Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 13 perc 2 másodperc

A munkavállalók negyede túlórázik, amikor otthonról dolgozik

2020, július 10 - 21:42

A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy krízishelyzetben még a nehezebb vagy szokatlanabb körülmények ellenére is többet dolgoznak azok a munkavállalók, akiket a vezetőjük partnerként kezel. A vírushelyzet munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, reprezentatív magyar kutatás május harmadik hetében készült.

Több mint 500 fizikai és szellemi munkavállaló körében vizsgálták a mikro- és kkv-szektor, a nagyvállalatok és multinacionális cégek, valamint a közigazgatás Covid-19 járványra adott reakcióit, legfőképp annak munkájukat megtartható, aktív dolgozókra tett hatásait.

  • Minden negyedik munkavállaló esetében átlagosan 2 órával nőtt a munkaóra-mennyiség home office-ban.
  • A megkérdezett dolgozók járványhelyzet idején fontosabbnak tartják, hogy főnökük emberségesen kommunikáljon velük és tudjanak otthonról dolgozni, mint azt, hogy ne csökkenjen a bérük.
  • A multik vezetői stílusban, rugalmasságban egyaránt jobban jöttek ki a válságból.
Üzleti informatika: a járvány gyors fókuszváltást eredményezettÚgy tűnik, az új helyzet legfőbb nyertese az integrált kommunikáció területe.

A nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a távmunkától nem elsősorban a munkaadóknak, hanem inkább a munkavállalóknak kell tartaniuk. Abból a szempontból, hogy a kényszer szülte home office-ban a válaszadók csaknem 23%-a átlagosan 2 órával többet dolgozott, mint a vírus előtti időszakban.

Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a Covid-19 munkaerőpiaci kutatás szerzője elmondta: ez a szerinte megdöbbentő adat is azt mutatja, hogy kifizetődik a bizalom, amivel egyes munkaadók fordulnak kollégáik felé.

A tanulmány szerint az alkalmazottak egy esetleges következő járvány esetén fontosabbnak tartják az őszinte és emberséges kommunikációt és a távmunka lehetőségét, mint az irodai fertőtlenítést vagy a bérkérdést.

Ez pedig egyértelműen a multinacionális vállalatoknak kedvez, amely cégek a home office biztosításában toronymagasan az élen jártak. A kkv-k pedig annak ellenére, hogy munkatársaik átlagosan 57%-a rendszeresen dolgozik egyébként is otthonról, csak 37%-ban biztosították ezt a fajta munkavégzést a járvány idején.

„A rugalmas és odafigyelő vezetői stílus nagymértékben erősíti a lojalitást, növeli a hatékonyságot, valamint csökkenti a munkavállalók álláskeresési motivációit” – tette hozzá a szervezetpszichológus.

A válaszadók javarészt az X és az Y generáció tagjai, akik főleg Budapesten vagy nagyvárosi környezetben élnek. Munkaerőpiaci státuszukat tekintve 90%-uk alkalmazott, körülbelül harmaduk kkv-nál dolgozik, minden negyedik válaszadó pedig multinacionális-, illetve nagyvállalatnál. A további válaszadók főleg a közigazgatás területéről érkeztek.

Kiemelt fotó: MTI / Komka Péter

Kategóriák: Friss

E-mail-özönt zúdított a Dunaferr szakszervezete az orosz nagykövetségre

2020, július 9 - 16:07

Online demonstrációt készített elő a napokban a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség. Az akciót csütörtökön meg is tartották, kora délután egy órán keresztül e-mail-plakátok szorgalmas küldésével tiltakoztak a vasmű vezetésének döntései ellen az orosz nagykövetségnél.

A cégvezetés felé egyébként a szakszervezet már számos alkalommal jelezte a problémákat, félelmeket, de érdemi választ nem kapott, ezért szerdán az Orosz Föderáció nagykövetének, Szergej Vlagyimir Nyikolajevicsnek írtak levelet. Abban bíznak, hogy rajta keresztül a tulajdonosokat is el fogják érni. Találkozót szeretnének velük a problémák átbeszélésére, mert jelenleg csak a menedzsment egyoldalú álláspontját ismerik. Elsődleges céljuk, hogy a Dunaferrnél a munkahelyeket és a kollektív szerződés vívmányait megőrizzék, mert ahogy a szakszervezet egyik alelnöke, Győri Gábor fogalmazott, ha „Él a gyár, él a város!”

A szakszervezet szerint a rossz döntések miatt is van bajban a gyár

Véleményük szerint a cégvezetés számos rossz döntést hozott, ami sokban hozzájárult jelenlegi bizonytalan helyzetükhöz. Náluk már 10 éve acélipari válság van, vírussal, vagy vírus nélkül, és mindig a dolgozókra vár az a feladat, hogy a cég működését az őket megillető juttatások kifizetésének elhalasztásával segítsék. A mintegy ötezer dolgozó egyre elkeseredettebb, mert nem látják biztosítva a cég jövőjét. A létszámleépítések és kiszervezések is időről időre előkerülnek. 2019 októberében például 350 fős csoportos létszámleépítést jelentett be a cég, amit idén februárban végül visszavontak. Mindezekért a döntésekért bizonytalannak érzik munkahelyüket és megélhetésüket a dolgozók.

Azt követően, hogy 2018-2019-ben jelentősebb béremelést sikerült kiharcolnia a szakszervezetnek (16, illetve 13 százalékost), 2020-ban a cégvezetés tárgyalni sem akart bérfejlesztésről. A munkaügyi kapcsolat a szakszervezet és a menedzsment között eddigre már a legminimálisabb szintre csökkent. Ekkor a szakszervezet egy váratlan húzással februárban az Orosz Konföderáció nagykövetsége elé hirdetett demonstrációt. A demonstráció hírére a cégvezetés egyből hajlandó volt a bérekről tárgyalni, és sikerült is konszenzusosra jutni. Most viszont az akkor megkötött megállapodás egy részének teljesítése került veszélybe.

Nehezményezik, hogyha a cégnek bármilyen problémája van, akkor mindig elvárják, hogy a dolgozók hozzanak áldozatokat. Nemegyszer fordult már elő, hogy a kollektív szerződés szerint a munkavállalóknak járó juttatásokat megállapodás alapján későbbi időpontban fizették ki.  Most nem erről van szó. A cégvezetés a kollektív megállapodás egyoldalú megszegésére készül, mivel több részletben fizetné ki a megállapodás szerint július 10-éig esedékes egyhavi alapbérnek megfelelő úgynevezett szabadságos bért:

A Dunaferr a dolgozók megértését kéri, de nem tudja betartani az ígéretétAz lesz, amit a cégvezetés akar.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán /MTI

Kategóriák: Friss

Így fizethetnek a katázók hatszoros adót jövőre

2020, július 9 - 13:56

A kata szabályait jelentősen megváltoztatja egy már elfogadott törvényjavaslat. Büntetőadóval sújtják jövő januártól azokat a kisadózó vállalkozásokat, amelyek egy partnernek 3 millió forintnál többet számláznak egy évben. Az indoklás szerint azért kell a szigorítás, hogy a munkaviszonyt leplező katázást visszaszorítsák. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint mindez példátlan, hatszoros adóemelést jelenthet. Ráadásul a törvényjavaslat nem fogalmaz egyértelműen, hogy mennyi bevétel után kell megfizetni a 40 százalékos büntetőadót. Ha nem pontosítják, az még nagyobb köztehernövekedést jelenthet.

Büntetőadót kell fizetni, ha egy partnernek 3 millió forintnál többet számláz valaki

A főállású katás jelenleg évi legfeljebb 12 millió forint bevételig havonta 50 ezer forint adót köteles fizetni (választás szerint fizethet havi 75 ezer forintot is, hogy legalább a minimálbér felett legyen biztosítva). Ha pedig a bevétel meghaladja a 12 millió forintot, akkor az afölötti részre 40 százalékos adót kell lerónia.

Ahhoz, hogy ne merüljön fel a munkaviszony leplezése, a megadott hét feltétel közül legalább kettőnek meg kell felelnie. És nem kizárt, hogy a katás egyetlen megrendelőnek dolgozzon.

Tévhit, hogy egy katás nem dolgozhat egyetlen cégnekDe ha konkrét eseteket nézünk, azért lehetnek problémák azzal, ha csak egy partnere van a kisadózónak.

A könyvelőegyesület szerint a már meglévő feltételrendszer alkalmas arra, hogy kiszűrje azokat a kisadózókat, akiknél munkaviszony leplezéséről lehet szó. A jogalkotó azonban úgy döntött, hogy ez nem elég. A törvénymódosítás szerint viszont jövőre azt is 40 százalékos adóval sújtanák, ha a katás egy partnernek 3 millió forintnál többet teljesít, számláz. Akkor is, ha a hét pontból egyébként kettőnek megfelel, vagyis az eddigi álláspont szerint nem leplez munkaviszonyt.

Ha belföldi a partner, akkor a megrendelőnek kell fizetnie a 40 százalékos adót, ám borítékolható, hogy ezt átterhelik a katásra, így közvetve mégis csak őt fogja sújtani a büntetőadó. Ha pedig külföldi partnernek számláz a katás 3 millió forint felett egy évben, akkor az elfogadott törvényjavaslat szerint egyértelműen magának a kisadózónak kell megfizetnie a büntetőadót.

Így jelenthet a 40 százalékos büntetőadó hatszoros adóemelést

Mennyi pluszterhet jelent a büntetőadó? Tegyük fel, hogy a katásnak volt eddig egy partnertől évi 10 millió forint bevétele, ami után befizetett évi 600 ezer forint kataadót. Ha januártól a 3 millió forint feletti részre 40 százalékos büntetőadó sújtja, akkor jövőre a 7 millió forint bevétel után 2,8 millió forint büntetőadót kell fizetnie. És mivel ez nem mentesíti az alól, hogy a havi 50 ezer forint kataadót továbbra is megfizesse, összességében a jelenlegi 600 ezer forint helyett 3,4 millió forintra növekszik az adóterhelése, ami kis híján hatszoros (5,67-szeres) adóemelést jelent.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete elfogadhatatlannak tartja a hatszoros adóemelést. Eddig nem is volt hasonlóra példa, ezért kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy a törvényjavaslatot megfontolás céljából küldje vissza a parlamentnek.

Nem egyértelmű, hogy mennyi bevétel után kell fizetni a 40 százalékos adót

A könyvelők másik észrevétele, hogy nem egyértelmű, végül is mekkora árbevétel után kell majd leróni a büntetőadót. Az elfogadott törvényjavaslat alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy a teljes összegre vonatkozik a büntetőadó, vagy csak a 3 millió forint feletti részre.

Ha mégis a teljes összegre vonatkozna a 40 százalékos adó, az azt jelentené, hogy ha a katás egy partnernek számláz 3 millió forintot, akkor elég lenne évi 600 ezer forint kataadót befizetnie, míg ha 3,1 millió forint lenne a munka ellenértéke, akkor már évi 1,84 millió forint adót kellene lerónia, ami jelentős aránytalanság. Ötmillió forintos bevételnél az adó összesen 2,6 millió forint lenne, míg évi 10 millió forintnál 4,6 millió forintra hízna (közvetve vagy közvetlenül) a katás adóterhe. Ez a jelenlegi évi 600 ezer forint kataadóhoz képest már majdnem nyolcszoros (7,67-szeres) adóemelés lenne.

Feltesszük, az előzetes kommunikációnak megfelelően csak a 3 millió forint feletti egy partnertől származó bevételre akarja kivetni a 40 százalékos büntetőadót a jogalkotó, ám ezt a törvényben is egyértelművé kellene tenni, amit szintén kért az MKOE az államfőtől.

Nincs kivétel a büntetőadónál, akkor sem, ha nem bújtatott munkaviszonyról van szó

Az Index cikke boncolgatja, hogy olyan katázókat is megbüntetnének, akiknél egyáltalán fel sem merül, hogy munkaviszonyt lepleznének. Ilyenek lehetnek például az egy-egy nagyobb munkát kifogó szabadúszók. A különféle kiadóknak dolgozó fordítónál például előfordulhat, hogy egy nagyregény lefordítására kap megbízást. Ez akár másfél évig is eltarthat, a megbízási díj pedig meghaladhatja a 3 millió forintot. Hasonló helyzet adódhat elő egy szoftverfejlesztőnél is, és mivel hiányszakmáról van szó, a munkadíj szintén jócskán az értékhatár felett lehet, holott nem eltitkolt munkaviszony van mögötte. Az elfogadott jogszabály azonban velük sem tenne kivételt.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Kategóriák: Friss

Áder Jánost arra kérik a könyvelők, hogy ne írja alá a KATA átszabását

2020, július 9 - 09:15

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete közleményben fordul a köztársasági elnökhöz. 2021-től megváltozik a katás adózás, szigorítani fogják, és a jelenleginél több adót kell majd fizetniük az ilyen adózási formát választó vállalkozóknak.

A kormány célkeresztjébe kerültek a katásokA NAV után az államtitkár is világossá tette, rászállnak a katát visszaélésszerűen alkalmazókra.

Az MKOE most azt írja:

Tisztelt Áder János köztársasági elnök úr,

A T/10856. számú elfogadott törvényjavaslat katázást (kisadózást) érintő, 2021-től hatályba lépő változásai kapcsán a következőket kérjük:

1.
A törvényjavaslatban a korábbi adóterhelést – vállalkozásnak történő teljesítés esetében – 40 százalékos adó sújtaná 2021-től közvetve, külföldi kifizetőnél pedig közvetlenül a kisadózó vállalkozást sújtva. Ez számításaink szerint akár az érintett egyéni vállalkozókat is hatszoros adóemeléssel fenyegeti. Miután sosem volt még magánszemélyeket érintően hatszoros adóemelés Magyarországon, ezért a törvényjavaslatot megfontolás céljából kérjük küldje vissza az Országgyűlés számára.

2.
Az elfogadott törvényjavaslat nem tesz eleget a jogalkotás követelményének, mert nem tisztázza, hogy a 40 százalékos adókulcs mire vetítendő. Rövid példával: egy cégnek számlázott évi 5 millió forint bevétel esetén a 40 százalékos adó 800 ezer forint, 2 millió forint lesz? Álláspontunk szerint a magyar nyelvtan szabályai szerint erre az elfogadott törvény nem ad választ és az jogértelmezéssel sem pótolható.

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Kategóriák: Friss

Vajna Tímea nagyot szakított: több mint tízmilliárdot hozott az egykori Vajna-cég

2020, július 9 - 07:25

A pár napja leadott éves beszámoló szerint a korábbi „központi” Vajna-cég, az AV Investment tulajdonosa több mint 37 millió dollárt, azaz nagyjából 11,6 milliárd forintot vett ki a vállalatból – írja cikkében a G7, amely Andy Vajna bőséges és szövevényes hagyatékát vizsgálta meg közelebbről. A tranzakció haszonélvezője Vajna Tímea lehet.

A korábbi kormánybiztos cégbirodalmával mi is többet foglalkoztunk, a G7 friss anyaga most újabb mozgásokat rögzít a témában.  Például azt, hogy

  • május közepe óta már nem közvetlenül Vajna Tímea a tulajdonosa annak a több tízmilliárd forintnyi cégvagyonnal rendelkező AV Perfect Kft.-nek, amit férjétől, a néhai Andy Vajnától örökölt.
  • A társaság ugyanis egy frissen alapított Las Vegas-i céghez került, amiről túl sokat nem lehet tudni, mindössze annyit, hogy a két vezetője Vajna Tímea és Samuel Russell Falconello. „Emellett a magyar cégbírósághoz leadott iratokból az is kiderül, hogy a VMT Holdings nem adásvétellel szerezte meg az AV Perfectet, hanem Vajna Tímea nem vagyoni hozzájárulásként adta a cégnek. Ez arra utal, hogy legalább részben ő lehet az új Las Vegas-i társaságnak is a tulajdonosa.”

Kiemelt kép: RTL Klub / Sajtóklub

Kategóriák: Friss

Duna House: kezd helyreállni a magyar ingatlanpiac

2020, július 9 - 06:43

Júniusban már az egy évvel ezelőtti aktivitás volt jellemző az ingatlanpiacon a Duna House szerint, a társaság elemzése alapján a piac már május végére stabilizálódott – írja az MTI.

Az év második negyedévéről közölték: a piaci tendenciákkal egyezően, erőteljesen jelentkeztek a koronavírus hatásai a csoport fő, lengyel és magyar piacán. Az ingatlanközvetítésből származó jutalékbevétel 33 százalékkal, azon belül a saját üzemeltetésű irodáké 49 százalékkal esett.

Magyarországon a lakóingatlan piac a tavalyi szinteken kezdte az évet, majd jelentősen visszaesett március utolsó két hetében, a hónap utolsó hetében például 67 százalékos csökkenést mértek éves alapon. A volumenek május végére érték el a tavalyi szinteket.

Közölték azt is, hogy a csoport igazgatósága által tett intézkedéseknek köszönhetően megtakarításokat tudott elérni a társaság a második negyedévi működési költségeknél, nagyobbat, mint azt a járvány előtt tervezték.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Kategóriák: Friss

A NER új üstököse építette a botrányos balatonfűzfői lőporgyárat

2020, július 9 - 05:51

Miért nem gyártanak lőport és lőszert végre Balatonfűzfőn, ha már évekkel ezelőtt elkészült a gyár, vagy miért nem készült el a gyár, ha beleöltek 450 millió forint uniós támogatást? Akármilyen egyszerűnek tűnik a kérdés, hogy egy 2,5 milliárdos beruházás létezik-e vagy sem, a hatóságoknak 2016 óta nem sikerült egyértelmű válasszal lezárni az ügyet. Bő négy év után, június végére a Fővárosi Törvényszék odáig jutott a megfejtésben, hogy költségvetési csalás bűntette miatt a dr. Gyimesi Erzsébet Judit és társa ellen indított büntetőügyben előkészítő ülést tartott.

Nem verték nagydobra az eseményt, nem szerepelt a törvényszék sajtónak megküldött heti jegyzékében, amiben a közérdeklődésre számot tartó tárgyalásokra hívják fel a figyelmet. Jóllehet a sztori az elmúlt években rendre a címlapokra került, és sok a talány körülötte.

Az eredeti terv pedig nagyon is egyszerűnek és életképesnek tűnt: fénysebességgel emelkednek a lőpor- és töltényárak, ezért célszerű belföldi gyártóbázist létrehozni. A beruházás összesen 950 millió forint uniós támogatást nyert el, amiből több mint 400 milliót le is hívott a beruházó Mil-Exim Kft. A gyártás azonban nem indult el, miközben a megválaszolatlan kérdések csak szaporodnak. Például:

  • hogyan került a projekt Szerencs helyett Balatonfűzfőre?
  • Mennyire életszerű, hogy két nyugdíjas vezényel le egy 2,5 milliárd forintos beruházást?
  • Hogyan fordulhatott elő, hogy a gazdasági tárca úgy ítélte meg, nincs kész a gyár, ugyanakkor a Miniszterelnökség mindent rendben talált?
  • Mi lehet az oka annak, hogy a projekt körül az ismeretlen cégtulajdonosokon kívül csak nagyágyúk serénykedtek?

2016-ban a Világgazdaság adott hírt arról, hogy a NAV bűnügyi igazgatósága házkutatást tartott a lőpor- és lőszergyárat építő Mil-Exim Kft.-nél. Addig csak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség vizsgálódott az ügyben, az uniós támogatású projekteknél szokásos szabályossági ellenőrzés folyt, az adónyomozók megjelenését a költségvetési csalás gyanúja indokolta.

A gazdasági tárca ellenőrei azt állapították meg, hogy a lehívott támogatások, a kifizetett számlák egy része mögött nem állt teljesítés. A szabályossági vizsgálat első nekifutásra azzal zárult, hogy a speciális haditechnikai logisztikai és felújító központ nem készült el a 2015. novemberi határidőre, sőt a műszaki készültség 0 százalék volt, a számlák mintegy négyötödét viszont kifizették. Ezért a minisztérium a támogatási szerződéstől való elállást, az addig folyósított mintegy 450 millió forint visszafizetését rendelte el. Váratlanul azonban a Miniszterelnökség megmentette a Mil-Eximet az összeomlástól. A cég fellebbezésére ugyanis a kancellária úgy találta, hogy a beruházás elkészült, a gépsor üzemkész, és minden esély megvan arra, hogy befejeződjék a projekt. Aránytalannak ítélte a szankciókat, mert meghiúsítanák a projektet, és lényegében megsemmisítette a gazdasági minisztérium határozatát, helyette új eljárást kért.

A Világgazdaság cikke szerint az verhette ki a biztosítékot, hogy miközben az uniós támogatást felvették a beruházásra, az alvállalkozók egy része nem jutott a pénzéhez. A nemzetbiztonsági szempontból is fontos, a lőszerimportot magyar termeléssel kiváltó beruházással kapcsolatban a Mil-Exim tulajdonosi hátterét is firtatták. Akkoriban a cég tulajdonosaként a hetvenes éveiben járó Csala József és Gyimesi Erzsébet szerepelt. Előéletükből nem következett a milliárdos hadiipari beruházás menedzselése, de háttér nélkül nem voltak: a jogvitákban a Mil-Eximet az eljáró ügyvédi iroda színeiben Boross Ildikó, az MDF-es ex-miniszterelnök, Boross Péter lánya képviselte.

A költségvetési csalás gyanúja vádemeléssé javaslattá érett, és a vizsgálódás során egyre izgalmasabb részletek kerülnek napvilágra. A NAV nyomozói megvizsgálták az építkezést, és – mint a 24.hu megtudta – igazi nagyágyút találtak a hadiipari logisztikai központ kivitelezése és finanszírozása körül: Balázs Attilát, a Bayer Construct csoport tulajdonosát, akit a NER új üstököseként mutatott be a Válasz Online. A NAV négy évvel ezelőtti vizsgálati anyaga szerint a Mil-Exim beruházásának a kivitelezője a Bayer Construct Zrt. volt, amelynek egyik ügyvezetője és részvényese Balázs Attila.

A figyelem nemrég akkor irányult az építőipari vállalkozóra, amikor Tiborcz Istvánnal üzletelt: először balatoni kikötőt vásárolt közösen az akkor még Tiborcz-érdekeltségű Appeninn Nyrt.-vel, majd az utóbbi cégbe is beszállt vállalkozásával a kormányfő veje mellé, miután megvette Mészáros Lőrinc részvénycsomagját. Nem sokkal később azonban Tiborcz is kilépett a többi között a balatonvilágosi Club Aliga felújítására tízmilliárdos vissza nem térítendő állami támogatást begyűjtő Appeninnből. De a Bayer Construct Zrt. még egy toronydaru megvásárlására is kapott csaknem egymilliárd forint kormányzati támogatást.

Toronydarura kapott 933 milliós állami támogatást a NER új üstököseBalázs Attila Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzleti kapcsolatba került. Személye az Appeninn Nyrt. körüli földindulásszerű változások egyik legizgalmasabb kérdése.

Balázs Attila, illetve csoportja nem a semmiből ugrott elő. A balatonfűzfői lőporgyár történetéből az bontakozik ki, hogy már 2015-ben sem okozott gondot a cégcsoportnak egy milliárdos nagyságrendű ügylet lezavarása. A cég körülbelül 1,4 milliárd forintnyi fővállalkozói szerződést kötött a Mil-Exim Kft.-vel, ezen túlmenően Balázs egykori érdekeltségei 611 millió forint összegben hitelezték meg a Mil-Exim Kft.-t. A Mil-Exim Kft. 1 milliárd 366 millió forint összegben fizette ki a fővállalkozóját, amiből 803 millió forintot az említett kölcsönök fedeztek.

Az is bekerült az adónyomozó jelentésébe, hogy Balázs Attila érdekelt további tucatnyi cégben, amelyek között van offshore hátterű és cégtemetős helyszínre bejegyzett vállalkozás is.

Ami a vállalkozásokat illeti, a balatonfűzfői építkezéshez egy csányteleki építési cég, a Merand Hungária Kft. 200 millió forint értékben nyújtott kölcsönt, a Szigépszerk Kft. 400 millió, az Innoscitech Kft. pedig 211 millió forint kölcsönt adott 2015 végén. Az utóbbi cég 2015 elején még Balázs Attila részérdekeltségében állt, de a Szigépszerket is jegyezte korábban, a nyomozás idején azonban már testvére volt a tulajdonos-ügyvezető – erre jutott a NAV-vizsgálódás a céghálót bontogatva.

Lőporgyárügyben az előkészítő tárgyalásra a fővállalkozó cég képviselőit nem idézték be. Balázs Attilát kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre. Azt szerettük volna megtudni, hogy érdekeltsége, a Bayer Construct Zrt. fővállalkozóként milyen munkákat végzett el, és ezért mennyit fizetett neki a beruházó Mil-Exim Kft.? Teljesen elkészült-e a logisztikai központ, illetve Balázs Attila (egykori) érdekeltségei hogyan kerültek hitelezői pozícióba a később vitatott hadiipari projektben?

Akárhogy történt is,

annyi biztos, hogy a NER egyik új üstököse kulcsszerepet játszott a négy éve a viták kereszttüzében álló beruházásban. Cége volt a fővállalkozó, korábbi érdekeltségei pedig oroszlánrészt vállaltak a finanszírozásban.

Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, milyen eredménnyel zárult a múlt heti előkészítő tárgyalás, de csak annyit tudhattunk meg, hogy szeptemberben folytatódik az előkészítő ülés, „mivel további okirat becsatolása várható az ügyben”. Sem a vádiratban foglaltakról, sem Gyimesi Erzsébet társáról nem adtak információt a vádlottak személyiségi jogaira, illetve arra hivatkozva, hogy a büntetőügy iratai – így a vádirat is – csak az ügyben érdekelt felek számára nyilvánosak.

Más forrásból azonban úgy tudjuk Gyimesi Erzsébet nem vitatta a vádirat elemeit, így a költségvetési csalás ellen sem tiltakozott. Információink szerint a vádhatóság két év felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, és ha lemond a tárgyalásról, akkor a vádiratban szereplőnél nem kaphat súlyosabb büntetést.

Kiemelt kép: Az 1921-ben alapított Magyar Lőporgyárüzemi Rt. utódjának, a Nitrokémia Zrt.-nek telephelye Balatonfűzfőn. Fotó: H. Szabó Sándor /MTI

Kategóriák: Friss

A magyar cégek fele nem számol a legrosszabb forgatókönyvvel

2020, július 8 - 21:08

Megrázta az európai piacokat a COVID-járvány nyomán érkező gazdasági visszaesés, a cégek körében egyelőre nincs egységes stratégia a válság kezelésére – derült ki az Intrum vállalati fizetési jelentéséből, az EPR-ből. A felmérésben 24 európai ország több száz döntéshozóját kérdezték meg az év első felében arról, hogy miként látják a társaságuk helyzetét, és milyen lépéseket terveznek pénzügyi problémáik megoldására.

Nem meglepő, hogy tavaly óta drasztikusan romlottak a várakozások

Az európai válaszadók 56 százaléka egy éven belül recesszióra számít – tavaly ez az arány még csak 28 százalék volt. Leginkább Olaszországban borúlátók a vállalkozók, itt 83 százalék számít visszaesésre az idén, őket követi Belgium és Szlovákia. Ezzel szemben Horvátországban, Bulgáriában és Írországban csak a cégvezetők 27, 33, illetve 35 százaléka vár egy éven belül recessziót.

Sokkal nagyobb lehetett a gazdasági zuhanás Magyarországon, mint eddig gondoltákMagyarország volt a legnagyobb fogyasztói bizalmi index esést elszenvedő ország a koronavírus-járvány időszakában.

A magyar céges szektor szintén viszonylag optimista: a megkérdezettek 50 százaléka szerint csökkenhet idén a magyar GDP, 45 százalék szerint viszont csak később várható recesszió. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint öt éven belül nem lesz visszaesés, 32 százalékról 5-re csökkent tavaly óta.

Kevésbé érintette a válság a kkv-kat?

„Adataink egybeesnek más mérésekkel, például a K&H kkv bizalmi indexével, amelyek arra mutattak rá, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásokat viszonylag enyhén érintette a járvány” – véli Deszpot Károly, a követéskezelő vállalat sales és üzletfejlesztési igazgatója.

Közel 170 ezer embert bocsáthattak el csak a magyar cégek a koronavírus miattÉs ebben nincsenek benne a multinacionális cégek.

„Az EPR szerint európai szinten a vállalatokat nagyjából azonos mértékben érintette a gazdasági visszaesés. Magyarországon ezzel szemben valamivel enyhébbek lehettek a kkv-k kárai, a veszteség inkább a nagyvállalatoknál, például a nagy járműipari cégeknél csapódott le. Ez magyarázza azt, hogy nálunk a cégvezetők jelentős része inkább optimista” – tette hozzá.

Sokféle stratégiával próbálkoznak

Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar társaságok nagy részét nem érintette volna a visszaesés. A válaszok alapján sokan terveznek valamilyen költségcsökkentő és bevételnövelő lépést, hogy kiegyenlítsék a 2020-as mérleget.

A megkérdezettek 30 százaléka tervez létszámstopot, ami megfelel az EU-s átlagnak (29 százalék). Többségük azonban másfajta válságkezelő megoldásban gondolkodik, de még nem rajzolódik ki egységes stratégia.

  • 29 százalék tervez költségcsökkentést,
  • 21 százalék készül arra, hogy részesedést vagy céges vagyont adjanak el befektetőknek, 17 százalék pedig venne is.
  • Digitalizációs fejlesztésekkel vagy új termékek bevezetésével 11 százalék próbálkozik, vagy új piacokra próbálnának eljutni – utóbbi a folytatódó lezárások miatt érthető.
  • 27 százalék pedig rövidebb fizetési határidőket adna az ügyfeleinek.
Csúsznak a kifizetésekkel

Az elemzés szerint a késedelmes fizetések idén jóval nagyobb problémát jelentenek a magyar vállalatoknak, mint tavaly. Ekkor még 35 százalék mondta csak azt, hogy a késve beérkező fizetések bevételkiesést okoznak nekik. Idén viszont már a magyar társaságok 87 százaléka érzékelte ezt a problémát, ez megfelel az európai átlagnak, ami 85 százalék.

Sorra húzzák le a rolót a szociális szövetkezetekJelentősen csökkent az új szervezetek száma, a megszűnések pedig majdnem megduplázódtak.

Az igazgató szerint nem egyértelmű, hogy a számlafizetési határidők lerövidítése elegendő lesz a veszteségek lefaragására.

„Érthető, hogy a vállalatok minél gyorsabban szeretnék bepótolni a kiesett bevételt, de nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia a jelenlegi helyzetben, már csak azért sem, mert Magyarországon már korábban is rendkívül rövid fizetési határidőket adtak a cégek. Az elmúlt hónapokban az Intrum Fizetőképességi Indexe alapján jelentősen csökkent a lakosság számlafizető képessége. Sok ügyfél várhatóan nem tudja majd tartani a korábbinál is szigorúbb fizetési határidőket, ami csak a kintlévőségek további felhalmozódásához vezet” – részletezte Deszpot Károly.

Kiemelt fotó: MTI / Rosta Tibor

Kategóriák: Friss

Sorra húzzák le a rolót a szociális szövetkezetek

2020, július 6 - 20:17

A 2006-ban életre hívott vállalkozási forma célja a hagyományos profitszerzésen felül a szövetkezeti tagok által kitűzött oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási és egyéb közösségi igények kielégítése. Működésük középpontjában elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok – inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb. – segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll – összegezte az MTI-hez eljuttatott közleményében a céginformációs szolgáltató.

  • 2015-2016-ban még évente csaknem 500 új szociális szövetkezetet jegyeztek be, 2017-ben azonban már csak 304-et, 2018-ban 53-at, 2019-ben pedig mindössze 29-et.
  • Ezzel párhuzamosan drasztikusan megugrott a megszűnések száma: míg 2016-ban 129, 2017-ben pedig 222 szociális szövetkezet „húzta le a rolót”, 2018-ban 328, tavaly pedig ennek majdnem a duplája, 608.

Az összesített árbevétel ugyanakkor évről évre egyenletesen nő, 2017-ben már 27,5 milliárd forint, 2018-ban pedig 31 milliárd forint felett járt a nettó árbevételük. Tavaly ugyan csak 9,4 milliárd forint volt a nettó árbevétel. A csökkenésben azonban az Opten szerint szerepe lehet annak, hogy – a cégek mellett – valószínűleg a szociális szövetkezetek is nagy számban éltek a pénzügyi beszámoló elkészítési határidejének szeptemberre halasztásával.

Közel 170 ezer embert bocsáthattak el csak a magyar cégek a koronavírus miattÉs ebben nincsenek benne a multinacionális cégek.

A tavalyi 23,75 százalékos cégfluktuációs index azt mutatja, hogy 2019-ben különösen nagy volt a turbulencia. Ennek hátterében egyértelműen a megszűnések számának drasztikus emelkedése és a szövetkezetalapítások csökkenése állt. (Az index az adott időszak alatt megszűnt és az újonnan alapított vállalkozások számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez.)

Megcsappantak az uniós források

A szociális szövetkezetek árbevételének mindig jelentős részét tették ki az európai uniós pályázati források. Az elmúlt három évben azonban egyre kevesebb EU-s pénzhez jutottak. Míg 2017-ben 97 projektre 4,3 milliárd forint támogatást nyertek el, addig tavalyra mind a projektek száma, mind a támogatási összeg majdnem megfeleződött: 53 projektre 2,3 milliárd forintot kaptak.

Kiemelt kép: MTI / Komka Péter

Kategóriák: Friss