Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek, információk
Frissítve: 26 perc 59 másodperc

Kgfb: 10-15 százalékkal drágulhatnak a biztosítások

2017, október 23 - 20:14

Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke elmondta: a 3 millió hazai személyautóból mintegy 1 milliót érint idén az év végi kampány (ezeknek a járműveknek fordul január elsejével a biztosítási éve), és mintegy 80-90 ezren köthetnek új szolgáltatóval szerződést.

Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója az év végi kgfb-szerződések átlagdíját 18-20 ezer forint körüli szintre várja, ami mintegy 10-15 százalékos díjnövekedést jelenthet ebben a körben. Ez az érték körülbelül a fele az év közben tapasztalt 35 ezer forintos átlagdíjnak, ám a különbség oka nem a biztosítók időszakonként eltérő árazása, hanem az érintett járműpark összetétele.

Az év végi kampány olyan idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítását érinti, amelyeknek jelentős része a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik.

Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak. 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kötelező biztosítások aránya, amely idén már az egyharmadot sem éri el.

A biztosítóknak a tarifáikat minimum 60 nappal az érvénybe lépés előtt kell meghirdetniük. Ennek megfelelően az év végi kampány díjait a november 2-ig meghirdetett tarifák alapján ismerhetik meg az érintettek.

Aki a meglévő kgfb-szerződés felmondása mellett dönt, annak ezt legkésőbb december elseje éjfélig közölnie kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítás kiválasztására ugyanakkor december 31-ig van lehetőség.

Kategóriák: Friss

Titkolják a multik, hogy kevesebbet ér nekik a kelet-európaiak munkája

2017, október 22 - 19:00

Nem igaz, amit a Ryanair állít, azaz hogy azért törölt járatokat, mert dolgozói kivették az elmaradt szabadságokat. Az okozza ugyanis a problémát, hogy pilóták és légiutaskísérők tömegesen távoztak a cégtől a munkakörülmények miatt – legalábbis ezt mondta a 24.hu-nak egy Ryanairtől nemrég kilépő steward.

Közzétették a teljes listát, ezeket a budapesti járatokat törli a Ryanair Az érintett utasok körében rendkívül nagy volt a felháborodás.

A korábbi alkalmazott sok gondot említett. Például:

  • fizetni kell a tréningért, ha valakit felvesznek a céghez.

Ez a felkészítés mintegy 3000 euróba – körülbelül 930 ezer forintba – kerül. Igaz, lehet részletekben is fizetni, de a kezdőrészlet is 300 euró. Forrásunk úgy tudja, más légitársaságoknál nem hogy nem kell kifizetni a tréninget, hanem minimális fizetést adnak a tanfolyam idejére. Hozzátette: a Ryanairnél ráadásul nemcsak a tanfolyam díja terheli az új dolgozót, hanem annak idején a szállásdíj is.

  • A gépen nem vehetnek el a dolgozók sem ételt, sem italt a készletből, mindent maguknak kell vinniük.

A személyzet tagjai – a steward elmondása szerint – még akkor sem vehetnek ki semmit a gépen a bár készletéből, ha késik a gép. Aki ezt az utasítást megszegi, az számonkérésre számíthat. Ismer olyan volt kollégát, akit egy egyeurós csoki miatt rúgtak ki. Ez csak úgy derülhet ki egyébként, ha a kollégák felnyomják egymást. Kamerák ugyanis nincsenek a gépeken.

  • Hatalmas az eladási nyomás.

Ez azt jelenti, hogy a cég meghatározza, milyen összegű költést kell átlagban elérni az utasoknál a gépen: ez lehet 4-6 de akár 10 euró is fejenként oda-vissza. Ha pedig ezt nem érik el a kísérők, számon kérik őket, magyarázkodniuk kell.

  • Fenyegetés, stresszelés.

Ha valaki nem éri el a kitűzött értékesítési célokat, annak figyelmeztető leveleket is küld a cég. Büntetésül szóba jöhet az áthelyezés másik bázisra. Lehet nemet mondani, de akkor fizetetlen szabadságra kell mennie a dolgozónak, esetleg jöhet a lefokozás. Forrásunk egy nyilvánosságot kapott fenyegető levelet el is küldött szerkesztőségünknek:

Magyarul:

Az összes légiutas-kísérőnek:

Felhívjuk figyelmüket, hogy minden utaskísérőnek kötelezően el kell adnia MINDEN NAP:

PARFUMÖK- 1 PER utaskísérő

Szendvicsek/ Meleg ételek- 1 menü (szendvics/üdítő/snack)- 1db Szendvics

Kaparós sorsjegy- 8 per utaskísérő

A fent említett eladásokat szigorúan figyeljük, és azoknak, akik nem érik el a napi eladási célt, meg kell magyarázniuk miért nem érték el azt.
Ha ugyanazon utaskísérők nevei felbukkannak a napi eladási lista legalján, akkor a bázisvezetőjükkel lesz meetingjük és további szankciók lépnek életbe.

Nyomnunk kell az eladást hogy elérjük a napi célokat.

Sokaknak ezzel az utasítással/fenyegetéssel be is telt a pohár – jegyezte meg a volt steward.

  • Nyáron nincs szabadság.

Ebben a kérdésben elmondása szerint nem rugalmas a cég.

  • Túlnyomják az időket.

Elvileg 12 órás pihenőidőt kellene kiadni egy út után, de ez nem mindig van meg. Egyébként havi 90, évi 900 órát lehet repülni, de a munkához hozzátartozik az az idő is (átlag 25 perc), amit a fordulók alkalmával a gép rendbehozásával kell tölteni (gyors takarítás, biztonsági csekklista), így a munkaórák száma felmehet 1200-1300 órára. És ugye csak akkor fizet a cég a kölcsönzött dolgozóknak, ha a gép mozgásban van.

  • Betegség idejére nem fizetnek.

Máshol a betegszabadságot is fizetik, de ilyen – elmondása szerint – a Ryanairnél nincs, csak levonás a betegség idejére.

De mint kiderült, a dolgozók leginkább a fizetést sérelmezik. 

  • A fizetések rosszak.

Az angliai és ír bázisokon például rendben van a fizetés, és az átlagnál több a bónusz is. A vezető légiutaskísérők mintegy havi 2000-2200 fontot kapnak (704-774 ezer forintnak felel meg), a többiek 1500-1800 font (528-633 ezer forint) körül kereshetnek – árulta el informátorunk. Kétféle formában lehet egyébként a cégnél dolgozni: az új embereket munkaerőkölcsönzőn keresztül veszik fel, aztán idővel státuszt kaphatnak. A kölcsönzöttek helyzete azért rosszabb, mint a többieké, mert ők csak arra az időre kapnak fizetést, amikor ténylegesen repülnek. Vagyis amíg a gép a földön van, addig nem keresnek.

A steward szerint más légitársaságoknál mindenkinek van alapbére, vagy napidíja, így nagyobb biztonságban érezhetik magukat a dolgozók.

  • A bér Európa-szerte eltérő. És ezen szerinte nagyon sokat tud spórolni a cég.

Ahogy keletebbre megyünk, úgy sokkal kevesebb a bér, akár feleannyi is lehet, mint az angliai vagy ír bázisokon. És abból már nemigen lehet megélni, ha a szállást is kell fizetni. Pedig annyival nem olcsóbb az élet mondjuk Varsóban, Pozsonyban, vagy Budapesten, mint Angliában vagy Írországban. A cég mégis ezzel indokolt a volt steward szerint: vagyis hogy az alacsonyabb közép-európai bérekhez szabták az alacsonyabb fizetést. Így aztán előfordul olyan is, hogy valaki vezető beosztásba kerül valamelyik volt szocialista országban, de ennek ellenére kevesebbet keres, mint előzőleg beosztottként az angliai vagy ír bázisokon.

Mitől borult ki nála a bili?

A steward távozásához vezető okok között a legfontosabb a stressz, az utasok viselkedése volt. Bár nem szabadna, részeg utasokat is felengedtek a gépekre, és velük nagyon nehéz dolga volt a kísérőknek. Ahogy ő fogalmazott: senkit nem érdekel semmi, csak az, hogy szálljon fel a gép, és hozza a pénzt. A második ok – Kelet-Európában dolgozva – a fizetés: kevesebb volt a repült órája, hiába mondta, hogy osszák be többször, hogy többet keressen, nem történt semmi. Ezer euróból pedig nemigen lehet megélni, amikor szállást is kell fizetni. Volt olyan légiutaskísérő is, akinek kevesebbre jött ki a fizetése, mint az adott ország minimálbére.

A pohár akkor telt be nála, amikor látta, hogy bár előléptették, kevesebbet fog keresni, mert átment Európa keletibb felébe. Ezek után nyilvánvalóvá vált számára, mi motiválja a céget. Úgy látta: kizárólag az eladás, a bevétel érdekli őket, semmi más.

Nem igaz, amit lenyilatkozott a cég, hogy 40 ezer eurót keresnek az utaskísérők, és az sem, hogy ingyen kapnák az egyenruhát, vagy hogy az étkezést és az italt biztosítanák a gépen. Több tízezren tudjuk, hogy ez nem igaz

– búcsúzott a korábbi steward.

Ryanair: minden OK!

Megkérdeztük a Ryanairt is arról, igaz-e, amiket informátorunk mondott, de a cég csak annyit reagált, hogy

pletykákat nem kommentálunk.

Küldtek viszont két vaskos közleményt, amelyekből az derül ki, amiről már korábban olvashattunk: megváltozik a szabadságolás rendje (nem áprilistól márciusig, hanem januártól decemberig tart majd egy év a szabadság szempontjából, és ez okoz most egy kis gondot), ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden rendben van a cégnél. Például alig több mint 100 pilóta hagyta el a őket, közülük is sokan azért, mert nyugdíjba mentek, illetve hosszú távú járatokat működtető légitársaságokhoz csatlakoztak. (Emiatt 160 másodpilóta is megvált a cégtől.)

A közleményekből viszont az is világos: fizetésemelés egyelőre csak a dublini, a stanstedi, a frankfurti és a berlini bázison volt. Ezeken a helyeken egyeztek meg a szakszervezetekkel. Ezeken a bázisokon a kapitányok bérét 10 ezer euróval emelték (egyébként 120-180 ezer eurót keresnek, feltehetőleg éves szinten, ami 37-56 millió forintnak felel meg), a másodpilótákét pedig 5 ezer euróval. Közép-európai béremelésről nincs hír. Annyit írtak még a közleményekben, hogy más bázisok szakszervezetei is megkeresték a céget béremelés miatt, és velük is le tárgyalnak majd. Szóval ezek szerint a bérek nem feltétlenül felelnek meg a dolgozók (legalábbis a pilóták és első tisztek) elvárásainak. A cég szerint viszont remek a fizetésük. Változtattak egyébként a munkarenden is a pilótáknál: 5 nap munka után 4 nap pihenés jár. És arról is említést tesznek, hogy a lassabb növekedés miatt megoldódnak a beosztási problémák.

Tabutéma

Azt nemigen vonja kétségbe senki, hogy a fizetések eltérőek Európa nyugati, illetve középső és keleti felében. Csak egy adalék:

míg 2008-ban a magyar nominálbér-színvonal a német 32 százaléka volt, addig 2015-re az arány 25 százalékra mérséklődött. Azaz majd harmadáról negyedére olvadt. A cseh bérek ugyanezen időszak alatt 35 százalékról 31 százalékra, a lengyel fizetések pedig 33 százalékról 29 százalékra estek vissza a némethez képest.

Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet munkatársa friss tanulmányában bemutatja azt is, hogy a kelet-európai bérek növekedésének rengeteg tere van még, szükség is van azok emelésére. Nem véletlenül kezdeményezték a bérunió intézményét sem, bár vannak ezzel kapcsolatos erős kérdőjelek.

De hogy egy cég bevallja, hogy azoknak a vállalkozásoknak a körébe tartozik, amelyek nyugaton többet adnak ugyanazért a munkáért, mint keleten? Ilyennel még nemigen találkoztunk. Azért egy próbát tettünk: megkerestünk hat multinacionális céget, különböző szektorokból, hogy megtudjuk, másképp fizetik-e ugyanazt a munkát, attól függően, hol végzik azt. Két cég válaszolt, de a legfőbb kérdést a felelők is óvatosan közelítették meg.

A Wizz Air például azt írta, hogy a légitársaság minden munkatársának versenyképes fizetést biztosít az iparági benchmarkok alapján. A személyzet számára térítésmentesek a tréningek és az egyenruhák, valamint a cég megfogalmazása szerint: remek karrierlehetőséget kínál egy gyorsan növekvő vállalatnál, kényelmes munkarend mellett. A légitársaság pilótáinak garantált munkaritmust biztosít: az első tisztek és kapitányok akár ingázhatnak is a kiterjedt hálózat több mint 550 útvonalát igénybe véve, de a áthelyezés is lehetséges a 15 európai országban működő 28 bázis bármelyikére. Végül éppen aktuális toborzási kampányukra hívták fel a figyelmet.

A kiskereskedelmi bérezésben élen járó Lidl azt írta: minden munkavállalójának méltányos jövedelmet biztosít, legyen szó bármelyik országról, amelyben jelen van. De hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezték.Hangsúlyozták viszont, hogy az áruházlánc összes leányvállalata betartja a helyi hatályos jogszabályokat és egyéb előírásokat, így a minimálbérre és a kollektív szerződésre vonatkozóakat is. Azt írták: annak érdekében, hogy a vállalat attraktív munkaadó lehessen, számos országban a cég által kínált munkabérek színvonala meghaladja az adott ország szektoron belül átlagbéreit, illetve a törvényi előírásoknak megfelelő minimálbért Magyarországon is évről évre emelnek, 2016 januárja óta összesen 32 százalékos béremelést valósított meg a vállalat a bolti és raktári fizikai munkavállalók körében – tették hozzá.

De hogy a béreik hogyan viszonyulnak mondjuk a német bérekhez, nem árulták el. Azaz nem volt olyan cég, amely azt közölte volna: ugyanúgy fizet keleten, mint nyugaton.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kategóriák: Friss

Meglepte a NAV-ellenőröket egy nyugdíjas

2017, október 22 - 09:06

Tállai András sikeresnek nevezte az adóhivatal ügyfélbarát szolgáltatását, a támogató eljárást, hozzátéve, hogy ezek többségénél elegendő volt a telefonos konzultáció. Megjegyezte, hogy a jogkövetésre ösztönzés még az adóbevételekre is jótékonyan hat: nyár végéig 11 milliárd forintot hozott a támogató eljárás.

A támogató jellegű ellenőrzés keretében majd félmillió magánszemély jogviszonyát rendezte az adóhatóság. Ezeknél a vizsgálatoknál a járulékbevallások adatait vetették össze a kockázatelemzők a bejelentő-, változás-bejelentő lapokon szereplő információkkal. Eltérés esetén a vállalkozókat az adóhivatal kereste meg, de nem azért, hogy a mulasztás miatt bírságot szabjon ki, hanem azért, hogy segítsen – fejtette ki az államtitkár.

Az adóhivatal rendezte azokat a tévedéseket is, amikor a cég úgy fizette ki a nem jelentett alkalmazott után a közterheket, hogy az már nem is ott, hanem egy másik cégnél dolgozott, a NAV emiatt több millió forintot utalt vissza az érintett vállalkozóknak.

Volt olyan eset, ami még a tapasztalt revizorokat is meglepte: egy nyugdíjas után egyidejűleg több munkáltató is fizette a közterheket, annak ellenére, hogy már nem dolgozott – idézte fel az államtitkár.

Tállai András hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés alapelve változatlan, a cél, hogy továbbra is segítse az önadózást, valamint a vállalkozás, a magánszemély érdekére éppúgy legyen tekintettel, mint az államkasszáéra.

Kategóriák: Friss

Íme az e heti lottószámok

2017, október 21 - 19:22

Az ötös lottó október 21-én kihúzott nyerőszámai a következők:

5 (öt)

32 (harminckettő)

47 (negyvenhét)

62 (hatvankettő)

88 (nyolcvannyolc)

Joker: 0 6 3 6 3 2

Öt találatos szelvény nem volt, a  jövő heti várható főnyeremény: 1,33 milliárd forint.

Kategóriák: Friss

Az Erzsébet-utalvány forgalmazója is nagyon jól jár a nyugdíjprémiummal

2017, október 21 - 17:54

A csütörtöki Kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy 2017. végén 84 milliárd forintot költ a kormány a nyugdíjasok extra juttatásaira. Ebbe nemcsak a nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium tartozik bele, de egy adag Erzsébet-utalvány is, egy átlagnyugdíjas esetében 10 ezer forint értékben.

A Magyar Nemzet kiszámolta, hogy a nyugdíjprémiummal nem csak a nyugdíjasok járnak jól, de az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. is, ugyanis

a kormányzati intézkedések miatt mintegy 2,1 milliárd forint extra bevételre számíthatnak.

A lap kifejti, hogy a zrt. az utalványok eladásakor 2 százalékos szolgáltatási díjat számol fel, így az államnak 2,7 millió nyugdíjas után 540 millió forint szolgáltatási díjat is fizetnie kell. Aztán amikor az elfogadóhelyek beváltják a szelvényeket valódi pénzre, a zrt. 6 százalékos beváltási díjat könyvel el, ami egy ekkora tétel esetében 1,62 milliárd forintot jelent.

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

Kategóriák: Friss

Milliárdos oligarcha lett a következő cseh kormányfő

2017, október 21 - 17:00

Bejött a papírforma Csehországban a parlamenti választásokon: várhatóan a korábbi pénzügyminiszter, Andrej Babiš lesz az új cseh miniszterelnök, miután pártja, az ANO 2011 Mozgalom a szavazatok 29,7 százalékával megnyerte a választásokat. A párt az összes cseh régióban az élen végzett. Az eredmény persze még nem végleges, a voksok 99,1 százalékát számolták eddig össze. A részvétel egész magas, 60,75 százalékos volt.

Nagy kérdés volt, az ANO tud-e egyedül kormányt alakítani, vagy szüksége lesz-e koalíciós partnerre. Jelenleg úgy tűnik, 70 képviselőjük lehet a cseh alsóházban, a Sněmovnában, ami magasan a legtöbb, ugyanakkor matematikailag egy sokpárti koalíció háttérbe szoríthatná a legerősebb ANO pártot is.

A második helyre amúgy a polgári demokrata ODS, óriási meglepetésre a harmadik helyre pedig a Kalóz Párt futott be (Európában csak az izlandi parlamentben vannak ott a szabad netezést hirdető kalózok). Nagy megdöbbenést keltett még a baloldal, azaz a kommunisták és a szocdemek csúfos leszereplése: bejutottak a parlamentbe, de elég gyászos eredménnyel.

Do štábu ANO přijel Andrej Babiš. Členové hnutí ho vítají: "Bravo!" pic.twitter.com/AtVnd9ZxXw

— Kateřina Frouzová (@KaterinaFrouz) October 21, 2017

Mindenesetre korábban Miloš Zeman kormányfő kijelentette: a legerősebb párt vezetőjét kéri majd fel kormányalakításra. Ez pedig jelenleg maga Babiš, aki ellen eljárások vannak folyamatban uniós támogatással való visszaélés miatt. Épp ezért a pártok egy része nem akar vele összeállni kormányozni. Szakértők szerint a szélsőjobb vagy a szélsőbal viszont hajlandó lenne erre, és akkor ott is egyfajta orbánista-populista rendszer alakulhat ki.

Főhet Brüsszel feje, Prágát is populisták veszik be Mérget vehetünk rá, hogy egy elittel leszámolni akaró milliárdos lesz a következő cseh kormányfő.

Az Aktualně.cz összesítése szerint jelenleg így néz ki a pártok állása százalékra és képviselői mandátumra:

ANO – 29,76%, 78 mandátum,
ODS (jobbközép) – 11,25%, 24 mandátum,
Kalóz Párt – 10,72%, 22 mandátum,
SPD (szélsőjobb) – 10,7%, 23 mandátum,
KSČM (kommunisták) – 7,8%, 16 mandátum,
ČSSD (szociáldemokraták) – 7,3%, 15 mandátum,
KDU-ČSL (kereszténydemokraták) – 5,8%, 10 mandátum,
STAN (lokalista polgármesterek) – 5,2%, 6 mandátum.

Érdekesség, hogy a korábban a parlamentet is megjárt középjobb TOP 09 és a Zöld Párt is elvérzett, esélyük sincs a parlamentbe jutásra.

Andrej Babišról készült korábbi portrénkat itt olvashatja, a választási előzetes cikkünket pedig itt.

(Kiemelt Fotó: Matej Divizna/Getty Images)

Kategóriák: Friss

Madrid odapörköl, megpuccsolja a katalán kormányt

2017, október 21 - 14:25

Kifogytak a türelemből Madridban, úgy tűnik, Mariano Rajoy spanyol kormányfő szombaton bejelentette terveit, hogyan fogja eltávolítani az elszakadni vágyó Katalónia vezetőit – írja a BBC News. A tervek szerint a katalán autonóm régió parlamentjét nem oszlatnák föl, ellenben amint csak lehet (várhatóan januárban) választásokat tartanak a régióban.

Mindezek miatt vészhelyzeti ülést hívott össze a spanyol kormány.

Rajoy közölte, a kormánynak nem volt más választása, mint a direkt beavatkozás és ellenőrzés, mivel a katalán kormány tettei “ellentétesek a joggal és szembenállást keresnek”. A döntést még egy szenátusi bizottságnak és a parlamentnek is el kell fogadni pénteken, de ez várhatóan nem lesz probléma. Az már annál inkább, hogy a döntés hatályba lépését masszív tüntetések kísérhetik, a függetlenségbarát pártok bojkottálhatják a januári előrehozott választást, de ha mégsem ezt teszik, és nyernek megint, a krízis fokozódik.

Sőt Puigdemont belengette, hogy ha a fentieket meglépi a spanyol kormány, akkor formálisan is kikiáltják a függetlenséget.

Így jutottunk idáig

A BBC azt írja az előzményekről, három hete tartottak egy vitatott és erőszakba torkolló népszavazást Katalóniában az elszakadásról. Relatíve csekély részvétel (43%) mellett a nagy többség (90%) a válás mellett döntött. Carles Puigdemont katalán kormányfő kitart változatlanul nagy terve mellett, amit viszont nem támogat egyöntetűen a régió társadalma.

Mindenesetre Puigdemont deklarálta a függetlenséget a helyi parlamentben később, bár közölte, felfüggeszti annak végrehajtását, hogy párbeszédet kezdeményezzen Madriddal. Madrid azonban adott egy hetet Puigdemontnak, hogy tisztázza, most akkor kilépnek Spanyolországból vagy sem, de Puigdemont továbbra is hablatyolt. Erre a spanyol kormány, élve az alkotmány 155-ös paragrafusával, felfüggeszti Katalónia autonómiáját. Ezt csak krízis esetén lehetne bevetni, nem is használták még sose.

A katalánoknak ez nagy ütés lenne, mivel annyira autonómok, hogy saját rendőrségük, oktatásuk és egészségügyük is van.

A gazdaság mindenesetre már most megsínyli az egészet: várhatóan a spanyol gazdaság 2,6 helyett csak 2,3 százalékkal nő majd jövőre, miközben mintegy 1200 cég helyezte át székhelyét Katalóniából Spanyolország más, stabilabb vidékeire.

(Kiemelt kép: Europress/Anadolu Agency/Gonzalo Arroyo Moreno)

Kategóriák: Friss

Szereti az almát? Van egy rossz hírünk

2017, október 21 - 09:27

A zöldségek ára a hullámzások ellenére nagyjából tartotta a tavalyi szintet, a gyümölcsök azonban ez nem mondható el – idézi az élelmiszerek áremelkedéséről író Népszava Ledó Ferencet, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és terméktanács elnökét.

Különösen a meggy és a cseresznye ára szállt el rögtön a szezon elején, amiben szerepet játszott, hogy a tavaszi fagyok miatt jelentős termés esett ki Európa-szerte. Az őszi és kajszi barack, illetve a szilva megúszta a pusztítást, így az árak is csak kis mértékben emelkedtek.

Az alma viszont átlagosan több mint 10 százalékkal kerül többe idén, mint tavaly, ami többek között annak tudható be, hogy Lengyelországban az átlagos 4,2-4,3 millió tonnás termés helyett alig 2,6 millió tonnát szüreteltek (az itthoni termés 520-530 ezer tonna évente.) Különösen az ipari alma ára nőtt Magyarországon, ami, ha elfogynak a tavalyi készletek, a feldolgozott termékek drágulását is okozhatja.

A magyarok egyébként átlagosan 15-18 kilogramm almát esznek meg évente.

Azt már korábban megírtuk, mennyire elszállt vaj, a sajt, a sertéshús és az alkohol ára.

A GfK Hungária reprezentatív felméréséből kiderül, a magyar háztartások tavaly több mint 330 milliárd forintot költöttek zöldségre és gyümölcsre, ami 12 százalékkal több, mint a 2015-ös évben. Tavaly összesen 361 ezer tonna gyümölcsöt vásároltunk 116,6 milliárd forintért, és 676 ezer tonna zöldséget 216,8 milliárd forintért.

Kategóriák: Friss

Könnyen bajba kerülhet a magyarok többsége

2017, október 21 - 08:29

A magyar lakosság 63 százaléka annyi tartalékot sem tud összeszedni, hogy egy hónapig fenn tudja tartani mostani életszínvonalát, ha megszűnnek a rendszeres bevételei – ismerteti a Népszava a Jó Állam Jelentés mellékleteként elkészített közvélemény-kutatás egyik eredményét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézetében készült elemzés adatai szerint mindössze 1,2 százalék azok aránya, akik egy évnél hosszabb idő alatt sem roppannának össze. Az adatokat a kormányközeli Nézőpont csoporthoz tartozó Kutatópont Kft. rögzítette.

A családi pótlékot a válaszadók majdnem 60 százaléka kevesli, a családi adókedvezmény a megkérdezettek harmada szerint tévedés, a kismamák munkába való visszatérésének segítését több mint 43 százalék kevesli, úgy, hogy akiket nem érintenek ezek a támogatások, nagy százalékban nem válaszoltak. Minél több gyerek él egy családban, a szülők annál kritikusabban válaszoltak a kérdésekre.

A segélyek összegét a válaszadók 63 százaléka kevésnek tartja, és nagyjából ennyien gondolják úgy, hogy még két keresetből sem lehet felnevelni Magyarországon 3 gyereket.

Több mint 73 százalék igazságtalannak tartja a magyar nyugdíjrendszer, és közel ennyien vélik úgy, hogy az állam nem biztosít tisztességes megélhetést a nyugdíjasainak.

A lakosság túlnyomó többsége azt gondolja, nagyságrendekkel több állami pénzt kellene fordítani az egészségügyre, munkahelyteremtésre, oktatásra, szociális biztonságra és gazdaságfejlesztésre, a politikusok 60 százalékát pedig korrumpálhatónak tartják.

A lakosság a legkevésbé a politikai pártokban, a nyugdíjrendszerben, az ország vezetésében bízik, míg a bizalmi szint a személyes szférában a legmagasabb, hiszünk a családunkban, barátainkban és a tűzoltóságban – írja a Népszava.

Kategóriák: Friss

Jó befektetés lehet a diákhitel

2017, október 21 - 07:17

A diákhitel I. egy szabad felhasználású hitel, a felvehető maximális összeg havi 70 ezer forint éves 2,3 százalékos kamattal. Ezt pedig akár befektetésként is lehet használni – írja a Magyar Nemzet.

Egy családban több ember is köthet lakáskasszás szerződést, minimálisan négy évre, havi 20 ezer forintos vállalás mellett, ami három szerződés esetében 60 ezer forint befizetését jelenti. Ehhez az állam szerződésenként évi 72 ezer forint támogatást ad és minimális kamat is jár hozzá.

Számítások szerint a lejáratkor a 2,9 milliós diákhiteles tartozás mellett a pénztárban elhelyezett összeg 3,9 millió forintra gyarapszik

– írja a lap Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértőjére hivatkozva.

Októbertől csökkentette a kormány a felsőoktatási hallgatók számára elérhető szabadfelhasználású diákhitel I. kamatát – emlékeztet a Magyar Nemzet -, a lényegében csak tandíjra használható diákhitel II. esetében pedig eltörölte. Ha valaki ötéves képzését végig diákhitel II.-ből finanszírozza, és félévente 350 ezer forintot vesz föl, a korábbihoz képest a kamatmentesség mintegy 140 ezer forinttal csökkenti a visszafizetendő összeget.

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Kategóriák: Friss

Keresztülhúzhatják a kormány tervét a Facebook és a Google ellen

2017, október 20 - 18:11

Könnyen lehet, hogy hiába próbálta meg kreatív megoldással rábírni a Facebookot és a Google-t a magyar kormány arra, hogy a nyomtatott újságok, online portálok kiadóihoz hasonlóan a két nemzetközi cég is fizessen közterhet a nála elhelyezett hirdetések után. Nemrég az Alkotmánybírósághoz érkezett egy bírói beadvány, azt kérve, hogy a testület állapítsa meg a reklámadóról szóló törvény a Facebookra és a Google-ra szabott rendelkezéseinek alkotmányellenességét.

A reklámadót fő szabály szerint a médiatartalom-szolgáltató, egyszerűbben, az újság, illetve annak a kiadója fizeti a nála megjelent hirdetések utáni árbevétel alapján – annak 7,5 százalékát elszedi az állam. A Magyarországon megjelenő kiadványok gazdáit nem nehéz utolérni, ha valamelyik elmulasztaná befizetni a terhet, az adóhatóság könnyen képes behajtani a tartozást.

A reklámpiac két legnagyobb szereplőjénél, a reklámbevételek nagy részét bezsebelő Facebooknál és Google-nál azonban nehéz érvényesíteni a reklámadó-kötelezettséget, ezért azt agyalta ki a kormány, hogy más módon vasalja be rajtuk a sarcot.

A lényeg, hogy ha reklám jelenik meg az oldalon, akkor a Facebooknak és Google-nak is értesítenie kell erről egy formanyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Ellenkező esetben jön a mulasztási bírság.

De a külföldön bejegyzett, Magyarországon is működő, magyar reklámokat is megjelenítő cégek sokkal nagyobb büntetést kapnak, mint a hazai cégek.

Az előbbieket, praktikusan a Facebookot és a Google-t, első alkalommal 10 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatja a NAV, aztán naponta háromszorozódik a bírság, így a második nap már 30, a harmadik nap már 90 millió forint, a maximális összeg egymilliárd forint lehet. A magyarországi székhelyű cégekre legfeljebb 500 ezer, illetve 1 millió forint mulasztási bírság szabható ki.

A magyar adóhatóság ki is szabta a maximális büntetést, az egyik cég pedig megtámadta a határozatot, és perre ment. Nem tudjuk, hogy a Facebook vagy a Google volt-e, aki nem hagyta annyiban a dolgot,

mindenesetre az ügyet tárgyaló bíró szerint egyértelmű a helyzet, a magyar reklámadó vonatkozó részei alkotmányellenesek.

A bíró azzal érvel, hogy a kettős adóztatásról szóló magyar-ír egyezménnyel ütközik a reklámadó. Mindkét cég Írországban nyilvántartásba vett társaság, székhelyük és ügyvezetésük helye Dublinban található, méghozzá azért, mert ott nagyon alacsony társasági adó vonatkozik rájuk, jóval alacsonyabb, mint anyaországukban, az Egyesült Államokban. Az adóminimalizálás miatt amúgy is sok támadás érte már a két multicéget. A magyar-ír egyezmény kimondja, hogy nem sújthatja hátrányos megkülönböztetés a külföldi cégeket a hazai vállalatokkal szemben, a nemzetközi egyezmények pedig a kihirdetésükkel a magyar jogrend részeivé váltak, és az alaptörvény is úgy rendelkezik, hogy Magyarország biztosítja a nemzetközi és a magyar jog összhangját.

A szóban forgó ügyben a bíró azt kéri az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magyar reklámadó nemzetközi szerződésbe ütköző voltát. Ez pedig azt jelentené, hogy a reklámadó vonatkozó részei ellentétesek az alaptörvénnyel. Sajnos, nem tudhatjuk, hogy az Alkotmánybíróság mikor fog döntést hozni, mert a testület sajtóosztálya erről nem adott tájékoztatást.

Kiemelt kép: Getty Images/studioEAST

Kategóriák: Friss

Alig van nyitva wc a dél-pesti kórházban

2017, október 20 - 16:00

Csütörtökön megtapasztaltuk a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben, mennyire nehéz dolga vannak annak, aki mosdót keres. Először a második emeleten próbálkoztunk, ahol a következő felirat fogadott minket:

Nem volt kedvünk visszabattyogni a földszintre, így elmentünk a szintén a másodikon a lifteknél lévő mosdóhoz, ahol ismét nem volt szerencsénk:

Szóval végül csak eggyel lejjebb kellett menni, de ott sem volt nyitva a mosdó:

Ez után megkerestük a feliratokon jelzett ambuláns folyosót, és végre sikerrel jártunk. Amíg várakoztunk, egyre több olyan ember ténfergett a folyosókon, aki mosdót keresett – aki már tudta, mi a helyzet, útba igazította a többieket. Volt, aki aggódott, hogy ha egy emelettel lejjebb megy, akkor nem lesz ott, amikor szólítják. És persze ki-ki vérmérséklete szerint kommentálta a wc-hiányt. Volt olyan nő, akit a földszinti betegfelvételhez közeli sürgősségi osztály férfi wc-jébe irányított egy kórházi dolgozó. Mert kiderült, még az is nyitva volt, a női viszont nem.

Amikor a fotókat készítettük, éppen arra jártak a takarítók, tőlük kérdeztük meg, miért vannak zárva a mosdók. Azt mondták, „hatalmas csőtörés” van, és hogy emiatt az összes emeleten zárva vannak a mosdók a középső részen. Ezek után megkérdeztük a kórházat:

  • Valóban csőtörés van? Tényleg érinti az összes középső részen lévő mosdót? A mosdókon kívül máshol is okoz fennakadást? (Zuhanyzók, takarítási vízvételi lehetőség, ágytálmosó jutott eszembe, illetve kórtermek, műtők?)
  • Mióta van gond? Hány mosdó nem működik, melyik emeleteken?
  • A kiírásokon a mosdókon az a felirat szerepel, hogy bizonytalan ideig zárva lesznek. Miért bizonytalan ideig? Elkezdődött már a javítás? Mennyibe fog kerülni?
  • Panaszkodtak-e a betegek amiatt, hogy a mosdók zárva vannak?

A kórház nem minden kérdésünkre válaszolt, de a lényeg, hogy már dolgoznak a javításon:

A Gyógyintézet központi telephelyén található főépület és a diagnosztikai épület között nyugati irányban a 30 éve elhelyezett szennyvízkivezető eternitcső 15 cm-t megsüllyedt, eltörött és eltömődött, melynek következtében a látogatói wc-k szennyvízelvezetése akadályozott. A folyamatos betegellátás feltételeinek biztosítása céljából, a kórház azonnali hatállyal intézkedett a szükséges műszaki munkálatok elvégzése és egyben a csatornahálózat felújítása érdekében. A munkálatok folyamatban vannak, a szakszerű befejezés várható időpontja 7-10 nap. Az egyes látogatói mosdók lezárása ellenére, a folyamatos betegellátás biztosított Gyógyintézetünkben.

A kórházban egyébként elkezdődtek a felújítások: az Egészséges Budapest program keretében 30 milliárd forintot költenének erre a célra. Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő erről csütörtökön beszélt a kórházban tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a 30 milliárd forintból 3 milliárd áll idén rendelkezésre, ebből a pénzből: 1,3 milliárd forintból a diagnosztikai és terápiás eszközparkot, valamint az informatikai hátteret fejlesztik, további 1,6 milliárdból pedig egy új, a sürgősségi ellátást is magában foglaló szakrendelői tömb épül a Köves utcai telephelyen.  2017-2018-ban pedig uniós forrás felhasználásával 1,7 milliárdból történnek energetikai fejlesztések is:

30 milliárd forintot szán a kormány a dél-pesti kórház felújítására Igaz, ebből egyelőre csak 3 milliárd forint van meg.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 

Kategóriák: Friss

Szolnoki Atlétikai Centrum: szerződés van, pénz nincs az építkezésre

2017, október 20 - 15:53

Október 16-án írták alá a felek a Szolnoki Atlétikai Centrum kivitelezésére irányuló szerződést – talált rá a dokumentumra a közbeszerzési hatóság adatbázisában az Mfor. A munkákra ketten jelentkeztek, a nyertes Penta Industry Kft., aki többek között a kisvárdai stadiont is építik, valamint a Böjtös-Bau Kft., melynek ajánlata érvénytelen lett és a hiánypótlási kötelezettségnek nem tett eleget határidőig.

A Penta Industry nettó 523 millió forintot fog kapni a projektért, melyhez több alvállalkozót is be fognak vonni. De az építkezés egyelőre nem indul, mert az egész projektet függesztették. Az önkormányzatnak ugyanis, mint megrendelőnek egyelőre még nincs pénze erre. De várhatóan lesz. Hiszen a kormány velük együtt három település atlétikai centrumaira ígért összesen 1,6 milliárd forintot – emlékeztetett a portál.

Orbán Viktor: sportnemzet vagyunk, nem állunk le a stadionépítésekkel Az új turizmusfejlesztési stratégia kapcsán beszélt a sportlétesítményekről.

Ahhoz, hogy minden rendben legyen, az aláírástól számított 90 napon belül kell megérkeznie a pénznek. Különben a szerződés megszűnik.

Kategóriák: Friss

Új főtitkára van az Állami Számvevőszéknek

2017, október 20 - 15:25

Dr. Elek János, az ÁSZ korábbi főtitkára 2017. október 12-i hatállyal nyugdíjba vonult. Domokos László elnök 2017. október 20-i hatállyal nevezte ki Holman Magdolnát főtitkárnak – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből.

Holman Magdolna 1963-ban született Balassagyarmaton. 1985-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (Budapesti Corvinus Egyetem) pénzügy szakán. Végzettsége okleveles közgazda. 1994-ben okleveles könyvvizsgáló, 2002-ben pedig jogi szakokleveles közgazdász végzettséget szerzett.

2003-tól dolgozik az Állami Számvevőszéknél. Kezdetben számvevői, majd osztályvezetői, később ellenőrzésvezetői feladatokat látott el. 2015-től – a mai napig – Tervezési vezetőként irányította az ÁSZ tervezési tevékenységét. Irányítása alá tartozott az ellenőrzések végrehajtását biztosító ellenőrzési programok összeállítása. Fontos szerepet töltött be az ellenőrzéseket megalapozó módszertanok elmúlt években lezajlott megújításában, valamint a potenciális ellenőrzötteknek szóló számvevőszéki öntesztek kidolgozásában.
Mindemellett számos ellenőrzés felügyeletét látta el az elmúlt években. Ezek az ellenőrzések az államháztartás mindkét alrendszerének, a központi alrendszer és az önkormányzati alrendszer széles területét érintették.

Mint hangsúlyozták, Holman Magdolna kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkezik a központi költségvetést, az európai uniós források felhasználását és az állami vagyongazdálkodást érintő ellenőrzési területeken. Nevéhez köthető az “ellenőrzők ellenőrzése” program kidolgozása, amelynek keretében az ÁSZ olyan intézményeket vesz górcső alá, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet.

Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeként az ÁSZ a lehető legnagyobb hatást tudja elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében. Az ellenőrző szervezetek működésének szabályszerűségét fejlesztő javaslataival az ÁSZ hozzájárul a többi védelmi vonal erősödéséhez, ezáltal az érintett terület átlátható és elszámoltatható működéséhez. Az “ellenőrzők ellenőrzése” keretében Holman Magdolna az elmúlt években számos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Államkincstárnál és a Magyar Nemzeti Banknál elvégzett számvevőszéki ellenőrzés végrehajtását irányította.

Holman Magdolna a Magyar Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrök Egyesülete Államháztartás Ellenőrző szakosztályának vezetője és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető jogállású tagja. 2011-ben megkapta a Gajzágó Salamon díjat, 2012-ben pedig Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerésben részesült.

Kategóriák: Friss

Összeomolhat a világ második legnagyobb gazdasága

2017, október 20 - 13:29

A kínai jegybank elnöke szokatlanul kemény hangnemben bírálta a túlzott hitelezésből fakadó kockázatokat és a spekulatív befektetéseket a kínai kommunista párt kongresszusán. Figyelmeztetett: a túl gyorsan növekvő gazdaság egy lehetséges Minsky-pillanat felé halad, írta a Financial Timesra hivatkozva a Portfolio.hu.

Amikor túl sok prociklikus faktor van a gazdaságban, a ciklikus fluktuációk felerősödnek. Ha túl optimisták vagyunk, amikor jól mennek a dolgok, a feszültség nő, ami komoly korrekcióhoz vezethet, ezt Minsky-pillanatnak nevezzük. Ezzel szemben kifejezetten védekeznünk kell

– mondta Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank elnöke a kommunista párt kongresszusán, Pekingben.

A Minsky-pillanat nevű jelenség Hyman Minsky amerikai közgazdászról kapta a nevét, azt a pillanatot jelenti, amikor egy gazdaságban számos, rejtett kockázat hirtelen egyszerre manifesztálódik és az eszközárak összeomlanak, amit csődhullám követ.

Csou Hsziao-csuan jegybankelnök úgy véli, hogy a vállalatok adósságállománya Kínában „nagyon nagy”, miközben a háztartások adóssága viszonylag alacsony, de az is gyorsan növekszik. Azt is elmondta, hogy szerinte a tőkekiáramlás kérdését liberálisabban kéne kezelni, amellyel a devizaárfolyamok is rugalmasabbá válnának.

Kategóriák: Friss

Ingyenszámítógépet és internethozzáférést adnak a 65 év felettieknek

2017, október 20 - 13:10

Mintegy 500 hátrányos helyzetű településre terjesztik ki az idősügyi infokommunikációs programot, amely 2018 augusztus végéig 1,2 milliárd forint állami támogatásból valósul meg – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Solymár Károly Balázs kiemelte, hogy a programban novembertől 5 ezer 65 év feletti, otthonát elhagyni képtelen, idős ember számára biztosítanak számítógépet és internethozzáférést, valamint folyamatos segítséget az infokommunikációs eszközök használatában.

A kormány szeptemberben elfogadta a digitalizáció az aktív idősekért programot is, amely 2018 végéig 100 ezer aktív, otthonát elhagyni képes idős számára biztosít felkészítést infokommunikációs eszközök használatára – tette hozzá.

Az internethasználatról szóló felmérések azt mutatják, hogy míg a 18-25 éves korosztály 100 százaléka használja az internetet, addig a 65 év felettiek csupán 33 százaléka. Az idősekben is megvan az érdeklődés, a pozitív hozzáállás, azonban őket segíteni kell abban, hogy megértsék miért érdemes elsajátítani az infokommunikációs eszközök használatát – mondta a helyettes államtitkár.

Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy minden magyar ember a digitalizáció nyertesévé váljon. Mintegy 4 ezer iskola kap szupergyors internetet, valamint valamennyi tantermére és közösségi terére kiterjedő wi-fi lefedettséget. Emellett 260 ezer aktív dolgozó részesül digitális kompetenciafejlesztésben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködve elindult a modern vállalkozások programja, a magyar kkv-k digitalizációját pedig közel 70 milliárd forinttal támogatja a kormány. 2018 végéig valamennyi háztartás számára elérhető lesz a szupergyors internet is – sorolta.

Jeneiné Rubovszky Csilla miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy 2015 szeptembere és 2017 augusztusa között 3 településen 45 idős ember részvételével folytatták az infokommunikációs modellprogramot, amelynek kiterjesztése novemberben indul.

Arról is beszélt, hogy országszerte 89 támogató központot hoztak létre, ahol 1500 szakirányú továbbképzésben részt vett közfoglalkoztatott segít az időseknek az infokommunikációs eszközök használatában.

 

Kiemelt kép: Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke 2003-ban felavatta Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban pályázat segítségével létrehozott Internetes Közösségi Teret. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Kategóriák: Friss

Áldott jó szívünk van: a magyarok háromnegyede jótékonykodik

2017, október 20 - 12:46

Pénzbeli támogatás, tárgyi adomány, önkéntes munka, véradás – az adományozási szokásairól telefonon megkérdezett 1000 fős minta 77 százaléka jótékonykodott az elmúlt évben valamilyen módon. A válaszadók többsége (51%) pénzt adott jótékony célra, legnagyobb arányban alapítványok, egyesületek javára, szorosan a második helyen magánszemélyek, hajléktalanok, kéregetők állnak. Utóbbiak gyakrabban, de kevesebbet kapnak az adományozóktól.

A 77% jó arány, a 2016-os, ehhez hasonló ausztriai felmérésben 71% volt az osztrák adományozók aránya – mutat rá az eredmény nemzetközi vonatkozására Miha Tamás, civilszakértő. Az szja 1% felajánlási motivációik tavalyi felmérése után a Human Dialog és az Emocionális Marketing idén az adományozási szokásokat vizsgálta, fókuszba helyezve a civil szervezetek magánszemélyek általi pénzadományait. A megkérdezés főbb eredményei és a civilek számára hasznosítható következtetések adják a Magyar Fundraising Akadémia november 8-i szakmai rendezvényének témáját.

A kutatási projekt sok előfeltevést igazolt: a tipikus adományozó jól szituált, városlakó, az idősebb korosztályból kerül ki. Pénzbeli adományt évente 2-3 alkalommal ad, elsősorban a szimpátia befolyásolja döntésében, az 1% felajánláshoz hasonlóan itt is kiemelkedő a beteg gyermekekről gondoskodó alapítványok népszerűsége.

Meglepetéssel szolgálhat, hogy a potenciális adományozók várják a megkeresést: saját bevallásuk szerint jellemzően kérésre adományoznak, legszimpatikusabb nekik, ha ez postai levélben történik. Ugyancsak jótékony hatással bír, a bizalmat erősíti, ha a civilek elszámolnak a támogatással és utólag tájékoztatást adnak az adományok felhasználásáról.

A rendszeres adományozók kisebbségben vannak, az alkalmi jótékonykodás a jellemző, a magyarok döntő többsége mégsem érzi az adományozást szezonális tevékenységnek, még ha a karácsonyi időszak jótékonyan hat is az adakozási hajlandóságra.

Ellenben a civilszervezetek társadalmi hatásait és szerepét övező közéleti viták a megkérdezettek szerint nincsenek befolyással adományozási döntéseikre, 54 százalékukat hidegen hagyja a téma, sőt 25 százalékuk (!) nem is hallott a vitákról. A civilszervezetek megítélése árnyaltabb ennél, a legtöbben úgy vélik, a több tízezer alapítvány és egyesület között érdemeik függvényében bőséggel akadnak támogatásra méltóak.

Kiemelt kép: Ajándékdoboz közösségi adományozó pont az I. kerületi Mészáros utcában 2015. július 6-án. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Kategóriák: Friss

„Strómancég” fejezheti be 1,8 milliárdért a siófoki sportcsarnokot

2017, október 20 - 11:29

Egyedüli jelentkezőként épp, hogy csak megfelelt az ajánlati kiírásnak a 4 fős kis cég, akinek alvállalkozóként kormányközeli nagyágyúk lesznek a segítségére – figyelt fel az Mfor.hu egy közbeszerzési építkezési pályázatra. A budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. fogja befejezni a szerkezetkész, siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokot és a munkáért összesen nettó 1,82 milliárd forintot zsebelhetnek majd be.

A Peszter Kft.-nek óriási mázlija lehetett, hogy sikerült a munkát elnyernie, uyganis a legfrissebb beszámoló szerint nem túl sok referenciája volt, és 2014-ben és 2015-ben sem volt egy forint árbevétele sem, 2016-ban viszont 453 millió forint nettó árbevételre tudott szert tenni a 4 alkalmazottjával. És mit ad isten, a kiírásnak így éppen hogy megfelelt (3 lezárt üzleti évre írtak elő 450 millió forintos árbevételt). Na de lesznek szerencsére segítségei, méghozzá elég rutinosak. Íme az alvállalkozók:

 

  • az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt.,
  • a közbeszerzések egyik királya, a West Hungária Bau Kft.
  • és Bognár József egyéni vállalkozó.

Mint a portál megállapítja: az egész olyan, mintha a Peszter Kft. egyfajta “strómancégként” tündökölne ebben a projektben.

Ami még érdekes: eredetileg 1 milliárd forintos építkezésről volt szó, 2014-ben kezdték el:

Egymilliárdos sportcsarnok épül Siófokon A tervek szerint a jövő év közepére újabb sportlétesítménnyel gazdagodik Siófok: ünnepélyes külsőségek között tették le szerdán a Kiss Szilárd Sportcsarnok alapkövét.

A Kiss Szilárd Sportcsarnok befejezésére tavaly év végén a kormány 1,9 milliárd forintot adott.

Kategóriák: Friss

Áder visszadobta a kötelező kéményellenőrzést eltörlő törvényt

2017, október 20 - 11:23

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek pénteken Áder János köztársasági elnök azt a kedden elfogadott törvényt, amely megszüntette a családi házak kötelező kéményseprőipari ellenőrzését.

Életveszélyes kémények: az állampolgárra tolnák a felelősséget A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem foglalkozik a szakma javaslataival.

A parlament honlapján elérhető levelében az államfő azt írta: az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprőipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelent, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik

– hívta fel a figyelmet Áder János.

A köztársasági elnök emellett jogalkotási kifogást is emelt a törvénnyel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy az Országgyűlés a jogszabály kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit nem fogadta el, az államfőnek megküldött törvényszöveg sarkalatossági záradékot tartalmazott.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Bruzák Noémi)

Kategóriák: Friss

Kiadták az ukázt: mindenki egyen még egy almát

2017, október 20 - 11:06

Évről-évre csökken az almafogyasztás, az egy főre jutó fogyasztás 12 kilogramm évente, amit 20-25 kilogrammra kellene növelni, ezért indítottak kampányt a fogyasztás élénkítésére – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken.

Tájékoztatása szerint a november 18-ig tartó kampányban a fogyasztók öt kereskedelmi áruházlánc – Auchan, CBA, Metro, Spar, Tesco – fővárosi és vidéki üzleteiben ismerhetik és kóstolhatják meg a kiváló minőségű magyar almákat. A kampány az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Minisztérium és a NAK együttműködésével jött létre, már második alkalommal.

A magyar alma Európában a legjobb minőségű, erre fel kell hívni a figyelmet – tette hozzá. Nyár közepén még ez volt a hír:

Kevés a jó magyar alma A termés minősége európai viszonylatban igen gyatra.

Kiemelt kép: Egy nő szedi a Golden almát a csorvási Hunapfel 23 hektáros gyümölcsfa ültetvényén 2017. szeptember 27-én. MTI Fotó: Lehoczky Péter

Kategóriák: Friss