Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 1 perc 29 másodperc

A felső középosztály már nagyon jól járt az új lakásokkal

2018, január 20 - 18:00

Edit és Pál jól kereső, fiatal budapesti pár. Magukat a felső középosztályba sorolják, egy főre eső jövedelmük nettó 300 ezer forint. Tavaly együtt vásároltak Budán egy 95 négyzetméteres, plusz 66 négyzetméter teraszos, legfelső emeleti új lakást, hogy összeköltözzenek. A 66 milliós lakást 45 milliós hitelből vásárolták meg, a havi törlesztőrészletük 20 évre 230 ezer forint.

Bár a keresetükből is ki tudnák fizetni a törlesztőt, a terv az, hogy a szülői segítséggel, illetve a hitelből korábban vásárolt két budapesti lakásukat kiadják, és a befolyó bérleti díjakból fedezik az új lakás törlesztőjét. Szeretnének gyermekeket, de a CSOK-ot nem akarták csak ezért felvenni, így eleve piaci hitelben gondolkodtak. Mivel egyikük nagyon jól keres, és régóta ügyfél, extra kedvezményeket kapott a bankjától: 2,2 százalékos kamattal vehették fel a 45 milliót. Úgy számolnak, a két meglévő lakásból 220-240 ezer forint jöhet be, ami jelenleg éppen fedezi az új lakás törlesztőjét.

Azt is kiszámolták, hogy ha a magyar jegybanki alapkamat a jelenlegi 0,9 százalékról 5 százalékra kúszna fel, a lakáshitelük törlesztője 232 ezer forintról 350 ezer forintra ugrana. Ezt még épphogy megengedhetnék maguknak, de 10 százalékos alapkamatnál a törlesztő 500 ezer forint lenne, amivel már bajba kerülnének. Ők biztosan számítanak kamatemelésre az elkövetkező 20 évben, és ha a jegybanki alapkamat magasabbra emelkedne, mint 5 százalék, menekülő útvonalként legfeljebb eladják az egyik lakásukat, mondták.

Lakásba fektetnek, mert érdemes és megtehetik

Az ő példájuk annyiban nem ritka, hogy jövedelmi viszonyaik alapján a felső középosztályhoz tartoznak, így könnyen és kedvező feltételekkel kapnak lakáshitelt a bankoktól. Bár megtakarításuk nincs, jövedelemigazolásuk és meglévő ingatlanvagyonuk alapján bőven hitelképesek.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa szerint az új lakás prémiumtermék, a felső középosztály kiváltsága. Ennek egyik oka, hogy a gazdagabbak rendelkeznek megfelelő jövedelemmel a banki hitelfelvételhez és/vagy nekik van elegendő megtakarításuk új lakást venni. A szegényebbek, vagy azok, akik részben zsebbe kapják a fizetésüket, ma nem hitelképesek a bankoknál. Nem véletlen, hogy a nagy összegű – akár 30-50 millió forintos – hiteleket is az erősebb vásárlóerejű területekről veszik fel, mondta.

A KSH szerint azok tartoznak a legfelső két rétegbe, akiknek egy főre eső jövedelmük egy háztartásban nettó 155-259 ezer forint vagy 259 ezernél magasabb. 2016-ban a teljes népesség 34,5 százaléka tartozott ide.

Az újlakás-piacon ma ők, azaz a felső jövedelmi rétegbe tartozó, saját részre ingatlant vásárlók dominálnak. Ez derült ki a két legnagyobb lakásfejlesztő lapunknak küldött válaszaiból. 

A Cordiánál 2016-ban és 2017-ben vásárló belföldi magánszemélyek közel kétharmada lakhatási céllal,  több mint egyharmada befektetési céllal vette meg lakását. Hazai vásárlóik között hasonló, körülbelül egyharmad-egyharmados aránnyal képviseltetik magukat az alkalmazottak, vállalkozók és vezető beosztásúak, közöttük pedig a vállalkozók körében volt a legmagasabb a befektetők aránya. Utóbbiak jellemzően egyéb, nem ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalkozásuk jövedelmét egészítik ki a bérbeadással. A befektetési céllal vásárlók harmada vett igénybe hitelt, míg a befektetési céllal vásárlók között kevesebb mint 20 százalék ez az arány.

Demetrovics Petra, a Biggeorge értékesítési igazgatója egyértelműnek látja, hogy az új lakást vásárlók döntő többsége a jómódúbb rétegekből kerül ki. A szigorított szabályok alapján ugyanis a bankok egy bizonyos jövedelemigazolás alatt nem adnak lakáshitelt, illetve minél jobban keres valaki, annál nagyobb banki kedvezményeket kaphat, mondta.

Kiemelt képünk illusztráció: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

Kategóriák: Friss

Mészáros Lőrinc gyerekei Érden építkezhetnek

2018, január 20 - 13:15

Nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést köthetett Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos két lánya és fia tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt. az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra. A Fejér-B.Á.L. konzorciumi tagként nyerte el a megbízást, társai a West Hungária Bau Kft. és a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. Előbbi tulajdonosa, Paár Attila egyik cége vette át a miniszterelnöki vejtől, Tiborcz Istvántól a közvilágítási tendereken taroló Elios Innovatív Zrt.-ben lévő, utóbb a csalás elleni hivatal, az Olaf vizsgálata miatt több mint kínossá vált érdekeltséget.

A Záév ugyancsak gyakori nyertes a közpénzes tendereken, például a legdrágább futó sportberuházás, a 190 milliárd forint költségűre becsült Puskás Stadionon is dolgozik. Közösen az ugyancsak Mészárossal összefonódott Magyar Építő Zrt.-vel.

Az érdi önkormányzat a nyertes konzorciumot négy jelentkező közül választották ki, és minden bizonnyal

ők adták a legtökéletesebb ajánlatot: a nyertes ár – 14 839 848 232, – forintra megegyezik az előre becsült értékkel.

A keretmegállapodás egész sor érdi közintézmény építésére, fejlesztésére szól:

  • Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény kialakítása. Hasznos alapterülete 4500 négyzetméter, a feladat legalább 400 adagos főzőkonyha és legalább 1 337 négyzetméter kert építése.
  • A Kós Károly Szakképző Iskola főépületének felújítása és bővítése új tantermekkel, új tornacsarnokkal és egy önálló műhelyházzal. Hasznos alapterülete 8 800 négyzetméter, a beruházás része 3006 négyzetméter kert építése sportpályával.
  • A Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukciója, bővítése. Az épületegyüttes központi teréhez kapcsolódóan kápolna is épül. Az intézmény hasznos alapterülete 11 535 négyzetméter (ebből 9 568 négyzetméter új építés). kialakítandó 6090 négyzetméter sportpálya, melyből 800 négyzetméter műfüves játéktér.
  • Fenyves-Parkvárosban köznevelési centrum építése. Hasznos alapterülete 12 018 négyzetméter lesz és 5 098 négyzetméter kertet építenek hozzá.
  • A Teleki Sámuel Általános Iskola rekonstrukciója. 12 tantermes gimnázium létesül, kosárlabda pálya méretű új tornaterem kialakításával. Hasznos alapterülete 5 022 négyzetméter, amiből több mint 2 ezer négyzetméter új építés. A feladat része 7 736 négyzetméter kert építése sportpályával.

Jelen állás szerint a munkák többségét versenyhelyzetben, pályázatok megnyerésével, piaci alapokon szerzi – ezt írja magáról a honlapján a Fejér-B.Á.L.

A cég folyamatosan pályázik építőipari feladatokra, a honlap szerint azért, hogy a piaci helyzetét minél jobban meg tudja szilárdítani, a legfőbb célkitűzés pedig az, hogy a piacon vezető szerepet szerezzen. A jelek szerint gyorsan halad is a cél felé, a Fejér-B.Á.L.-t 2015-ben alapították és 2016-ban már csaknem 3,3 milliárd forint árbevételnél tartott.  Közben olyan nagy közpénzes tendereken nyert, mint például a Nemzeti Lovarda felújítása, de dolgozott a felcsúti Puskás Akadémia kazánházán is. A cég minősítést szerzett nukleáris rendeltetésű épületek létesítésére, így nincs akadálya, hogy közreműködjön Paksi Atomerőmű bővítésében.

 

Kiemelt kép: A paksi atomerőmű. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Kategóriák: Friss

Hekkertámadás ért magyar telekomos e-mail-fiókokat, ügyvédek jelszavai kerültek ki

2018, január 19 - 18:08

Hekkertámadás ért a Magyar Telekomhoz is kapcsolódó e-mail-fiókokat, melynek során ügyvédek jelszavai kerültek ki – írta a 168 óra. A problémát az ügyvédek által használt, 1500 fős, zárt Facebook-csoportban is vagy tucatnyian jelezték szerte az országból. Kende Júlia polgári ügyekkel foglalkozó ügyvéd azt mondta a 24.hu-nak, hogy a régi fiókjelszava nem működött, illetve nagyon lelassult a gépe, utóbbi azóta se oldódott meg teljesen.

Informatikában jártas szakértőnk szerint elképzelhető, hogy valakik jelszavakat loptak, és így jutottak be az ügyvédek telekomos levelezőrendszerébe. Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből keletkezett-e kára valakinek, például, hogy a jelszavakon kívül elloptak-e dokumentumokat ügyvédek számítógépeiből.

Úgy tudjuk, Magyar Telekom-előfizető ügyvédeket biztosan érint a dolog, a t-online és gmail végződésű e-mail-címeknél merült fel a probléma. 

Pálvölgyi Miklós közpolitikával és gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvéd azt mondta a 24.hu-nak, hogy megkereste a Telekomot, ahol nagy megdöbbenésére azt közölték, hogy tegnap leállították a levelezőszolgáltatását, mert szokatlanul nagy adatforgalmat észleltek. Hozzátette: tudomása van olyan ügyvédekről is, akik gmailes levelezőt használnak.

Megkerestük a Magyar Telekomot, ahol elismerték, hogy a tegnapi nap során “nemcsak a Telekom szolgáltatását érintő e-mail-adatbázis lopásra” került sor. Azt írták, hogy nyilvánosságra kerültek e-mail-címek és hozzájuk tartozó jelszavak. Hozzátették: ügyfeleik biztonságát szem előtt tartva, azonnali jelszómódosítást kértek az interneten nyilvánosságra került e-mail-címek esetében, megelőzve azt, hogy illetéktelenek beléphessenek az adott fiókokba. Azt egyelőre nem tudni, honnak kerültek ki a jelszavak, mert a Telekom erről nem nyilatkozott. Az ügyvédek e-mail-címei az ügyvédi kamara honlapjáról is egyszerűen hozzáférhetőek.

6800 e-mailcímet szereztek meg

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján közzétett információk szerint mintegy 6800 e-mail címet szereztek meg. Ezek mindössze kis része a Telekom internetszolgáltatásához kapcsolódó (t-online.hu vagy t-email.hu kiterjesztésű) e-mail cím, és azok sem a Magyar Telekom rendszeréből kerültek ki. A Telekom pont biztonságuk érdekében küldött jelszóváltoztatási kérést ezen ügyfeleknek, hogy megelőzzön egy esetleges  postaládafeltörést – közölte a Magyar Telekom.

Több ügyvéd arról számolt be a zárt FB-csoportban, hogy akkor keletkezett a problémája, amikor sikertelenül próbált belépni az ügyvédeknek is fenntartott ügyfélkapuba, bár ez lehet véletlen időbeli egybeesés is. Idén januártól az ügyvédek csak elektronikusan kommunikálhatnak az állami hatóságokkal a Központi Azonosítási Ügynökön (kau.gov.hu) keresztül. Nehéz-Posony Kata ügyvéd azt mondta lapunknak, hogy a KAÜ számára most sem elérhető, nem tud belépni, pedig ez a napi munkájához szükséges.

Megkerestük az állami vállalatot, amely a KAÜ-rendszert működteti, hogy tudnak-e a problémáról, illetve észleltek-e adatszivárgást vagy illetéktelen behatolást. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Képünk illusztráció. Fotó: Northfoto

Kategóriák: Friss

Ismét nagyot kaszált az autópályaépítésen a kormányközeli milliárdos

2018, január 19 - 12:14

A Strabag, a Colas és a Duna Aszfalt építheti meg az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti közötti három szakaszát és a hozzájuk kapcsolódó létesítményeket – írta a vg.hu.

Összesen 56,8 kilométer autópályát építenek, nettó 179,32 milliárd forintból.

Az érintett szakaszt három részre tagolták, és ezekre külön-külön lehetett pályázni. A harmadik szakasz nyertese a Hódút Kft. és Duna Aszfalt Kft. ajánlattevők lettek közösen, amelyek a becsült összegnél majdnem tízmilliárdért többért, 63,9 milliárdért végzi a munkákat.

A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc üzleti partnere.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI / Kálmándy

Kategóriák: Friss

Mészároséknál szállnak meg a rendőrök

2018, január 19 - 11:32

Négymilliárd forintos keretmegállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-vel és egy ingatlanos céggel, a Rossimo Kft.-vel. A szerződés négy évre szól, több, mint egymillió éjszakát jelent a nyertesnek. A rendőrség 700 fő elszállásolására keresett vállalkozót a főváros területén. Az eredményhirdetés szerint legfeljebb kétágyas szobák jöhettek szóba, az alapállomány 350 fő lesz, de ennek esetenként duplája is lehet a létszám. Annyi biztos, hogy a rendőrség az első megrendelésben legalább „350 fő létszám szálláshely biztosításra vonatkozó megrendelést ad le.”

A szerződés eredetileg becsült értéke 1,5 milliárd forint volt, ehhez képest a végleges érték több mint duplája, nettó 4 milliárd 80 millió forint lett.

Egyetlen ajánlat érkezett, a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Hunguest és Rossimo ajánlata. Utóbbi cég tulajdonosa a Harrow-ban bejegyzett Cheeragon Limited és a szegedi Celatum Holding Zrt., ügyvezetője pedig a debreceni illetőségű Oláh Alekszandr László. Az ingatlanforgalmazó és -hasznosító vállalkozásnak az elmúlt öt évben 1-1,5 milliárd forint volt a forgalma, 2016-ban 1,2 milliárd forint árbevételt és 140 millió forint nyereséget jelentett.

Kategóriák: Friss

323 ezer forint bruttóért dolgozott novemberben az átlagmagyar

2018, január 19 - 10:08

2017. novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 000 forint volt. Ez 13,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülte a KSH.

 

2017. január–novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 294 200 forint volt. Ezen belül:

  • A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (556 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (183 400 forint).
  • A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8800, illetve 8500 forint volt.
  • Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 195 700 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 203 600 forintra becsülte a KSH.
  • A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 308 700 forint volt, amely 12,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7% volt.
  • A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva.

A vállalkozásoknál 11,4 százalékos volt az átlagos növekedés, míg a költségvetési szférában 16,1 százalékos. A közfoglalkoztatottak bére pedig mindössze 3,5 százalékkal emelkedett. Az ő átlaguk bruttó 81 700 forint, ami nettóban 54 300 forint.

  • A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó keresetek a bruttó átlagkereseteknél kisebb mértékben, 12,7 százalékkal nőttek.

A növekedésre a KSH szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Kategóriák: Friss

500 milliós megbízás informatikai fejlesztésre a jegybanktól

2018, január 18 - 15:23

Informatikai szoftverfejlesztésre kötött félmilliárd forintos keretszerződést a Magyar Nemzeti Bank. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent eredményhirtedmény szerint 5 vállalkozás végezheti el a munkát.

Ezekkel a cégekkel korábban is dolgoztatott a jegybank. (ArgonSoft Informatikai Kft., DSS Consulting Kft., Grepton Informatikai Zrt., Millmen Informatikai és Tanácsadó Kft., Aquis Innovo Kft.) Egyiküknél sem találtunk olyan kapcsolatot a jegybank mostani vezetésével, rokoni vagy egyéb üzleti szálat, ami arra utalna, hogy fennfentes bizniszről lenne szó.

Kategóriák: Friss

Paks az atomerőmű mellé konténerterminált is kap

2018, január 17 - 15:11

Új állami társaságot jegyzett be a cégbíróság, a Nemzeti Konténerterminál Hálózat Fejlesztő és Üzemeltető Kft.-t. A cég létrehozásáról még tavaly augusztusban határozott a kormány, és az a feladata, hogy országos hálózatot alakítson ki a kombinált fuvarozáshoz, olyan terminálokat, ahol megoldják a közúti és a vasúti járművek között a konténerek átrakodását.

A fejlesztési helyszíneket meg is nevezte a kormányhatározat: Zalaegerszeg-Zalaszentiván, Békéscsaba, Záhony átrakodó körzet és Paks. 

Az induláshoz 300 millió forinttal stafírozta ki az alapító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ebből 3 millió látszik a törzstőkében, a többi tőketartalékba került. Ez azonban csak a kezdet, a fejlesztésekhez további milliárdok érkeznek majd.

Az új kft. ügyvezetője Török Zsombor, ő vezeti egy másik, ugyancsak országos hálózat kiépítésére kitalált állami társaságot, a Nipüf Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t is.

Utóbbi az ipari parki területvásárlásokra 2016 év eleji indulása óta több mint 60 milliárd forint közpénzt kapott tőkejuttatás formájában az állami tulajdonosától.

A terminálhálózat kiépítése sem ígérkezik olcsó mulatságnak. Legutóbb például Csepelen 50 millió eurós beruházással alakított ki intermodális terminált a német Hamburger Hafen und Logistik (HHLA) AG magyar leányvállalata, a Metrans Kft. A tavaly nyáron átadott terminál egyébként az észak-európai kikötők és délkelet-Európa fontos közlekedési útvonalainak metszéspontjában van.

A tervezett négy terminál is stratégiai elhelyezkedésű. Pakson az atomerőmű építkezése miatt évekig élénk vasúti és/vagy vízi konténerforgalommal számolnak a szakértők. Zalaegerszeg a koperi tengeri kikötő felé vezető vasútvonalon esik útba. Záhony mellett az szól, hogy a széles nyomtávú, azaz Ukrajnából, Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból, illetve Kínából érkező áruforgalom hagyományosan itt lépi át a magyar határt. Békéscsaba pedig a Balkánra, illetve Törökország felé irányuló forgalom miatt került a listára.

Magyarországon jelenleg nyolc konténerterminál működik, a már említett Metransén kívül a BILK Kombiterminál, Mahart Container Center, a törökbálinti, a GYSEV soproni, a MÁV záhonyi terminálja, valamint a TVP nyírbátori, illetve a TVK tiszaújvárosi saját átrakója.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

Kategóriák: Friss

Drágábban tankolhatunk mától

2018, január 17 - 07:38

Emelte bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt.

Az emeléssel a benzin átlagára literenként 365, a gázolajé 375 forintra nőtt.

A benzin ára legutóbb január 12-én változott, 2 forintos emeléssel 362 forintra nőtt, a gázolaj literje január 5-én 4 forintos emeléssel, 373 forintra drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Kategóriák: Friss

Kidurrant a bitcoinlufi

2018, január 16 - 14:19

A piaci szereplőket megijesztette, hogy Japánban és Dél-Koreában jelentősen visszaesett a virtuális devizák kereskedésének forgalma, ráadásul felerősödtek azok a félelmek, hogy a globális szabályozó hatóságok szigorítják az ellenőrzést.

Közép-európai idő szerint délben a világon legismertebb és legnépszerűbb virtuális deviza, a bitcoin jegyzése 11 813,30 dolláron, 13,83 százalékos mínuszban állt a luxembourgi székhelyű Bitstamp kriptodeviza kereskedelmi platformon, míg a New York-i székhelyű Gemini online kereskedési felületen 13,85 százalékos veszteségben, 11 850 dolláron jegyezték.

Ugyanekkor az egyhónapos lejáratú bitcoin ügyletek jegyzése a chicagói opciós tőzsdén (CBOE) 11 760 dolláron, 16,54 százalékos mínuszban, míg a chicagói árutőzsdén (CME) 11 845 dolláron, 14,60 százalékos veszteségben állt.

Az eddigi napi minimumon, majdnem 20 százalékos mínuszban, négyhetes mélyponton álltak a jegyzések mind a tőzsdei határidős piacokon, mind az online kereskedési felületek azonnali ügyleteiben. A december közepén 20 ezer dollár körül elért történelmi rekordértékéhez képest a bitcoin értékének több mint 40 százalékát veszítette el.

Rejtélyes valutából gazdagodna meg éppen a fél világ De könnyen lehet, hogy a próbálkozók hamarosan egy pénzügyi buborékban találják magukat. A Bitcoin értéke sosem látott ütemben növekszik, ám a szakértők szerint elfogyhat az ereje. Minden, amit a kriptovalutáról tudni kell.

A világ második legnagyobb kriptodevizája, az ether árfolyama több mint 20 százalékkal, míg a harmadiké, a ripple-é több mint 30 százalékkal esett kedden a kriptodevizaváltó kereskedésekben.

A bitcoin piaci kapitalizációja a mostani árfolyamon 208 milliárd dollár, az etheré 108 milliárd dollár, a ripple-é pedig 53 milliárd dollár.

Tavaly nagy kilengések mellett rohamosan emelkedett a digitális devizák árfolyama, de az idei év rosszul kezdődött. A befektetők kockázatvállalási hajlandóságát erősen visszavetette, hogy a kriptodevizák forgalmából jelentős szeletet kihasító Dél-Korea piaci felügyeletei drasztikus lépéseket fontolgatnak az “irracionális kriptodeviza befektetési őrület” megfékezésére.

Az ázsiai országban a rendkívül spekulatív kereskedés következményeként a kriptodevizák árfolyama jelentősen magasabb, mint bárhol máshol a világon. A kormány olyan törvénytervezetet készít elő, amellyel betiltják minden kriptopénz kereskedését. A végső döntést még nem hozták meg, a kormányzati szervek még mindig egyeztetnek annak eldöntésére, hogy miként tudnák szabályozni a virtuális devizák piacát. Dél-Korea és Japán szerepe azután nőtt meg jelentősen, hogy a kínai hatóságok tavaly ősszel szigorúan lecsaptak a kriptodeviza-kereskedésre, így betiltották a kriptodeviza kibocsátásával történő tőkegyűjtést, majd a jüan leszámolású ügyleteket. A kínai jegybank egyik vezetője a napokban azt javasolta, hogy teljes egészében tiltsák meg a kriptodevizák kereskedését, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, így a bányászást is.

A bitcoin keletkezését, árfolyamának alakulását semmilyen központi szervezet nem irányítja, és nem ellenőrzi, az a kereslet-kínálat eredményeként alakul ki abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi.

Bitcoinhoz jelenleg három módon lehet hozzájutni. Pénzért vásárolható, illetve bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként. A bitcoinszerzés harmadik módja az úgynevezett “bányászat”. Ekkor a bitcoin-hálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek, és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

Kiemelt kép: Europress/AFP/Anadolu Agency/Mehmet Ali Ozcan

Kategóriák: Friss

Megvan, ki nyerte el a 3 milliárdos kormányzati informatikai tendert

2018, január 16 - 12:16

A nyugdíjasok ingyenlaptopjai után megint állami megrendelésre szállíthat a Delta Systems Kft. Legújabban  a közösségi internethozzáférési pontok fejlesztésére, szolgáltatási portfóliójuk bővítésére kiírt pályázatot nyerte el a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségtől (KIFÜ) a közbeszerzési értesítő szerint.

A feladat 1500 darab (+30 százalék) végponti eszközcsomag szállítása, valamint rendszerintegráció, rendszertervezés, telepítés és konfigurálás. A csomag tartalma: 3 notebook és a szükséges telepítendő szoftverek, 2 tablet, 2 okostelefon, 1 projektor, 1 multifunkcionális eszköz, 1 router, 1 beltéri Wifi Access Point és 1 kültéri Wifi Access Point, valamint az ezek tápellátást biztosító konfigurációs elemek. A beszerzés nem egyszerre valósul meg, hanem ütemezetten, egyszerre legfeljebb hat megrendelést adhat le a KIFÜ.

A közösségi internethozzáférési helyek fejlesztésére létrehozott projekt alapvető célja, hogy a fejlesztések révén a pontok hozzájáruljanak a digitális alapkészségek fejlesztéséhez, a digitális készségekkel nem rendelkező magánszemélyek számára az informatikai eszközökhöz és az internethez hozzáférést biztosítson, továbbá, hogy az ehhez szükséges segítő szakértelem minden ponton rendelkezésre álljon.

A tendert eredetileg nettó 3 216 715 500 forintra becsülték, ennél végül kicsivel olcsóbban, 3 211 500 000 forintért vállalta el az egyetlen ajánlattevő, a nyertes, a Delta Systems Kft. Az értékelésnél egyébként a vállalási ár 75 százalékban volt döntő a kiírás szerint.

A Delta Systems nemrég egy 1,2 milliárdos tenderen győzőtt. Az idősügyi infokommunikációs program keretében 480 hátrányos helyzetű település 5000 kiválasztottja – csakis 65 év felettiek – kaphatnak laptopot, hozzá internetet, és segítséget ahhoz, hogy használni is tudják a gépeket.

Méretes csúsztatások a nyugdíjasoknak szánt ingyenlaptopok körül Nem csak hátrányos helyzetű településeken élők kaphatnak, a szállítónak ráadásul ciprusi háttére van.

De ők szállítják a szegedi tömegközlekedési eszközökön a bankkártyás fizetést lehetővé tevő kütyüket is, 200 darab készüléket nettó 175 millió forintért. Öt évre az üzemeltetést is vállalták.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Sedat Suna

Kategóriák: Friss

Mészáros Lőrinc vasúti cége újabb 7 milliárdot húzott be

2018, január 16 - 11:37

Összesen 14,05 milliárd forintnyi megrendelést nyert el Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., illetve a Prolan Irányítástechnikai Kft. vasúti korszerűsítési munkákra. A közbeszerzés eredménye ma jelent meg a hivatalos uniós értesítőben, a TED-en, de a szerződést a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési  Zrt.-vel még karácsony előtt megkötötték.

A feladat első része Pusztaszabolcs–Dombóvár között központi forgalomirányító rendszer kiépítése, ezt nyerte a két cég közösen. Mégpedig

az előre becsült 6,6 milliárd forintos vállalkozói díjnál magasabb, 7,36 milliárd forintos árajánlattal.

A második rész központi forgalomirányító rendszer kiépítése Rákos–Újszász–Szolnok vonalszakaszon, illetve biztosítóberendezési áramellátások korszerűsítése a MÁV Zrt. országos hálózatán. Ezt a budakalászi székhelyű Prolan egyedül nyerte. Szintén drágábban a tervezettnél:

az 5,7 milliárdos becsült árhoz képest 6,69 milliárdért.

Mindkét projektet európai uniós forrásból finanszírozzák, így Mészárosék uniós nyereményeihez hozzácsaphatunk újabb 7 milliárdot. Az Átlátszó összesítése szerint 2010 és 2017 vége között a Mészáros-klán különböző cégei által elnyert 476 milliárd forintnyi tenderérték döntően uniós forrásból származik: a portál számítása szerint 396 milliárd forint, a teljes összeg 83 százaléka

Az utóbbi hetekben vasúti fronton különösen aktív a Mészáros-birodalom. Ahogy arról beszámoltunk, nemrég új vasútépítő céget alapítottak, az RM International  Zrt.-t. Az R-kord a V-Híd Zrt.-vel közösen néhány hete nyert egy közel 14 milliárdos vasútfelújítást  a Debrecen-Ebes vonalon. Mészáros veje, Homlok Zsolt pedig beszállt a Vasútvillamosító Kft.-be, amely máris elnyerte az első milliárdját egy közpénzes tenderen.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Kategóriák: Friss

Ennyire még sosem szerettek dolgozni a magyar fiatalok

2018, január 16 - 11:17

Rekordot értek el az aktív – azaz dolgozó – 19-29 éves fiatalok a K&H ifjúsági indexe szerint: soha ennyien nem voltak még elégedettek a munkahelyükkel. 2017 harmadik negyedévében 44 százalékuk érezte úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén, ez az arány pedig a felmérés ötéves történetében rekordot jelent, ráadásul jóval meghaladja az előző negyedévben mért 36 százalékot, illetve a 2015 harmadik negyedévében született mélypontot, amikor mindössze 28 százalékos volt az arányuk.

A fiatalok közel fele, 46 százaléka, úgy gondolja, hogy olyan munkája van, amit szeret, és 36 százalék konkrét előrelépési lehetőséget is lát a jelenlegi munkahelyén.

A munkahelyét a dolgozó fiatalok több mint fele, 63 százaléka – és főleg a Budapesten élők (82%) – érzi stabilnak. A nyugati megyékben viszont már nem ilyen jó a helyzet, ott a 19-29 évesek mindössze 35 százaléka érzi biztosnak a munkáját. A dolgozó fiatalok 67 százaléka számít arra, hogy valamilyen mértékben emelkedni fog a fizetése.

Az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban azonban már nem annyira pozitívak: míg 2017 második negyedévében a fiatalok 34 százaléka gondolta úgy, hogy könnyen találna új állást, a harmadik negyedévben már 28 százalékos az arányuk.

A diákok 2017 harmadik negyedévében is optimistábban látták a helyzetüket, mint a dolgozó társaik: 49 százalék szerint könnyen talál majd munkát a tanulmányok befejezése után. Míg az előző negyedévben csak 59 százalék gondolta így, a harmadik negyedévben már 70 százalékuk mondta, hogy azt tanulja, ami valóban érdekli. A diákok közel fele, 48 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal majd munkát, míg a külföldi tanulást már jóval kevesebben, mindössze 19 százalék fontolgatja. A fiatalok 70 százaléka mondta azt, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, 31 százalékuknak pedig legalább egy középfokú nyelvvizsgája is van.

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H fiatalok jóléti indexe, amely 2017 harmadik negyedévében +15 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2017. szeptember 13-24. között történt.

Kategóriák: Friss

Volt devizahitelesek: most éri meg igazán váltani

2018, január 16 - 10:44

A forintosításkor a korábbi devizahitel kamata a 3 hónapos BUBOR (referenciakamat) felett 1-4,5 százalékkal lehetett csak magasabb. Mivel abban az időben a BUBOR értéke 2,1 százalék volt, az 1-4,5 százalékos kamatfelárat rászámítva a forintosított hitel kamata valahol 3,1-6,6 százalék között lehetett.

A kulcs az, hogy a korábbi devizahitel egy gyorsan változó forinthitelre változott át. Sőt, attól függően, hogy mennyi volt a hátralévő futamidő, a kamatfelárat 3-5 évente a bankok meg is változtathatják. A 3 éves időszak épp most érkezik el, bár a piaci folyamatok fényében ezen a téren is kedvező változásra készülhetünk.

Egy gyors számítással láthatóvá válik, hogy egy 2015 elején 7 millió forintos tartozás törlesztője (10 éves hátralévő futamidőt feltételezve) kamatfelártól függően mostanára 9-10 százalékkal csökkent. Másként fogalmazva, 2,5 százalékos kamatfelár esetén a 73 ezer forintos havi törlesztőrészlet 66 ezer forintra esett.

Minél hosszabb volt a forintosításkor a hitel hátralévő futamideje, annál nagyobb volt a kamatesés hatása, a Bankmonitor számításai szerint akár 15 százalékkal is csökkenhetett a törlesztő 2015 februárja és 2017 novembere között. De ennél

sokkal fontosabb annak eldöntése, mi várható a jövőben és ezzel együtt megéri-e leváltani a hitelt.

Az első eset az, ha nem vagyunk félősek és a háromhavonta változó kamatú lakáshitelünket szintén egy változóra cserélnénk le. Ekkor van egyszerűbb dolgunk, hiszen csak azt kell nézni, hogy az éppen aktuális hitel kamatfelára mekkora. A legolcsóbb változó hitel átlagos hitelfelvevő esetében 2,4 százalékos kamattól érhető el, így jelenleg csak akkor éri meg leváltani a hitelt, ha a régi kamata 2,5 százalék felett van.

A másik eset már összetettebb. Valószínűleg a többség azt szeretné, hogy a lehető legkevesebbet fizesse ki. Márpedig egy gyorsan változó hitel kamata megemelkedik, ha nő a BUBOR. A jegybank stabilitási jelentésében találtunk egy meglehetősen érdekes ábrát, ami alapján kiszámítható, hogy a jegybank milyen BUBOR-ral számol a következő 10 évben.

Ennek alapján eléggé elborzasztó helyzet várhat ránk. A referenciakamat 2019 elején 0,3 százalék körül alakulhat, viszont utána nagyobb sebességgel kezd emelkedni, és 5 év múlva már a 2 százalékot, 7 év múlva pedig a 3 százalékot is meghaladhatja. Ha ezt elfogadjuk, akkor nagyon gyorsan rögzített kamatú hitelre kell váltani.

A drágább lehet végül az olcsóbb

A fogyasztóbarát lakáshitelek minimum 3 éves kamatfixálástól érhetők el. Mi azt néztük meg, hogy mi van, ha az ügyfél átlagos fizetés mellett egy 5 évre rögzített hitelt venne fel. A Bankmonitor hitelkalkulátor szerint a legolcsóbb ilyen hitel kamata 3,6 százalék.

Magyarul, az időszak elején (35 hónapig) legrosszabb esetben is 3500 forinttal fizetünk többet a hitelért. Ellenben ezt követően a maradék időben már olcsóbb lesz a hitel törlesztője, mert olyan mértékben nő meg a változó kamata, hogy összesítve meghaladja a fix kamatát. Idővel a különbség is egyre nagyobbra nő, és végső soron 100 ezer forinttal fizetünk ki kevesebbet.

Összefoglalva:

nemcsak azt kell nézni, hogy van-e olcsóbb változó hitel a piacon, hanem azt is, mennyiért kapunk fix kamatozású hitelt.

Most ez utóbbiak kifejezetten olcsók és még olcsóbbak lesznek a jegybank intézkedései miatt. Ha valóban bejönnek a fent bemutatott számítások, akkor egy elsőre drágábbnak tűnő fogyasztóbarát hitel is végső soron spórolást jelent.

Használja a következő lakáshitel-kalkulátort és nézze meg, hogy melyik hitellel jár a legjobban!

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Kategóriák: Friss

Azt hiszi, hogy semmi dolga nem lesz az adóbevallással? Téved!

2018, január 15 - 15:42

Jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást – nyilatkozta még ősszel a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András azt is hozzátette: az adóbevallás korának ezzel egyszerűen vége Magyarországon.

Januárban kétszer is nyilatkozott a témában az államtitkár. Előbb azt emelte ki, hogy az idei év a könnyebbség éve a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek, mivel már nem lesz szükségük külső segítségre a bevallásuk elkészítéséhez, és ismét utalt arra, hogy azt helyettük is megcsinálja az adóhivatal.

Január 8-án pedig így fogalmazott: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (NAV) külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfafizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét. Vagyis az egyéni vállalkozókat kivéve minden magánszemélynek.

Akkor most bevallás vagy tervezet?

Csak tervezet

Nagyon nem mindegy, hogy adóbevallásról beszélünk, vagy szja-bevallási tervezetről. Az államtitkár sem véletlenül tette hozzá utóbb, hogy a 360 ezer érintettnek „mindössze csak” ki kell egészítenie a bevallási tervezetet, amelyben az összes munkáltatótól, kifizetőtől származó adat szerepel.

Rákérdeztünk a NAV-nál, mit is jelent mindez. Az adóhatóság az adóbevallási tervezet összeállításához csak a kifizetők által benyújtott havi adó- és járulékbevallások, valamint adatszolgáltatások adatait tudja használni. A nem kifizetőtől származó bevételekről, jövedelmekről és azok adójáról, valamint a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült költségekről nincsenek adataik. Így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja – derült ki válaszukból.

Fentiek alapján tehát a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is feltétlenül ki kell egészíteniük az adóbevallási tervezetet – hívta fel a figyelmet a NAV lapunknak küldött válaszában.

Amennyiben ugyanis nem egészítik ki, nem javítják az adóbevallási tervezetüket, úgy az nem válik hivatalos személyijövedelemadó-bevallásukká.

Erre egyébként a kitöltő program is külön figyelmeztet. Ezt azért is kell kiemelni, mert a magánszemélyeknél más a helyzet.

A magánszemélyeknél bevallássá válhat a tervezet

A magánszemélyeknek már tavaly is készített bevallási tervezetet a NAV. Náluk az az újdonság, hogy 2018-ban a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét azoknak is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti a NAV, akik korábban munkáltatójuktól kérték az adómegállapítást.

Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóknak idén januárban már nem kell nyilatkozniuk arról, kérik-e, hogy munkáltatójuk készítse el szja-bevallásukat, hiszen megszűnt a munkáltatói adómegállapítás.

Fotó: MTI/Marjai János

Az őstermelőkhöz, áfafizetésre kötelezett magánszemélyekhez képest viszont lényeges különbség, hogy a magánszemélyek tervezete akár az adózó közreműködése nélkül is – ha nincs szükség kiegészítésre, javításra, illetve nem egészítik ki, nem javítják – 2018. május 22-én érvényes személyijövedelemadó-bevallássá válik.

Feltétlenül nézzük át a tervezetet!

Az adóbevallási tervezet tehát csak egy ajánlat, melynek felhasználásával teljesíthető a bevallási kötelezettség. És ez nemcsak az őstermelőknél, illetve az áfafizetésre kötelezett magánszemélyekre igaz, hanem minden magánszemély bevallási tervezetére: azt át kell nézni, ki kell egészíteni, képben kell lenni, jár-e kedvezmény, ellenőrizni, volt-e más forrásból származó bevétel, elszámolható költség, ami a tervezetben nem szerepel.

A felelősség alól tehát senki nem bújhat ki, ahogy erről már tavaly is írtunk:

Ráfizethetünk, ha nem nézzük meg, milyen bevallást csinált helyettünk a NAV Első ránézésre praktikus, felhasználóbarát az új NAV-os e-szja-oldal. A szakértő azonban figyelmeztetett, ne fogadjunk el mindent, mert vannak aknák.

És persze továbbra is fennáll annak lehetősége is, hogy a bevallást adóhatósági közreműködés, azaz a tervezet figyelembe vétele nélkül készítsük el a bevallásunkat.

Fontos határidők

Aki maga szeretné szja-bevallását elkészíteni, az a NAV honlapján, illetve ügyfélszolgálatain már most elérheti a 17SZJA nyomtatványt. Az új webes kitöltő felület 2018. január 8. óta él a NAV honlapján, illetve a kormányzati portálon.

Januárban a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Az ügyfélkapusok ezt már meg is kapták elektronikusan, aki pedig még nem regisztrált, annak levél megy, a hónap végéig.

  • Az adóbevallási tervezetet Ügyfélkapun keresztül március 15-étől lehet megnézni, jóváhagyni vagy kiegészíteni, módosítani.

Akinek nincs ügyfélkapuja, 2018. március 19-ig kérheti a tervezet postázását levélben, SMS-ben (06-30/344-4304) vagy a NAV honlapján elérhető űrlapon, formanyomtatványon (BEVTERK), továbbá telefonon, a 1819-es hívószámon, valamint az ügyfélszolgálatokon. Az SMS-ben az SZJA rövidítés mellett az adóazonosító jelet és a születési dátumot kell elküldeni ebben a formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn

  • Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26.

Nekik is segít amúgy az adóhivatal, az ígéret szerint e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat.

  • Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.
  • Újdonság, hogy az idén a bevallási tervezettel összefüggésben már a mezőgazdasági őstermelőknek és áfa fizetésére kötelezetteknek sem februárban, hanem szintén május 22-ig kell leadni a bevallásukat.

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan, idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni, utóbbi lehetőség már január 8-a óta él.

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

Kategóriák: Friss

Drágulnak az üzemanyagok

2018, január 15 - 14:01

A Mol szerdán bruttó 3 forinttal emeli a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Az emeléssel a benzin átlagára literenként 365, a gázolajé 375 forintra nő.

A benzin ára legutóbb január 12-én változott, 2 forintos emeléssel 362 forintra nőtt, a gázolaj literje január 5-én 4 forintos emeléssel, 373 forintra drágult.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (mti)

Kategóriák: Friss

30 százalék felett nőtt az építőipar

2018, január 15 - 11:08

2017 novemberében az építőipari termelés volumene 30,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist – írta a KSH friss jelentésében. Az átlagon belül mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 29,1, az egyéb építményeké 33,9 százalékkal. Novemberhez képest azonban csökkenést észleltek.

És a részletek – 2017 novemberében az előző év azonos hónapjához képest a következőket tapasztalta a KSH:

  • Az épületek építésének 29,1 százalékos növekedése novemberben az ipari épületek mellett a lakóépületek és oktatási épületek építésének az eredménye, az egyéb építményeknél pedig 33,9 százalékos növekedés – az alacsony bázis mellett – a gyorsforgalmi utak építése, valamint vasút-felújítási munkák miatt állt elő.
  • Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 34,7, az egyéb építményeké 40,2, a speciális szaképítésé 23,8 százalékkal nőtt.
  • A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 43,4 százalékkal emelkedett. Az egyéb építmények közül elsősorban útépítésekre és vasútfejlesztésre kötöttek új szerződéseket.
  • Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 110,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 30,2, az egyéb építményeké 161,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.

A jelentésből még az derült ki, hogy 2017. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 28,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz mérten.

Kemény földet érés várható

Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt – kommentálta a KSH-gyorstájékoztató adatait a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója, Földi Tibor.

Amennyiben 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor „kemény földetérését” eredményezi majd – fogalmazott a szakember, aki szerint biztató ugyanakkor, hogy a kormány napirendre akarja venni az áfakulcs kérdését. Úgy véli, az volna az ideális, ha már az első félévben megszületne ez a döntés.

A vezérigazgató szerint közkeletű félreértés, hogy a lakásépítési boom volna a felelős kivitelezési árak felfutásáért.

Kategóriák: Friss

Nem trükköznek a netszolgáltatók az áfacsökkentéssel

2018, január 15 - 08:15

Januártól ismét csökkent az internet áfája, a tavalyi 18 százalékról 5 százalékra ment le. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szolgáltatók lenyelik-e az áfacsökkentést, vagy pedig átadják az árelőnyt a fogyasztóknak. A UPC, a Magyar Telekom, a Telenor, a Digi, a Vodafone és az Invitel válaszai egyaránt azt erősítik, hogy

valóban olcsóbban netezhetünk: a nettó árakon nem változtattak, az áfacsökkentés nyeresége pedig egy az egyben jelentkezik a fizetendő díjakban.

Igaz ez vezetékes és mobilinternet-előfizetésnél, valamint lakossági és üzleti ügyfeleknél ugyanúgy.

Voltak, akik példával is érzékeltették, mit jelent ez: a DigiNet 1000-FTTB a tavalyi 3300 forint helyett most 2935 forint lett, okos csomagban pedig 2490.

Egyik olvasónk pedig beküldte, neki hogyan változott az előfizetési díja egy másik szolgáltatónál:

A Telenor kitért arra is, hogy számlás előfizetéseknél az árcsökkenés a jogszabály alapján abban a számlázási ciklusban érvényesül először, amelyben az elszámolási időszak kezdete 2018. január 1. vagy későbbi. Tehát a 2017 decemberé ben kezdődő és 2018 januárjában záródó számlákban még minden esetben a 18 százalékos áfakulcs érvényesül.

2018. január 28-tól azonban minden számlás előfizető már a csökkentett áron rendelheti meg a szolgáltatásokat. Ha viszont januárban rendel meg az ügyfél egy internetszolgáltatást úgy, hogy az előfizetésére irányadó számlázási ciklus még nem zárult le, akkor még a korábbi 18 százalékos  általános forgalmi adóval terhelt magasabb díjat kell fizetnie.

Feltöltőkártyás előfizetéseknél az 5 százalékos áfa 2018. január 1-jétől érvényesül. Havi/egyszeri díj esetén, amennyiben a 18 százalék áfa tartalmú díj levonása megtörtént 2017. december 31-ig, a szolgáltatás a 2018-ra átnyúló időszakban is használható, a szolgáltatás érvényességének a végéig – tették hozzá. További információ itt érhető el.

A Telenornál egyébként volt egy termék, a három hónapos ünnepi tarifával hirdetett karácsonyi díjcsomag, amelynél lényegében előre odaadták az áfacsökkentést. Aki látni szeretné, a cégnél hogyan változtak az árak, az itt talál információt.

A UPC azt írta, náluk több esetben az áfaváltozás mértékénél nagyobb bruttó árcsökkenés is előfordul, de ezt bővebben nem fejtették ki. Weboldalukra kitettek egy áfakalkulátort, amivel ellenőrizni lehet a tarifákat.

A Magyar Telekom lakossági ügyfelei itt, üzleti ügyfelei pedig itt találnak információt, és nézhetik meg, hogyan változott díjcsomagjuk ára. Ők azt emelték ki még, hogy azokban a csomagokban is érvényesítették az áfacsökkentés hatását, amelyekben csak részelemként szerepel az internetszolgáltatás. Ezeknél megbontották a díjakat, és az egyes szolgáltatásokat külön tüntetik fel a számlákon.

A Vodafone-nál az áfacsökkentéssel kapcsolatos információk itt érhetőek el, a módosított, a jelenleg érvényes díjszabás pedig itt.

Kiemelt kép: Thinkstock

Kategóriák: Friss

„Súlyos zavarok lesznek a táppénzek kifizetésénél”

2018, január 14 - 16:00

Januártól kötelező a gazdálkodó szervezeteknek hivatalos ügyeik intézéséhez a cégkapu használata. És ugyanígy a hivataloknak is az új elektronikus csatornán keresztül kell(ene) kommunikálniuk. Mint írtuk, karácsony előtt a gazdálkodó szervezetek fele nem regisztrált még a cégkapura, és először december 28-án volt elérhető a rendszer, január elsejétől pedig már mindenkinek használnia kell, átmenet beiktatása nélkül:

Januártól kötelező a cégkapu, jöhet a büntetés? Megszűnik a papír alapú ügyintézés. A cégek fele azonban még nem is regisztrált az új, elektronikus rendszerbe.

Kíváncsiak voltunk, mennyire mennek flottul azóta a dolgok. Ruszin Zsolt adószakértő, aki egyébként az elektronikus ügyintézés feltétlen híve, azt tapasztalta, hogy több hivatal nem tartja be a cégkapura vonatkozó szabályokat. Példát is mondott lapunknak: az önkormányzati adóhatóságok, a NÉBIH, a jegyzők, de még a kormányhivatalok se.

A kormányhivatal egészségbiztosítási részlege például a cégkapu helyett még mindig ügyfélkapun keresztül fogad, ráadásul ők a viszontellenőrzésbe beépítették az ügyfélkapu e-mail címét, mint személyes adatot, ami nem egyeztethető össze a kormányrendelettel – hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Neki személy szerint két ügyfélkapuja van, de azt tapasztalta, hogy egyikről se fogadja be a kormányhivatal táppénzigénylési beadványait. Azzal utasították el, hogy az e-mail címével nem jogosult a kérelem benyújtására. És leírták, hol, hogyan regisztrálhat. Holott már regisztrált. Ugyanezt tapasztalta akkor is, amikor a saját cégkapuján, illetve megbízója cégkapuján próbálkozott. Viszont ahogy ismeretségi körében körbekérdezett, volt, akinél működött a cégkapus beküldés, illetve olyan is, hogy hol működött, hol nem.

Szeptemberben már írtunk róla, hogy a táppénzigénylésekkel, a regisztrációk feldolgozásával gond volt:

Rengeteg várakozással járhat a táppénzigénylés Július óta elvileg elektronikus az ügyintézés. Csakhogy még a regisztrációkat sem dolgozták fel.

Arról is hírt adtunk év végén, hogy az átállással összefüggésben december 20. és január 2. között felfüggesztették a a pénzbeli ellátásokhoz tartozó elektronikus nyomtatványok befogadását az egészségbiztosítónál:

Két hétre leáll az egészségbiztosító online ügyintézési rendszere A könyvelőegyesület tiltakozik az elmúlt fél év informatikai „lépései" miatt.

Ruszin tapasztalata szerint azonban továbbra sem lehet benyújtani a táppénzigényléseket.

Így hamarosan súlyos zavarok lesznek a táppénzek kifizetésénél

– borítékolta.

A cégkapu oldalán egyébként nem láttunk arra vonatkozó tájékoztatást, hogy gondok lennének, illetve hogy mit csináljon, aki valamilyen problémát észlel. A rendszert üzemeltető NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. viszont küldött egy tájékoztatót a cégkapun keresztül, amelyből világosan kiderül, hogy egyedül a NAV kapott felmentést:

A NISZ-t és a Magyar Államkincstárt is kérdeztük a tapasztaltakról. Ha megérkezik a válasz, visszatérünk a témára.

Mint az adószakértő beszámolt nekünk, a nyomtatványok befogadására nem alkalmas, kötetlen elektronikus üzenetküldő rendszernél, az epapírnál is vannak hiányosságok. Hiányoznak hivatalok, és hiába küld bármit is, nem reagálnak, egy kivételről tudott beszámolni: amikor a MÁK küldött neki egy ránézésre eléggé fapados nyugtát.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Friss