haszonjármű beszerzésébe, ingatlan építésébe vagy felújításába, illetve informatikai eszköz beszerzésébe.

A felmérés szerint felülreprezentáltak voltak a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok: közülük 40% indított valamilyen beruházási projektet, míg a kicsiknél (200-700 millió forint közötti árbevétel) ez az arány csak 20%-os.

Regionálisan Nyugat-Magyarországon indult a legtöbb fejlesztés (31%), de ettől nem sokkal maradtak le a kelet-magyarországi régió vállalkozásai sem (28%). Közép-Magyarországon viszont mindössze 16%-os volt a beruházók aránya. Iparág szerint a mezőgazdasági vállalkozások voltak a beruházások éllovasai (40%), a kereskedelmi és szolgáltató szektor ettől messze elmaradt (16%).

Kelet-Magyarországon a legaktívabbak a cégek

A következő 12 hónapban is kitarthat még a kkv-k lendülete: minden ötödik cégnek van beruházási terve erre az időszakra, leggyakrabban 30 millió, átlagosan 109 millió forint értékben (a válaszadók 80%-a 4 és 230 millió forint közötti értékben tervez beruházást). A beruházó vállalkozások 48%-a gép vagy berendezés beszerzésébe fogna, amit továbbra is a gépjárművek, haszonjárművek beszerzése, az ingatlanépítés illetve -felújítás, valamint az informatikai eszközök beszerzése követ.

A tavalyi beruházási láz Nyugat-Magyarországon alábbhagyni látszik (20%), a kelet-magyarországi régióban viszont továbbra is 28% a beruházni kívánók aránya. A legtöbb beruházást ezúttal is a mezőgazdasági cégek tervezik (30%). A legnagyobb visszaesés a tavalyi eredményekhez képest a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégeknél mutatkozik.

A kedvező hitellehetőségek is segítenek

A tervezett projektek mögött leginkább a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése áll (76%). Ez az arány különösen magas abban az esetben, ha a beruházás összértéke relatíve csekély, maximum 24 millió forint (86%). Jó hír, hogy sok cég törekszik a minőségi fejlesztésre is: a kapacitásbővítés, a belföldi piacokon való terjeszkedés is gyakori indoka a tervezett beruházásnak. A finanszírozási lehetőségek is jelentős szerepet játszanak: a vállalkozások fele mondta, hogy az igénybe vehető hitelek kedvező feltételei döntő hatással bírnak.

A nagy értékű, 100 millió forint feletti beruházások mögött jellemzően kapacitásbővítési szándék áll, illetve az értékesítés támogatása. Ilyen nagyságrendű projekt esetén már az exportpiaci bővülés is számottevő súllyal bír (58%), megközelíti a hazai piaci terjeszkedését (60%). Ezeknél a beruházásoknál magas, 60% azok aránya, akik azt mondták, hogy a kedvező hitellehetőségek is befolyásolják a beruházás elindítása melletti döntést.

A fejlesztéseket a vállalatok 60%-ban saját forrásból finanszírozzák. Az elmúlt évben 28% volt a bankhitelek illetve lízing aránya (a növekedési hitelprogramnak – NHP-nak – is köszönhetően), a következő évre vonatkozó terveket a cégek 22%-os arányban valósítanák meg banki forrásból, ezzel párhuzamosan az EU-s támogatások felhasználásának aránya 8%-ról 11%-ra nőtt.

Kategóriák: Friss