FN - Címoldal

Maráz Zsuzsa a nők között a második helyen ért célba a Spartathlon ultrafutóversenyen.

A magyar atléta, aki 2018-ban és 2019-ben is megnyerte a világ egyik leghíresebb viadalát, ezúttal 25:59:51 óra alatt teljesítette az Athén és Spárta közötti 246 kilométeres távot, és az összesített mezőnyben a kilencedik lett – a verseny honlapja szerint. Gyöngyösi János Tibor az összetett sorrendben a 11. helyet szerezte meg 26:46:53 órával.

A Spartathlonon – amelyet tavaly a pandémia miatt nem rendeztek meg – 277-en indultak útnak péntek reggel, köztük 23 magyar.

The post Maráz Zsuzsa a második lett a világ egyik legkeményebb futóversenyén first appeared on 24.hu.

Hosszas betegséget követően szombaton meghalt Baksa-Soós János választott nevén Január Herceg Tova ICY képzőművész, performer, a Kex együttes egykori énekese – közölte a család a Magyar Naranccsal.

A lap felidézi, hogy Baksa-Soós 1948. szeptember 20-án született Budapesten, zenei általános iskolai tanulmányai után, 1962-ben Kelet-Berlinbe került és  az Aldershof könyvtárban és rajzfilmstúdióban dolgozott. 1966-ban tért vissza Budapestre, első együttesét, a Wastapsot 1968-ban alapította, egy évvel később pedig a Kex énekese lett.

1971-ben, a hatósági zaklatások miatt elhagyta az országot és Nyugat-Németországba ment, ahol Essenben grafikát tanult, majd düsseldorfi Kunstakademie-n folytatott festészeti- és szobrászati tanulmányokat. Mesterei között ott volt Joseph Beuys és Gerhard Richter.

1978-ban Berlinben telepedett le, és ettől kezdve sokkal inkább képzőművész volt. Magyarországon is több kiállítása volt, 1996-ban a Dorottya Galériában, 2007-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, legutóbb 2019-ben a Paksi Képtárban – írja a Magyar Narancs.

The post Meghalt Baksa-Soós János first appeared on 24.hu.

Mark Rutte holland miniszterelnök szombaton menesztette tisztségéből Mona Keijzer gazdasági államtitkárt, aki bírálta a kormány döntését a védettségi igazolvány bevezetéséről a koronavírus ellen beoltottak számára.

Rutte azután hozta meg a szokatlannak számító lépést, hogy Keijzer a De Telegraaf című holland napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott:

Ha odáig jutottunk, hogy a társadalomban félni kell egymástól, hacsak nem mutatunk fel egy igazolást, akkor fel kell tennünk a kérdést: tényleg ezt az irányt akarjuk választani?

A kormány közleménye szerint Rutte úgy találta, hogy az államtitkár megjegyzései nem egyeztethetők össze a minisztertanács határozataival.

Hollandiában szombattól a 13 éves vagy annál idősebb emberek csak abban az esetben mehetnek étterembe, sport- vagy kulturális eseményre, ha igazolni tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást vagy átestek a fertőzésen, illetve ha negatív koronavírustesztet tudnak felmutatni. Az országban ugyanakkor feloldják a legalább másfél méteres távolságtartásra vonatkozó korlátozást.

Rutte azután döntött Keijzer váratlan elbocsátása mellett, hogy megkapta Stef Blok gazdasági miniszter jóváhagyását, illetve egyeztetett három kormányfőhelyettesével. Keijzer teendőit egyelőre Blok veszi át.

A védettségi igazolvány bevezetése miatt ezrek tüntettek szombaton Hágában. A dpa német hírügynökség megjegyzi: az egyik transzparensen az igazolványt azokhoz a kötelező személyazonosító igazolványokhoz hasonlították, amelyeket a második világháborúban a nácik vezettek be a megszállt Hollandiában a zsidóüldözés részeként.

(MTI)

Koronavírus Kirúgták a védettségi igazolást bíráló holland államtitkárt Szokatlan döntést hozott a miniszterelnök. Miért felkészületlen az emberiség a katasztrófákra? Norvégiában feloldják az összes járványügyi korlátozást

The post Kirúgták a védettségi igazolást bíráló holland államtitkárt first appeared on 24.hu.

Baleset miatt órákig szünetel a vasúti közlekedés Mélykút és Bácsalmás között – közölte a Mávinform szombaton kora este a honlapján.

Azt írták, hogy a két település között egy személyautóval ütközött össze a Kecskemétről Bajára tartó InterRégió vonat. A balesetben senki nem sérült meg. Az átjáróban a fénysorompó jól működött, pirosat jelzett.

Ezen a szakaszon a helyszínelés végéig – várhatóan éjszakáig – szünetel a közlekedés, ezért a vasúttársaság pótlóbuszt rendel a Mélykút és Baja között közlekedő néhány esti, késő esti vonat helyett. A baleset miatt a Baja-Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vonalon hosszabb eljutási időre kell számítani – írta a Mávinform.

The post Órákig szünetel a vonatközlekedés Mélykút és Bácsalmás között first appeared on 24.hu.

Távol álljon tőlem azon keseregni, hogy az újabb generációknak jobb, mint például az enyémnek volt, minthogy az enyémnek meg az az előttieknél jobb sok szempontból – ahogy ennek egyébként lennie is kell. Ezzel együtt a Szexoktatásról az első pillanattól az jut folyton az eszembe, hogy uramatyám, mennyire szerencsések a mai tinik, hogy ilyen tartalmakkal segít a szórakoztatóipar elnavigálni a felnőtté válás szélfútta útjain.

Amikor én voltam kamasz, a Szívtipró gimi és Az első csók szórakoztató, de értékrend és edukáció szempontjából nem túl hasznos folytatásai voltak a gyerekkori tündérmeséknek meg a Disney-filmeknek. Most meg, lám, milyen okos-vicces (Szexoktatás), esetleg karcos-sötét (Eufória) sorozatok mesélnek tinikről tiniknek. Csodálatos – nem beszélve arról, hogy réges-rég túl a tinikoron is mennyire releváns tud lenni egy ilyen történet. Szóval a Szexoktatást az első perctől imádtam, a harmadik évad megérkezését meg úgy vártam, mint fanboyok az aktuális Marvel-mozit. És bár teljesen mást kaptam, mint vártam, nem csalódtam.

Ahogy azt minden valamirevaló sorozatnál kell, a Szexoktatás második évadja cliffhangerek és happy endek bosszantóan hatásos keverékeként zárult: kaptunk épp elég örömet ahhoz, hogy megnyugtató legyen az időszakos búcsú, de kaptunk elég nyitva hagyott kérdést is, hogy legyen miért izgatottan várni a folytatást. Otis végre felvállalta és megosztotta érzéseit Maeve-vel, ám az imádnivaló szomszéd srác Isaac bekavar az ügybe, így az üzenet sosem jut el a címzetthez, a nyár pedig teljes hírzárlatban telik kettejük között. Maeve többnyire Isaackel és tesójával lóg, Otis pedig titkos viszonyba keveredik valakivel, akinek a kilétét nyilván sejti az olvasó, de azért én hadd ne spoilerezzem el. Az új tanévet tehát a két fő-főhős eltávolodva, mások azonban csupa izgalmakkal kezdik meg – és akkor még nem tudják, hogy mekkora változás vár rájuk. A Moordale gimibe ugyanis vadiúj igazgató érkezik, egy nagyon fiatal és ennek megfelelően nagyon ambiciózus nő, aki egykori Moordale-diákként elkötelezett, hogy az előző év végi szexmusical és az Otis anyja által írt, a suli diákjairól szóló szexuálpszichológiai elemzés nyomán botrányos hírű iskolát visszaterelje a jó útra.

Netflix

Így tehát, miközben a srácok próbálják tovább navigálni magukat a tinikorban az egyre sokasodó felelősség és a felnőtt életre felkészítő teendők, no meg a kihagyhatatlan szívügyek között, a közeg, ami körülveszi őket, öles léptekkel változik körülöttük. Ráadásul nincs is már a „szexkölyök”, Otis, aki illegális klinikán irányba állíthassa a srácok párkapcsolati és szexuális aggályait, a helyét átvevő Szexkirály meg, hát, némiképp hiányolja a tanácsadáshoz szükséges érzékenységet és ismereteket. Mi több, rövid időn belül még a lehetősége is megszűnik annak, hogy a szexklinika újra induljon, hiszen a lepusztult régi klotyó épületét, mely a rejtőzködni vágyók búvóhelye volt, az új igazgató egyik első intézkedéseként lebontatja. A kezdetben szimpatikusnak tűnő igazgatónőről egyébként is rohamléptekkel derül ki, hogy egy horrordiktátor, és ez nem csak a diákokat érinti rosszul.

Netflix

Ahogy az a fentiekből érzékelhető, az egész sorozatot áthatja a „helyzet egyre fokozódik” hangulat: a féktelen őrültködés, és a kétségkívül fontos, ám messze nem olyan sorsforgató problémák helyét egyre valósabb ügyek kezdik átvenni, az éles fekete-fehérek helyett egyre árnyaltabbak a helyzetek, és az élet valós, elkerülhetetlen nehézségei beúsznak a képbe. Az egész évadon azt érezni, hogy amint a hősei, úgy a történet is érik és felnő, épp a szemünk előtt. Ez azt is jelenti, hogy egyes nézőknek csalódás lehet, hogy az egykor megszokott, felszabadult szórakoztatás helyett itt az alaphangulat inkább keserédes, gondolkodós. De erre valójában semmi ok, hiszen a tinikor alapvetően reményteli, felfokozott állapota azért továbbra is átköszön mindezen, és felvillan a megszokott fergeteges humor, a tabudöntő, botrányos, altesti, raunch-kom jelleg is.

Ráadásul, és ez a legfontosabb: a sorozat ezen az úton tudta elérni, hogy ne csak ismételje önmagát egy újabb szezon erejéig, hanem tovább is fejlődjön. Amit most látunk, az tehát egy továbblépés, emellett pedig az eddig felvezetett történetszálak természetes, organikus továbbgyűrűzése, a bevezetett karakterek érésének következő állomása. A forgatókönyvről elmondható, hogy a Laurie Nunn vezette írócsapat nem azzal a szemlélettel dolgozott a sztorin, miként tudnának új, még blikkfangosabb ötleteket beleerőszakolni az évadba, hanem azt keresték, hogy a felépített karakterek a nekik felrajzolt utakon hogyan tudnak tovább haladni úgy, hogy az hiteles legyen mind a figurák, mind az eseményszálak frontján.

Netflix

Azért persze akadnak újítások, csak nem forgatókönyvi bakugrásokban, hanem szemléletformálásban jelentkeznek. Így például az eddig is tárgyalt szorongás, teljesítménykényszer, szexuális orientációk és fétisek, függőség és egy sor egyéb nehéz téma mellé bekerült a nemi identitás egy nehezen megközelíthető témája az új diri őskori szemlélete miatt szenvedő nem-bináris diákok révén. De ledől a „hogyan szexelnek a mozgássérültek” kérdés tabuja is, és szó esik a középkoron túli párkapcsolatokról, gyerekvállalásról, a leváló, kirepülni készülő gyerekeket nevelő szülők érzéseiről, a számos országban illegalitásban tartott másságról, tanulási nehézségekről, pályaválasztásról, jövőképről, valamint azokról a károkról, amiket az elavult tanok és kényszerek okozhatnak a tinikben. A harmadik évadjával tovább gazdagodott, még bátrabb, még okosabb, még fontosabb és még egyértelműbben közszolgálati lett a Szexoktatás: gyakorlatilag, amint a hősei, úgy a sorozat egésze is a szemünk előtt nő fel. Jó látni ezt. Nézünk, mint a büszke szülők, akiknek csodás gyerekeik vannak, de tudják, hogy igazából ez nem rajtuk múlt: ők csak mázlisták, hogy szemtanúi lehetnek e folyamatnak.

A Szexoktatás (Sex Education) harmadik évadja már nézhető a Netflixen, nyolc darab ötvenperces epizódban, akár magyar szinkronnal is. 24.hu: 9/10

The post Kevesebbet nevetünk, de többet gondolkodunk a Szexoktatás új évadján first appeared on 24.hu.

A Ferencváros nagy meglepetésre 20-19-re győzött az orosz Rosztov-Don otthonában a női kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének harmadik fordulójában.

A vendégek keretéből Kovacsics Anikó, Szucsánszki Zita, Tóth Nikolett, Hársfalvi Júlia és Szöllősi-Zácsik Szandra is hiányzott. A hazaiaknál nem szerepelt az öt évvel ezelőtti és az idei olimpián is a legértékesebb játékosnak választott Anna Vjahirjeva, aki ideiglenesen felfüggesztette pályafutását fizikai és mentális okokra hivatkozva.

Kapcsolódó „Egész életemben kézilabdáztam, de ha nem tartok szünetet, minden könnyekkel végződhet" Az olimpia legjobbjának választott átlövő besokallt és pihenni szeretne.

Az oroszok egy 4-0-s sorozat végén a 11. percben 6-3-ra vezettek, ezt követően azonban 14 percig nem találtak a hálóba, így a 25. percben már az FTC állt jobban (6-8). Emily Bölk vezérletével, illetve Bíró Blanka bravúros védéseinek köszönhetően a folytatásban is jól tartotta magát a remekül védekező magyar bajnokcsapat, amely némi meglepetésre 11-8-ra vezetett a szünetben.

A második felvonás elején az FTC ott folytatta, ahol a pihenő előtt abbahagyta, és rendkívül taktikusan kézilabdázva 14-8-ra elhúzott.

Ezt követően négy kiállítás is hátráltatta a vendégeket, akik ettől megtorpantak, emberhátrányban visszaestek támadásban és védekezésben is, ezért 15 percig nem szereztek újabb gólt, a Rosztov-Don pedig egyenlített (15-15).

A 18. perc után a házigazdák ismét vezettek (18-17), az utolsó perc azonban döntetlen állásnál kezdődött.

Klujber Katrin fél perccel a vége előtt betalált, az oroszok időt kértek, majd a játékvezetők nem ítélték szabálytalannak az Anna Szeny elleni megmozdulást védekezés közben, így az FTC labdát szerzett, és a hátralévő másodpercekben megőrizte egygólos előnyét.

A mezőny legeredményesebb játékosa a ferencvárosi Bölk volt hat góllal, csapattársai közül Márton Gréta és Klujber négy-négy alkalommal talált be. A hazaiaknál Julija Manaharova öt góllal zárt. A kapusok közül a mezőny legjobbjának megválasztott Bíró Blanka 13 védéssel járult hozzá a sikerhez, a túloldalon Anasztaszija Lagina 14 lövést hárított, írja az MTI.

A két együttes 13. alkalommal találkozott egymással, a Ferencváros egy döntetlen és tíz vereség mellett másodszor nyert.

Az ötszörös BL-győztes Győri Audi ETO KC vasárnap 16 órától az ugyancsak orosz CSZKA Moszkvát látja vendégül, majd az Európa-bajnoki selejtezők miatt szünet következik a csoportkörben, és legközelebb október 16-17-én rendeznek mérkőzéseket.

Eredmény, csoportkör, 3. forduló, A csoport:

Rosztov-Don (orosz) – FTC-Rail Cargo Hungaria 19-20 (8-11)
lövések/gólok: 39/19, illetve 43/20
gólok hétméteresből: 4/4, illetve 4/3
kiállítások: 2, illetve 10 perc

The post Bravúros győzelmet aratott a Fradi a kézi-BL-ben first appeared on 24.hu.

A Párbeszéd szerint mind a Jobbiknak, mind a DK-nak el kellene határolódnia a kínos ügybe keveredett politikusaiktól – írta a párt szombaton a Facebookon.

Nem szabad sem Tóth Csaba, sem a jobbikos Farkas Péter Barnabás, sem a DK-s Ráczné Földi Judit ügyét relativizálni. A náci karlendítés náci karlendítés, az offshore céges érintettség offshore céges érintettség,

olvasható a bejegyzésben. A korrupciógyanúba keveredett, szocialista Tóth Csaba mögül a Momentum, a Párbeszéd, a Jobbik és a DK is kiállt, a jelölt azonban egyelőre nem jelentette be visszalépését. A 444 vonatkozó cikke szerint szocialista képviselő bizalmasai 2012-ben Zalaegerszegen létrehoztak egy alapítványt, majd 2013-ban megvettek egy gyártelepet a XXII. kerületi Gyár utcában. A lap részletesen leír egy bonyolult üzleti konstrukciót, amelyben Tóth Csaba és több olyan személy cége is szerepet kap, akiket a szocialista képviselő bizalmi embereinek tartanak. Mint írják, többen közülük Zuglóban is fontos szerephez jutottak az elmúlt években.

Szombaton az LMP, két nappal korábban pedig a Momentum és az MSZP közölte, hogy nem támogatják többé Farkas Péter Barnabást, akiről egy olyan kép került elő, amelyen karlendítő mozdulatra hasonlító pózban látható.

Ráczné Földi Juditról a Válasz Online írta meg azt, hogy idén júliusban aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben úgy nyilatkozik, nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában, miközben épp ugyanezen a napon szállt ki – a néhány héttel korábban leadott életrajza szerint általa vezetett – Alba Autómosó Kft.-ből. Ez egy olyan, Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozás (Minos King Global Business LLC.), melynek ő az aláírási joggal rendelkező képviselője. Vagyis a hatályos magyar cégjegyzékből ezáltal eltűnt a Ráczné által hagyott offshore-nyom; de a hivatalos szlovák nyilvántartásban máig őt szerepeltetik a Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként.

The post Egy jobbikos és egy DK-s jelölttől való elhatárolódásra kéri a Párbeszéd a többi pártot first appeared on 24.hu.

Az izgalmas és kissé bizarr hírt – hogy Eminem saját, mémmé váló szövege után szabadon éttermet nyit Mom’s Spaghetti néven Detroitban, azaz a városban, ahol felnőtt – egy helyi tévécsatornán futó reklámban jelentették be a múlt héten.

A 30 másodperces reklámfilmben – melyről a LADBible is beszámolt – Eminem, valódi nevén Marshall Mathers egy eredetileg kínai kaja tárolására használt dobozzal a kezében látható, amin az étterem logója egy villával átszúrt szív van.

A reklám megmutat néhányat azokból a finomságokból is, amiket a hely étlapján kínálnak majd a szeptember 29-i megnyitó után. Az étteremben nem csak olyan az Egyesült Államokban tradícionálisnak számító ételeket lehet majd enni, mint a húsgolyós spagetti, hanem olyan furcsa összeállításokat is, mint a spagettis szendvics.

 

Aki nem tudná, miért szokás ezt az ételt Eminemhez kötni, annak álljon itt a 2002-es 8 Mile, azaz 8 mérföld című film főcímzenéjének, a Loose Yourselfnek a klipje, amiben a rapper így fogalmaz:

A tenyerei izzadnak, a térdei gyengék, a karjai nehezek,
Már hányás van a pulóverén, anya spagettije.

A hírek szerint az étterem a Union Joints étteremcsoporttal való együttműködés része. A cég korábban már dolgozott együtt a rapperrel: más helyszíneken, időszakos, azaz pop-up jelleggel nyitottak már éttermeket ugyanezzel a névvel, és még a detroiti egészségügyi dolgozóknak is küldtek spagettiszállítmányt a koronavírus-járvány elején.

The post Jövő héten nyit Eminem étterme, spagettizni máshol semmi értelme first appeared on 24.hu.

Észak-Korea lépéseket tesz a Dél-Koreával való kapcsolatok javítása érdekében és akár a vezetők közötti csúcstalálkozó lehetőségéről is hajlandó egyeztetni, amennyiben Dél-Korea

felhagy az ellenségeskedéssel és kettős mérce alkalmazásával,

jelentette ki szombaton az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltő Kim Jodzsong, Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga.

Kim azután beszélt erről ismét, hogy egy nappal korábban hasonló nyilatkozatot tett arról: Phenjan hajlandó folytatni a tárgyalásokat Szöullal bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A Korea-közi ügyek kezeléséért felelős Kim legutóbbi nyilatkozatában bírálta Dél-Koreát amiatt, hogy provokációknak nevezte a nem régi észak-koreai fegyverkísérleteket. Phenjan gyakran vádolja Szöult képmutatással amiatt, hogy miközben korszerű fegyvereket vonultat fel, tárgyalásokat szorgalmaz a feszültség csökkentése érdekében a megosztott Koreai-félszigeten.

Kim felszólította Dél-Koreát, hogy

hagyjon fel az igazságtalan kettős mércéivel, ellenséges politikájával (Észak-Koreával szemben), különféle előítéleteivel és ellenséges megjegyzéseivel, amelyek a bizalmat rombolják,

amennyiben azt akarja, hogy Észak-Korea reagáljon a kapcsolatok javítását szorgalmazó felszólításaira.

A magas rangú észak-koreai tisztségviselő szerint nincs szükség arra, hogy Észak- és Dél-Korea „egymás hibáztatásával vesztegesse az időt, és szócsatába bonyolódjon” egymással jelenleg. Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok jövője azoktól a döntésektől függ, amelyeket Dél-Korea hoz.

Kim elmondta egyúttal, hogy érdeklődéssel nyugtázta a Dél-Koreában zajló élénk vitát azzal kapcsolatban, hogy ismét szóba került a koreai háború hivatalos lezárásának lehetősége. Kim állítása szerint „érezte, hogy ellenállhatatlanul erős a dél-koreai közegben uralkodó légkör aziránt, hogy elmozdítsák a Korea-közi kapcsolatokat a holtpontról, és békét, stabilitást teremtsenek a lehető leghamarabb”. „Mi is erre vágyunk” – tette hozzá az észak-koreai tisztségviselő.

Mun Dzsein dél-koreai elnök a héten ismét szorgalmazta, hogy hivatalosan, közös nyilatkozatban zárják le az 1950 és 1953 közötti koreai háborút, amelynek csak fegyverszüneti egyezmény vetett véget, így a két ország hivatalosan a mai napig hadban áll egymással. Phenjan a napokban hosszú hónapok után ismét ballisztikusrakéta-kíséretet hajtott végre, Szöul pedig tengeralattjáróról indítható rakétát próbált ki.

Elemzők szerint Észak-Korea arra akarja felhasználni a dél-koreai elnöknek a Korea-közi kapcsolatok létesítésére vonatkozó kérését, hogy nyomást gyakoroljon Szöulra annak érdekében: győzze meg Joe Biden amerikai elnök kormányzatát az Észak-Koreával szembeni amerikai szankciók enyhítéséről, vagy hagyjon fel az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatokkal.

Amennyiben a két Korea képes a kölcsönös bizalom kiépítésére, úgy Kim szerint Észak-Korea reagálhat a koreai háború lezárására vonatkozó dél-koreai felhívásra, helyreállíthatja a két Korea közötti összekötő irodát – amelyet Phenjan tavaly megsemmisített –, és hajlandó egy újabb csúcstalálkozóról tárgyalni.

Az újabb észak-koreai rakétateszteket követően ismét feszültebbé vált a viszony Szöul és a kommunista állam vezetése között. Az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki. Washington hangsúlyozta, hogy mindez sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatait, és fenyegetést jelent a kommunista ország szomszédjaira.

The post Észak-Korea hajlandó tárgyalni, ha Dél-Korea tiszteletet tanúsít first appeared on 24.hu.

Szüksége van a világnak az Európai Unióra a 21. század elején?

Mindenképpen jó dolog, hogy létezik. Európaiként látnunk kell, ha körbenézünk, hogy egyre inkább autokráciákkal vagyunk körülvéve. Ráadásul rá kellett döbbennünk, hogy a Donald Trump vezette Amerika sem az a demokratikus szövetséges volt, akivel valaha összefogtunk. Szerintem soha többé nem fogunk benne bízni, hogy az Egyesült Államok vezetése örökké demokratikus elkötelezettségű lesz. Ha meg akarjuk őrizni a demokráciát, magunkkal kell kezdenünk. Sokkal jobban kell látnunk, hogy nem vehetjük magától értetődőnek azt a világot, amelyben élünk, és fontos, hogy a gyerekeinknek is demokráciát adjunk át. Minél inkább rádöbbennek erre az európaiak, hogy valami szent dolog van a kezeink között, és minél inkább ráébredünk, hogy illiberális rezsimek támadnak minket, annál jobban megértjük, milyen fontos dolog ez. Igen, Európának ott kell lennie, és még keményebben kell harcolnia a szuverén Európáért. Tudom, hogy kicsit arról beszélek, amiről Emmanuel Macron francia elnök is, de a könyvem mondandója nagyjából ugyanez. A probléma az, hogy ha nincs közös vélemény arról, hogy mi legyen az építmény alapja, ha észak és dél között ellentét van abban, amit csinálni szeretnénk, akkor a falakon repedések jelenhetnek meg.

Az Európai Unió megszületésénél leginkább a belső fenyegetés volt az ok, az országok attól féltek, hogy egymással fognak újra háborúzni. Most viszont a külső fenyegetés miatt kell fennmaradnia?

Igen, a könyvem végén arról írok, hogy 2050-re csak a világ nyolc százaléka lesz európai. Európa megy össze, az elmúlt évszázadban folyamatosan ment össze. És minél kisebb a lélekszámunk, annál jobban meg kell értenünk, hogy azok az értékek, amelyekben mi Európában hiszünk – mint a jogállam, a kereskedelmi szabályok – eleve európai dolgok, vagy az európaiak terjesztették el őket a világban. Egy olyan Kínával állunk szemben, amely irányítani szeretné a világot, és egy olyan Amerikával, amely egyre inkább kivonul Európából. Ez az értékeink elleni egzisztenciális fenyegetést is jelent.

Ez a probléma nem oldja meg saját magát? Ha megnézzük, hogy reagál az EU a krízisekre, a külső fenyegetésekre, akkor azt láthatjuk, hogy minden ilyen kihívás után mindig kicsit szorosabban összefogott, kicsit föderalistább lett.

Optimistának tűnik.

Mohos Márton / 24.hu

Valóban.

Van egy csomó olyan populista vezetőnk Európában, akik állandóan megkérdőjelezik az Európai Unió létjogosultságát. Még Michel Barnier Brexit-főtárgyaló is, aki klasszikus eurokrata, amint francia elnök szeretne lenni, hátat fordít és megkérdőjelezi, mennyire kell betartani minden uniós döntést. Még az én országomban is folyamatosak az illiberális kérdések az EU létjogosultságával kapcsolatban. Von der Leyen is arról beszélt, hogy jelenleg még fájdalomcsillapítókat is csak Kínából tudunk vásárolni, tökéletes függésben vagyunk. Túl tudjuk-e ezt élni? Meg kell értenünk, hogy egy kis demokrata enklávé vagyunk a világban, és ugyan jó lenne, ha a világ többi része is átvenné azt, ahogy mi gondolkodunk, de ehhez nekünk is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ezeket az értékeket betartassuk.

Hosszútávon jó döntés lenne jobban lecsatlakozni az autokrata rezsimekről? Évekbe kerülne, mire fel tudnánk építeni, de meg tudnánk oldani, hogy a saját gyárainkból szerezzük be a mikrocsipek szilícium-lapjait, de minél jobban leválunk az autokráciákról, annál kevesebb érdekük lesz betartaniuk a mi szabályainkat.

Ellenségeket semmiképpen sem kellene csinálnunk, továbbra is együtt kellene dolgoznunk, de realistának kell lennünk. Nézzük meg, mi történik Hongkongban, mi történik Belaruszban. Nem jó, ha ezektől a vezetőktől függünk. A kapitalizmus része volt, hogy a legalapvetőbb szükségleteink is a világ végéről jönnek, mert ott volt a legolcsóbb előállítani őket. De látjuk, hogy milyen hatása volt ennek az emberi jogokra. Mivel tudjuk Kínát bármire kötelezni, ha tökéletes függésben vagyunk tőle, mert nélküle nincsenek gyógyszereink, nincsenek autóink?

Az EU-val szembeni gyakori kritika, hogy nagyokat mondanak, de aztán semmi nem történik, ha csinálni is kell valamit. Mi erre a megoldás? A közös hadsereg?

Szerintem az nem csak fantasztikus, de szükséges is lenne. Láttuk, mi lett Afganisztánban, miután az amerikaiak egyedül úgy döntöttek, hogy távoznak. Nem azt mondom, hogy menjünk be a helyükre, de össze kell kapnunk magunkat. Afganisztán miatt menekültek tömegei jöhetnek hozzánk. Az Egyesült Államokat ez egyáltalán nem érdekli, mert ott van az óceán, ami elválasztja őket. Kicsit kevésbé kellene naivnak lennünk, és az első lépés az lenne, hogy megértsük, hogy egy hajóban ülünk, miközben még mindig úgy tekintünk Európára, mint külön országokra. A tagállamok vezetői még mindig a saját hatalmukat, szuverenitásukat védik. Kritizálni persze lehet, de azt is gondolom, hogy ha a világ nyolc százaléka maradunk is, de nem biztos, hogy a világ a mi játékszabályaink szerint fog játszani a következő száz évben.

Mohos Márton / 24.hu

Még ha optimista is vagyok, nem látok esélyt arra, hogy az EU 27 tagállamának vezetői csak úgy elengedik a hatalmukat, és hagyják, hogy a kárukra az EU erősödjön. Hogyan lehet így szorosabb együttműködést építeni?

Mindenképp beszélnünk kell arról, hogy a világ körülöttünk nem feltétlenül tartja tiszteletben az európai értékeket. Erről folyamatos beszélni kell, szembesíteni kell a helyi politikusainkat is, akik természetesen azt szeretnék, hogy újraválasszák őket, és a saját kis projektjeikkel foglalkoznak. Kíváncsi vagyok például, hogy ki lesz Németország új kancellárja, és milyen irányba indulunk el. A gazdasági válság alatt az országok tökéletesen magukra hagyták egymást, ami tényleg a legbutább döntés volt. Az Egyesült Államok akkor az ellenkezőjét csinálta. Von der Leyen arról is beszélt, hogy nyolc évig tartott a kilábalás a gazdasági válságból, miközben a koronavírus okozta válság után, amikor pénzt is költöttünk egymásra, egy év sem kellett, hogy visszatérjünk oda, ahol a járvány előtt voltunk. Ez azért elmond valamit arról, hogy mennyire érdemes együttműködnünk. Vannak persze neoliberális közgazdászok is, mint Wolfgang Schauble, akik ragaszkodnak a régi szabályokhoz.

De még Schauble is tanult valamit a válságból, hiszen nagy szerepe volt az EU nagy koronavírus-segélycsomagjának létrehozásában.

Olvastam vele nemrég egy érdekes cikket, amiben arról írt, hogy sokszor kérdezték, hogy Németország miért nem lépett fel hatékonyabban a jogállami problémákkal szemben. Persze, jó kapcsolatai vannak Orbánnak és sok német gyár működik Magyarországon, de Schauble azt is elmondta, hogy szerinte a németeknek senkit nem kellene kioktatni demokráciából. Ezzel nyilván a második világháborúra gondolt, és hirtelen meg is értettem, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben. Angela Merkel sok szempontból nagyon jó volt Európának, de semmit nem tett a jogállam leépítése ellen. Ebből a szempontból gyengének gondoltam eddig, de Schauble interjúja után megértettem, hogy egyszerűen csak nem akar erről beszélni. Pedig ki kellene oktatnunk egymást. Persze, Magyarország és Lengyelország rosszabb helyzetben van, mint a többiek, de még Ausztria is el szeretné adni a legnagyobb újságját az oroszoknak. Mi történik itt? Az én kormányom elvileg szociáldemokrata, de a gyakorlatban populista. Szerintem a nagy ellentét a liberalizmus és a populizmus között van.

Az EU két problémás tagállama hagyományosan Magyarország és Lengyelország. Az EU szemszögéből nézve mit lehet tenni ezekkel a tagállamokkal, hogy ne legyenek ennyire problémásak?

Olyan megoldás kell, amitől nem szenvednek a városok és a civil szféra sem. Erről beszélt korábban Varsó polgármestere is, hogy a pénzek leállítása nekik is fáj. Ettől függetlenül le kell állítani a pénzeket, és ezzel kell nyomást gyakorolni ezekre az országokra. Nem hiszem, hogy a hetes cikk működik, és nem hiszem, hogy a párbeszéd működik. Beszélgettünk eleget. Nem történt semmi.

Nagyjából ez történik. Hiába van több mechanizmus ezekre a helyzetekre, mondjuk a hetes cikk vagy a kondicionalitási, korábban jogállami mechanizmus, nem ezeket használták, hanem egyszerűen elzárták a pénzeket, nem fizetik ki a helyreállítási alapot.

Engem az érdekelne, hogy az emberek tudnak-e Magyarországon arról, hogy ez történik?

Mohos Márton / 24.hu

Valamennyire.

És érdekli őket? Mert ha nincs sajtó, ami megírná, és csak a kormányközeli médiából ismerhetik meg, hogy mi a helyzet, akkor az emberek nem fognak tudni erről, amikor elmennek a szavazófülkébe. Sőt, valószínűleg Orbán azt fogja nekik mondani, hogy az EU bünteti a magyarokat, minden ok nélkül. Nem tudom, hogy mennyire fog ez működni.

Melyik a veszélyesebb, az, amit Magyarország csinál, hogy feszegeti az EU kereteit, de nem lép túl rajtuk, vagy az, amit a lengyelek csinálnak, hogy nyíltan nekimennek az uniós jog felsőbbrendűségének?

Szerintem az utóbbi sokkal konfrontatívabb. Orbán Viktor sokkal ügyesebben rejtette a jog leple alá a trükkjeit, ügyesebben és okosabban rejtette el a törvények valódi célját. A lengyelek sokkal direktebbek, ami butaság. Kérdezze meg bármelyik diktátort – elnézést a kifejezését –, hogyan kell úgy tenni, mintha betartanánk a törvényeket, miközben elérjük, amit akarunk. Orbán ebben kitűnő volt, a lengyelek sokkal konfrontatívabbak. Ebből következik, hogy meg is kell majd hátrálniuk, ami kínos lesz nekik. Orbán majdnem ugyanazt csinálta a jogrendszerrel, de sokkal okosabban. A lengyeleknek jobb spindoktorokra van szüksége.

The post Kérdezze meg bármelyik diktátort, hogyan kell törvényesnek tűnve elérni a céljait! Orbán ebben kitűnő volt first appeared on 24.hu.

Létezik jó populizmus?

Mindig van pozitív aspektusa a populizmusnak, mert alapvetően erősíteni szeretné az emberek hangját a kormányzatban. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy a demokráciát is felerősíti. A probléma a mód, amit a populisták használnak. Azt mondják, hogy egyedül ők az emberek képviselői, és ők mondják meg, pontosan kik azok, akiket képviselnek. És amikor ők döntik el, kiket nevezünk embereknek, nagyon kirekesztőek tudnak lenni.

Szóval a mi-ők ellentét nélkül nincs is populizmus?

Nincs. A populizmus a megosztó üzenetekre támaszkodik. A mi-ők ellentét leginkább a nép és az elitek ellentéte kapcsán kerül elő, de általában is mondhatjuk, hogy minden populista polarizál, de nem mindenki populista, aki polarizál. Sokféle polarizáció létezik a világban, lehet az elválasztóvonal a város-vidék ellentéte, lehet a vallás, lehet a nemzeti ellentét. Különbözőféle ellentétek vannak, de a populisták kifejezetten azt mondják, hogy a jó, erényes, homogén többség akaratára építenek a rosszindulatú elittel szemben.

Az ön kutatási területe hagyományosan Latin-Amerika, ahol inkább baloldali populista kormányokkal találkozunk. Vannak hasonlóságok ezek és az új típusú európai, jobboldali populisták között?

Vannak jobboldali populista kormányok is Latin-Amerikában, erre remek példa Jair Bolsonaro, vagy épp Kolumbia. Szerintem a különbség az, hogy a baloldali populisták arra építenek, hogy minél nagyobb arányban vonják be azokat, akik korábban kirekesztettnek érezték magukat, ezzel kiterjesztve a közönségüket. A jobboldali populisták ezzel szemben kirekesztőbbek, és meg akarják szabni a nemzet határait. Ők akarják eldönteni, hogy kik számítanak a népnek. Elutasítóbbak a külföldiekkel szemben, és gyakran kirekesztenek olyan csoportokat, amelyek ugyan részei a nemzetnek, de az ő szemükben nem érdemlik ezt meg. Egyébként is mindig sokat beszélnek arról, hogy ki érdemli meg, hogy a nemzet tagja lehessen. De hiába az a baloldali populisták elképzelése, hogy minél inkluzívabbak legyenek, és minél inkább támaszkodjanak a vidéki szegénységre, vagy azokra, akiket korábban kirekesztett a nemzet, közben ők maguk is kirekesztik a korábbi elitet.

Mohos Márton / 24.hu

A közgazdaságtan szerint elveszíteni valamit mindig megrázóbb, mint nem megkapni valamit, amire vágyunk. A fehér, jobboldali, európai populizmus alapvetően a korábbi státusz elvesztésére épít, a latin-amerikai baloldali populizmus pedig a státusz megszerzésére. Erősebb emiatt a jobboldali populizmus, mint a baloldali?

Igen, ez Daniel Kahneman és Amos Tversky gondolata volt, és arra utalt, hogy az emberek utálják elveszíteni azt, amit már megszereztek, ezért kevésbé kockáztatják a tulajdonukat, sokkal kevésbé, mint amennyit az új javak megszerzéséért hajlandóak kockáztatni.

Az amerikai kultúrháború, amelyet most kezdenek Magyarországra is importálni, része a populizmusnak?

A jobboldali populizmus inkább kötődik a kultúrához, mint a baloldali. Előbbinél identitásról van szó, utóbbinál inkább társadalmi vagy gazdasági helyzetről. Jacob S. Hacker és Paul Pierson nemrég írt egy új könyvet Let Them Eat Tweets (Akkor egyenek tweeteket) címmel. Ez arról szól, hogyan szerezte meg az amerikai jobboldali elit a középosztály támogatását. A könyv szerint a kulturális identitás kiemelésével pont a gazdasági problémákról terelik el a figyelmüket, és így hajlandó a középosztály olyan adócsökkentéseket támogatni, amelyek alapvetően a leggazdagabbaknak jók. Ők azt, ami a Egyesült Államokban kialakult, plutokratikus populizmusnak nevezik. Ez a fajta populizmus inkább segíti a gazdagokat, mint a szegényeket. Európában viszont a populisták tényleg a szegényeket támogatják, ezt lehet látni Magyarországon is, az újraelosztó rendszer alapvetően a középosztályt segíti.

Ez a fajta figyelemelterelés nem annyira látszik működni a baloldalon. Itt a gazdasági helyzet pont, hogy a kulturális identitás részének tűnik. Van olyan baloldali populizmus, amelyik nem a gazdasággal foglalkozik?

Igen, ez jó feltevés, mert ugyan van olyan baloldali mozgalom, amely mondjuk a nagyobb toleranciára, a faji ellentétek felszámolására és például a szexuális kisebbségek nagyobb elfogadására törekszik, de populizmusnak nevezhetjük-e ezt? Szerintem nem, mert nem törekszik arra, hogy elvegyen valamit, hanem inkább arra, hogy adjon.

Mohos Márton / 24.hu

Még a sokat vitatott cancel culture esetében sem igaz ez? Sok kritikát fogalmaztak már meg az újbaloldali mozgalmakkal szemben, és a legtöbb pont a kirekesztésről szól. Már ott tartunk, hogy még az Economist is nekiment a témának.

Igen, a cancel culture valóban kirekesztő és büntető, de alapvetően nem arról szól, hogy egy rosszindulatú, bűnös elitet azonosít, hanem arról, hogy olyan embereket nevez meg, akik megsértenek normákat, és őket szeretné megbüntetni a kirekesztéssel. Az Egyesült Államokban valóban komoly vita van az egyetemeken arról, hogy beszélhetnek-e a jobboldali emberek, hogy az egyetemeken tarthatnak-e politikai előadásokat. De az Egyesült Államok sok esetben kivételes, mert nemcsak a szólásszabadságot védi jobban a legtöbb országnál, de szerintem ez a leginkább individualista ország a világon.

Ha a populizmust problémaként nézi, van rá megoldás?

Az egyik válasz, ami adható, hogy más típusú populizmussal reagálunk rá. Ha jobboldali populista vezetés van, akkor megpróbálnak rá baloldali populista választ adni. Szerintem a legelső lépésnek annak kellene lennie, hogy azonosítjuk, mi is valójában a probléma, ami az egész mögött áll. A politikusok nagyon jók abban, hogy észrevegyék, mi zavarja az embereket és erre politikát építsenek. Trump és Orbán például egy olyan témát dobtak be a migrációval, ami korábban nem volt valódi ügy, de azzá tették. De nem a migráció az, ami az emberek valódi problémája. Az Egyesült Államokban a Trumpra szavazók valódi problémája a státuszuk elvesztése volt. És még csak nem is a bevándorlók, sokkal inkább a demográfiai változások miatt, hogy már nem a fehér amerikaiak lesznek a domináns társadalmi csoport.

Először tehát azt kell megnéznünk, mi az, ami tényleg zavarja az embereket. Bizonytalanok-e a gazdaság helyzete, vagy az átalakuló társadalom miatt. Másrészt pedig beszélni kell az emberekkel, hogy azt érezzék, meghallgatják őket. Közben viszont vannak, akiket egyszerűen nem lehet megbékíteni, és nem lehet velük együttműködni. Ebben az esetben konkrétan ki kell mondanunk, ha látjuk, hogy valaki antidemokratikusan, esetleg törvénytelenül működik. Nem kell tolerálni és megbékíteni a rasszistákat, ki kell mondanunk, hogy rasszisták, de általában van mögötte valamilyen legitim sérelem is, amelyet meg kell értenünk.

A kétezertízes évek közepén úgy tűnt, nagyon erős lesz a populista jobboldal Európában, de legalább a 2019-es európai parlamenti választások óta látszik, hogy nem lett igazán nagy hatalomátvétel, a populisták lendülete mintha megtört volna. Véget ért a populizmus korszaka Európában?

Egyelőre bármi lehet, látjuk, hogy bizonyos országokban erősödik a populizmus, de azt is, hogy az emberek megijedtek attól, hogy ezek a pártok elkezdtek erősödni. A koronavírus miatt nehéz a trendeket jól látni, de tényleg látszik a fáradtság a populisták körében. A populista kormányok is ki tudják futni magukat. Vagy akár elszúrni a kormányzást és a rossz menedzsmenttel, a külső források elapadásával ellehetetleníteni saját magukat. Ez történt a Chavez-mozgalommal is, mielőtt meghalt volna.

Nem tűnik úgy, mintha Chavez mozgalma véget ért volna.

Nem ért véget, de már nem populista. Ez egy elnyomó autoriter kormány, amely a saját túléléséért küzd, és vannak támogatói, de nincs tömegbázisa.

Mohos Márton / 24.hu

Szóval a megoldás az idő?

Csupán egy a lehetséges megoldások közül. A legalapvetőbb szükséglet egyébként az, amit most Magyarországon is látunk: azoknak, akik ellenzik a populista kormányt, össze kell fogniuk. De még ha meg is lehet őket verni a választásokon, akkor is figyelni kell rá, hogy ne legyen bosszúálló, revansiszta a váltás. Ha azt mondják azoknak, akik a korábbi kormányt támogatták, hogy mostantól el lesznek némítva, elveszik a hangjukat és minden vezetőjüket börtönbe záratják, akkor nem nyert a másik oldal, csak új törésvonalat csinált. Az üzenetnek annak kell lennie, hogy együtt fogunk élni, amibe a másik oldal is beleszólhat, de a játék demokratikus szabályait be kell tartani. Itt látjuk a legtöbb hibát.

Nagyjából ezt lehet most látni Magyarországon is. Az ellenzéki pártok vezetői azon versenyeznek, hogy ki tud keményebben elszámoltatni a választások után. Más az, ha valaki csak a rendszer vezetőit akarja börtönbe juttatni, de a támogatóit megbékítené?

Szerintem igen. Fel kell lépni a büntethetetlenség ellen. Latin-Amerikában azt mondják, hogy fel kell lépni a nagykutyák ellen.

Valakinek börtönbe kell mennie.

Igen, a legrosszabb esetekben. De arra figyelni kell, hogy ne mondjuk azt, hogy mindenki, aki a rendszert támogatta, gonosz, korrupt vagy buta. Ezeknek az embereknek továbbra is marad hangja, és továbbra is szerveződhetnek a politikában. Ez volt a venezuelai ellenzék nagy problémája. Azt mondták, hogy el kell távolítani Nicolas Madurot és a chavezizmus minden maradékát. Ezt egyszerűen nem lehet megcsinálni.

Ezekkel az emberekkel újra meg kell tanulni együtt élni?

Igen, de miután egy ország ennyire megosztott volt, nagyon nehéz megtanulni újra együtt létezni, annyira traumatikus a múlt.

Van a vakcinaellenes mozgalmakban populizmus? A jellemzőik mintha hasonlóak lennének.

Mert ezek valójában összeesküvésekre alapuló mozgalmak. Azoknak az embereknek, akik általában nyitottak az összeesküvés-elméletekre, szükségük van a bizonyosságra, mert képtelenek együtt élni a bizonytalansággal. Hallanak egy összeesküvést, és azt mondják, hogy igen, ez egy válasz a kérdéseimre. Persze a rossz válasz, de innentől már nem számít.

Az elitek bizonytalansága sem hasonló?

Hasonló, de az összeesküvésekben van egy fantasztikus, kitalált elem is, mint a karba injekciózott mikrocsip. A populizmus sokkal plasztikusabban ábrázol, amikor azt mondja, hogy a bankok elveszik az összes pénzed.

A bankok ebben az esetben nem messzi, elképzelt karakterek, akinek nem tudunk a létezéséről?

Igen, de nem egy mítosz, egy hazugság. Főleg azért, mert az egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek. Van alapja, nem egy kitalált mítosz, de egy hazugság az egész.

The post Valakinek börtönbe kell mennie, de nem lehet mindenkit gonosznak, korruptnak és butának nevezni, aki támogatta a rendszert first appeared on 24.hu.

A magyar kormány fontosnak tartja a honvédelmi képességek növelését, ezért 2022-ben 30 százalékkal több forrást fordít a honvédelemre, mint az idén – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton Nagykovácsiban.

Menczer Tamás a VII. Hadikultúra és Military Fesztivál ünnepélyes zászlófelvonással és hadifelvonulással egybekötött megnyitóján arról beszélt, szükség van egy erős magyar honvédelemre, mert veszélyes időket élünk, a veszélyt a járvány mellett a tömeges és illegális bevándorlás jelenti, amelyek ellen védekeznünk kell. Hozzátette, hogy a 2015-ös migrációs válság óta migrációs hátterű terroristák Európában több mint háromszáz ártatlan embert öltek meg és több mint ezerháromszázat megsebesítettek.

Menczer Tamás rámutatott arra, hogy a tömeges bevándorlás a jelen és a jövő kérdése, mivel az amerikaiak által elrontott afganisztáni kivonulás miatt az ország potenciális kibocsátó országgá vált, ahonnan jelenleg már négymillió belső menekült van úton. A 40 milliós ország lakosságának a fele él humanitárius segélyekből, milliók és tízmilliók dönthetnek úgy bármikor, hogy az életkörülményeikből adódóan elindulnak Európa felé – figyelmeztetett.

Az államtitkár elmondta, a honvédelmi ráfordítás jövőre először fogja meghaladni az 1000 milliárd forintot, annak hozzávetőleg a felét fordítja fejlesztésekre a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program. Hozzátette, hogy Magyarország a NATO-ban vállalt kötelezettségét, miszerint a GDP 2 százalékát honvédelemre fordítja, legkésőbb 2024-ig eléri. Azt a vállalást pedig, hogy a honvédelemre fordított összegek 20 százalékát fejlesztésre fordítjuk, már a határidő lejárta előtt 5 évvel elkezdtük teljesíteni – fűzte hozzá az államtitkár. A KKM államtitkára beszélt arról is, hogy 2010-hez képest jövőre több mint háromszoros lesz az az összeg, amit a magyar kormány honvédelemre és haderőfejlesztésre kíván fordítani.

Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a hagyományőrzőkhöz szólva azt mondta: „rendkívül fontos az a munka amit végeztek, egy olyan történelmi korban, ahol egymás után döntögetik le a szobrainkat, döntik le a hőseink szobrait és kérdőjelezik meg a történelmi tetteiket”. Arra kérte őket, ne adják fel azt, amit csinálnak. „Tartsatok ki! Olyan történelmi korba kerülünk, ahol igenis az igaz az igaz lesz és a hamis az hamis” –fogalmazott Maróth Gáspár.

(MTI)

The post Jövőre 1000 milliárdnál is többet költ a kormány honvédelemre first appeared on 24.hu.

Halálos baleset történt a superbike-világbajnokság jerezi versenyhétvégéjén, elhunyt a mindössze 15 esztendős spanyol Dean Berta Vinales.

A fiatal versenyző a Supersport300-as kategória futamán bukott és a jelentések szerint többen is áthajtottak rajta a sűrű mezőnyben.

A szervezők közleménye szerint ugyan azonnal a fiatal motoros segítségére siettek, de olyan súlyos fej- és mellkasi sérüléseket szenvedett, hogy nem tudták megmenteni az életét.

Dean Berta Vinales az unokatestvére volt a gyorsaságimotoros-világbajnokság királykategóriájában, a MotoGP-ben szereplő, és ott eddig kilenc futamot megnyerő Maverick Vinalesnek.

A baleset után az egész szombati programot törölték.

We’re deeply saddened to report the loss of Dean Berta Viñales.

The #WorldSBK family sends love to his family, loved ones, and his team. Your personality, enthusiasm, and commitment will be hugely missed.

The whole motorcycle racing world will miss you, Dean. Ride in Peace. pic.twitter.com/46KuUt4Vnl

— WorldSBK (@WorldSBK) September 25, 2021

The post 15 éves motoros szenvedett halálos balesetet a jerezi superbike-futamon first appeared on 24.hu.

A TMZ azt írja, hogy a Blue Origin vezetőjeként az úr meghódításán is dolgozó, nyáron az űrutazást tevő Amazon-alapító, Jeff Bezos New Shepard nevű rakétájának következő kilövésekor a jármű egyik utasa a 90 éves kanadai színész, William Shatner lesz – akit a csillagok szerelmesei leginkább az eredeti Star Trek (magyarul Űrszekerek) Kirk kapitányaként ismerhetnek.

Visszatért a Földre a világ leggazdagabb embere Ő és a csapat többi tagja is jól vannak, nagyjából tíz percig tartott az út.

Bár az űr legvégső határáig nem fog elmenni, mint a USS Enterprise általa alakított kapitánya, életkora miatt azért így is kuriózum lesz a nyúlfarknyi (15 perces) űrutazás, 90 éves ember ugyanis még soha nem járt az űrben.

Arról egyelőre nincs információ, hogy az októberre tervezett utazáshoz magára ölti-e legendás karaktere, James T. Kirk kapitány egyenruháját. De a portál információi szerint a küldetésről dokumentumfilmet készítenek. Shatnerék állítólag először a Discovery Chanellel tárgyaltak egy különkiadásról, ami végül nem valósult meg.

A TMZ forrásai szerint Shatnerék ezután máshova vitték az ötletet projektet és tárgyalásokat folytatnak.

A világűr válhat a leggazdagabbak új játszóterévé Júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében.

The post Kirk kapitány 90 évesen végre a valóságban is az űrbe utazhat first appeared on 24.hu.

Ferenc pápa a magyarországi egyház és Európa előtt álló feladatokról beszélt Erdő Péter bíborossal, akit magánkihallgatáson fogadott a Vatikánban majdnem két héttel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén tett budapesti látogatása után – közölte Németh Norbert, a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora az MTI-vel szombaton.

Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek köszönetet mondott az egyházfőnek a szeptember 12-i budapesti látogatásáért, amikor a Hősök terén bemutatta a NEK-et lezáró misét. Ferenc pápa a szertartás előtt találkozott Áder János államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjaival, az ökumenikus egyházak és a zsidó közösség vezetőivel.

Ferenc pápa ismét hangsúlyozta a találkozások során szerzett kedvező élményeit, és kitért a szívélyes beszélgetésre, amelyet az ország vezetőivel folytatott. Szó esett a magyarországi egyház és Európa előtt álló feladatokról is, kiemelve a visszatérés fontosságát az Európai Unió alapítóinak eredeti értékeihez,

közölte Németh Norbert atya, aki elkísérte Erdő Péter bíborost a vatikáni találkozóra.

Erdő Péter szombat este részt vesz a magyar kormány támogatásával felújított római Szent István Ház megáldásán, ahol Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrál misét.

Többek között jelen lesz a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek, aki a pápát Budapestre is elkísérte, valamint Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az eseményen részt vesz Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

(MTI)

The post Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta Erdő Pétert first appeared on 24.hu.

Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak vasárnap Németországban. A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A második világháború utáni 20. Bundestag, vagyis a szövetségi gyűlés megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult – 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi –, köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható.

Levélben szavazni augusztus 16-a óta lehet. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a levélszavaztok aránya akár ötven százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról – olvasható az MTI összefoglalójában.

A levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de torzítja az exit pollokat, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak –, és így eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.

A választáson negyven párt és 6211 jelölt indul. A jelöltek átlagéletkora 46 év, többségük férfi. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.

A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő.

A Bundestag így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.

• A legtöbb szavazatot várhatóan a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után.
• A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Vasárnap 21-23 százalék körüli eredményre számíthat a felmérések szerint. Ez történelmi mélypont.
• A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat.
• A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után.
• A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett.
• A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.

The post Vasárnap választ Németország first appeared on 24.hu.

Lando Norris, a McLaren brit pilótája nyerte a Forma-1-es Orosz Nagydíj szombati időmérő edzését, így a vasárnapi futamon ő rajtolhat majd az élről.

A McLarennél nagy ünneplés tört ki, amikor kiderült, hogy Norris végzett az élen:

What a moment for @LandoNorris as he clinches the first pole position of his F1 career!

A koronavírus-pandémia közepén megjelent új kötete (Doom: The Politics of Catastrophe, Penguin Press, 2021) igencsak időszerű. Mikor kezdte el vizsgálni a témát?

Jó ideje foglalkoztat a disztópiák története és az, hogy miként képzeli el a világvégét a tudományos-fantasztikus irodalom, erről szerettem volna könyvet írni még a Covid-19 világjárvány előtt. 2020 januárjában azonban ráébredtem, hogy a kibontakozó pandémia hasonló, mint amilyenekről a világvége sci-fikben olvastam. Meggyőztem a szerkesztőimet, hogy inkább a katasztrófák összehasonlító történetéről érdemes írnom.

Milyen katasztrófákkal foglalkozik a könyvében?

Igyekeztem mindenféle formáját tetten érni. Kutatásaim zömét természetesen azok a nagy volumenű katasztrófák alkották, amelyekben jelentős mértékű a váratlan, idő előtti emberveszteség. Ide tartoznak a természetinek nevezett katasztrófák, mint a Vezúv i. sz. 79. évi kitörése, a földrengések, futótüzek, árvizek és aszályok, valamint az úgymond ember okozta katasztrófák. A történelemben az emberiség legnagyobb hányadát érintő hatalmas csapásokat a háborúk és a pandémiák jelentették. Különös módon olyan eseményeket is katasztrófának tekintünk, amelyekben viszonylag kevesen vesztették életüket. Amikor például 1986-ban a Challenger amerikai űrrepülőgép a kilövés után darabokra hullt, „mindössze” a hétfős személyzet halt meg, az esemény mégis jelentős helyet foglal el az amerikaiak emlékezetében. A Titanic óceánjáró 1912-es elsüllyedése a világtörténelem egyik leghíresebb katasztrófája, ugyanakkor más hajókatasztrófák jóval több áldozatot szedtek. Nem mindig aránylik tehát az emberveszteség mértéke a katasztrófák emlékezetéhez.

Roger Viollet / Getty Images A Titanic óceánjáró

Hibásnak tartja a katasztrófák közötti különbségtételt az alapján, hogy természetinek vagy mesterségesnek nevezzük?

Ez egy hamis ellentét. Amartya Sen közgazdász fontos jellemzőre mutatott rá az éhínségek kapcsán: bizonyos értelemben ezek mesterségesek, hiszen emberi tevékenység befolyásolja, hogy egy terméskiesés tömeges éhezésbe torkollik-e. Ez a megközelítés általánosságban is alkalmazható. Egy vulkánkitörésnek mások a kilátásai egy lakatlan szigeten, mint egy zsúfolt metropolisz közelében. Számos nagy csapásra magyarázatul szolgálnak az olyan emberi döntések, mint az, hogy hol épül meg egy város. Különösen Ázsiában van rengeteg olyan város, amelyek erősen ki vannak téve a földrengés, a vulkánkitörés vagy a cunami veszélyének. Ezért adtam „A katasztrófa politikája” alcímet a könyvemnek: akár természetinek, akár mesterségesnek tartunk egy katasztrófát, mindig van politikai összefüggés.

Politikai döntéseken múlik, mekkora a katasztrófák embervesztesége, még akkor is, ha a kiindulópont egy új kórokozó megjelenése vagy geológiai csapás.

Azt is vizsgálja, hogy a hálózatok koncepciója, illetve a hálózatelmélet miként alkalmazható a történelmi katasztrófákra. Milyen értelemben beszélhetünk itt a hálózatok szerepéről?

A tér és a torony című könyvemben [az angolul 2017-ben napvilágot látott kötet A tér és a torony – Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért címmel jelent meg 2021-ben magyarul] megpróbáltam a hálózattudomány módszereit is alkalmazni a múlt feltárásában. A kulcs ebben az, hogy a különböző formájú „átvitel” vagy „fertőzés” – akár a koronavírusé, akár egy fake news virálissá válása – két dolgot foglal magában. Először is magát a kórokozót vagy mémet, másodszor pedig az általa megtámadott közösségi hálózat struktúráját. A közösségi hálózatok, amelyeknek részei vagyunk, sajátos alakzatok. Grafikusan ábrázolva nem emlékeztetnek olyan hálóra vagy rácsra, amelynek kapcsolódási pontjait ugyanannyi vonal köti össze. Vegyük például az online közösségi hálókat, mint amilyen a Facebook vagy a Twitter, ezeken viszonylag kevés csomópontba összpontosul rengeteg kapcsolat, és nagyon sok csomópontba pedig kevés. Más szóval egyeseknek milliónyi követőjük van, másoknak szinte semennyi.

Ha nem hierarchikus módon gondolkozunk a világról, tetején a vezetőkkel, lent az egyszerű halandókkal, hanem különös szerkezeti jellemzőkkel bíró közösségi hálóként, sokkal könnyebb megértenünk ezt az „átvitelt” vagy „fertőzést”. Itt van mondjuk a Covid-19: a vírust kevés számú fertőzött, az ún. szuperterjesztők szórják szét. Nagyjából a fertőzöttek 20 százaléka felelős a terjedés 80 százalékáért, s amint a vírus eljut egy szuperterjesztőhöz, sokkal nagyobb sebességre kapcsol, mint másutt. Ez megmagyarázza, miért variálódott annyit a vírus különböző helyeken. A hálózattudománynak ott kell lennie a történész eszköztárában, hiszen egyetlen járvány vagy forradalom sem érthető meg igazán, ha nem vesszük számításba a „fertőzést”.

Henning Kaiser/picture alliance / Getty Images Niall Ferguson

Hogyan segít ez a múlt jobb megértésében?

A hálózatok nem teljesen intuitív módon működnek. A „homofília” sajátos jelensége értelmében például hasonló eszmék és jellemzők alapján tömörülnek csoportokba az emberek. Ez a hálózatokban is egyértelműen meghatározható csomókba történő polarizációt indít el – ilyen például az Egyesült Államok politikai rendszere. A hálózatok ezen tulajdonságai nagyon is relevánsak a katasztrófák megértésében, mert felfogható úgy is, hogy némelyikük rendelkezik a „fertőzés” képességével, s nem csupán a pandémiák. Legtöbbjük lokális: egy vulkánnak például bődületes méretűnek kell lennie ahhoz, hogy befolyásolja a világ éghajlati rendszerét. Előfordult ilyen, de már nagyon régóta nem következett be globális csapást okozó vulkáni aktivitás. Ehhez hasonlóan számos konfliktus is helyi jellegű, hiába rettenetesen bomlasztóak és okoznak rengeteg halálesetet, mégis csak két országra vagy egy adott körzetre terjednek ki. Néhány konfliktus azonban fertőzőképes, mert az ezeket kirobbantó ideológiai ellentét úgy terjed, mint az elme vírusa. Ezt látjuk a bolsevizmus kapcsán az orosz polgárháborúban vagy később a fasizmusnál Európában.

A könyvében is vizsgált egyik katasztrófa az emberiség valaha volt legnagyobb világjárványa, a fekete halál. A 14. századot viszont nem igazán tartjuk a hálózatok korának, érvényes-e egyáltalán rá a hálózatelmélet?

Igen, érvényes. Eleinte meglehetősen lassan terjedt a fertőzés Közép-Ázsiában, mivel a közösségi, társadalmi hálózatok ott elég hézagosak. Amint azonban sűrűn lakott vidékekre, Észak-Itáliába és Angliába ért, a nagyjából jól karbantartott utak, hajózható folyók és a rengeteg kereskedelmi kapcsolat révén készen állt a terjesztőhálózat. Első látásra mindez szembe megy a várakozásokkal, hiszen az 1340-es évek európai politikai térképén a kontinenst a lehető leginkább széttagolt állapotában látjuk. Ugyanakkor hiába volt Európa politikailag rendkívül széttagolt a fekete halál néven emlegetett pestisjárvány idején, virágzó kereskedelmi és zarándokhálózatai lehetővé tették a terjedést.

A fekete halál szélsőséges társas viselkedést is okozott. A katasztrófák vajon a szélsőségek felé terelik az azokat átélő embereket?

Amikor egy társadalom nagy tehernek van kitéve – a hirtelen többlethalálozás, az ezzel járó félelem, valamint a válság elhárítására tett abnormális intézkedések miatt –, az nagyon feszült, lázas hangulatot teremthet. Európában valóban történt is néhány drámai jelenség a fekete halál jelentkezése után. Először is furcsa flagelláns rendek kóboroltak az európai utakon, önmagukat nyilvánosan ostorozó emberekkel, akik a további „isteni megtorlás” megelőzéséért igyekeztek vezekelni. Majd antiszemita erőszak tört ki, pogromokat hajtottak végre a járványért felelőssé tett zsidó közösségek ellen. Erre a jelenségre emlékeztetett engem az, ami tavaly az Egyesült Államokban történt a fekete George Floyd elleni minneapolisi halálos rendőri intézkedés után. Egyesek számára szokványos politikai tüntetéseknek tűntek, az én szememben azonban olyan kitörésnek, amilyenre járvány idején számítunk. A tiltakozások jelentős része egyfajta engesztelő aktus volt, gyakran vallásos felhanggal: voltak például olyan jelenetek, amikor fehér emberek fekete lelkipásztorok lábát mosták.

Spencer Platt / Getty Images Tüntetők vonulnak Brooklyn belvárosában George Floyd megölése után New Yorkban 2020. június 5-én

Úgy gondolja, hogy a tiltakozások más formában zajlottak volna, ha nem egy világjárvány közepén történnek?

Teljes mértékben így gondolom. Azt hiszem, nehéz lenne feltételezni, hogy a tiltakozó akciók akárcsak megközelítették volna ezt a mértéket, ha nem a pandémia különleges körülményei – a betegségtől való félelem, a lezárások, a hetekig az otthonuk csapdájába zárt városiak felgyülemlett frusztrációi – között törnek ki. Fel kell ismernünk, hogy világjárvány alatt nem teljesen ésszerű tömegtüntetéseket rendezni a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen. Az akkori tudományos álláspont szerint sem volt éppen körültekintő dolog a légúti betegség gyors terjedésekor.

Történészként izgalmasnak találom mindezt, mivel a korábbi pandémiák visszhangját érzékelhetjük a lázas közhangulatban. San Franciscóban maszkviselés elleni tüntetések zajlottak az 1918–1919-es spanyolnátha-járvány alatt, s bár az a világjárvány jóval több halálos áldozattal járó, súlyosabb katasztrófa volt, mégis hasonló aggodalmak szivárognak át ma a politikába. Van egy másik érdekes történelmi analógia is: az 1920-as amerikai elnökválasztások győztes jelöltje, Warren Harding sem másról, mint a normális élethez való visszatérésről beszélt. Neki ez bejött, ahogy Joe Bidennek is.

Könyvében is megkülönböztetett figyelmet fordít a kormányzásra. Úgy véli, hogy egyre rosszabb lett a katasztrófák kezelése?

Jó ideje látható, hogy a demokratikus világban akad némi deficit a kormányzati teljesítményben. A The Great Degeneration című, 2013-as című könyvemben amellett érveltem, hogy van egyfajta elfajulás a kormányzásban. Mérhetetlenül bürokratikussá, nagyon költségessé vált és hihetetlenül jó a rendeletgyártásban, aminek nagy része kontraproduktív. Az, hogy mért lett egyre diszfunkcionálisabb a kormányzat az elmúlt 20 évben, vitatott kérdés. Úgy tűnik, mintha az 1970-es évek óta egyre csak nőtt volna a mérete, ám csökkent a hatékonysága. Amikor beütött a járvány, az Egyesült Államok papíron a világ legfelkészültebb országa volt, és Nagy-Britannia is a legjobbak közé tartozott. Nagyon sok ember van, akinek a munkája éppen az, hogy felkészüljünk egy ilyen katasztrófára, és rengeteg szervezet gyártja a vonatkozó forgatókönyveket. Tajvan és Dél-Korea azonnal fel tudta futtatni a tesztelést és az elektronikus kontaktkutatást, szemben az említett országokkal. Sőt az első hónapokban inkább az volt a szavajárás az angolszász országokban, hogy „ez is csak egy influenza, nincs más dolgunk, minthogy elérjük a nyájimmunitást”. Majd 2020 márciusában kitört a pánik, amikor rájöttünk, hogy ha ezt tesszük, nagyon-nagyon sok ember hal meg.

Alexandre Schneider / Getty Images Koronavírussal fertőzött beteget szállítanak egy brazil kórházban 2021. március 11-én

Akad történelmi példa az igazán jó járványkezelésre?

Az 1957–1958-as influenzajárvány (amelyet az influenza A vírus H2N2 altípusa okozott, és Dél-Kínából származott) ugyan nem kínál tökéletes párhuzamot a koronavírus-világjárványra – más fajta légúti betegségről van szó, és az amerikai járvány messze nem volt olyan súlyos –, mégis tanulságos összevetni, miként reagált rá Eisenhower elnök adminisztrációja. Semmivel nem tudtak többet az elején arról, meddig fajulhatnak a dolgok, mint amennyit 2020 januárjában mi tudtunk a Covid-19-ről. Az egészségügyi szakemberek azt tanácsolták az elnöknek, hogy nincs értelme veszélyhelyzetet hirdetni vagy törekedni a vírus terjedésének megakadályozására, el kell fogadni a halálozások megnövekedését a vakcina kifejlesztéséig. Így is cselekedtek. Nem zártak le semmit, az Egyesült Államok kormánya által tavaly elköltött összegnek a töredékét fordították járványkezelési célra, és a gazdaság lényegében futott tovább. Volt egy enyhe recesszió, ennek azonban nincs köze a járványhoz, ami a gazdasági adatokban tulajdonképpen láthatatlan.

Mit mond ez nekünk? Igen, az amerikai kormány 2020-ban cselekedhetett volna úgy, mint a tajvani vagy a dél-koreai, ám a várakozások és az elfogadható kockázat jelentősen eltértek. Az 1950-es években az amerikai lakosság túl volt a gazdasági világválságon, a második világháborún és a koreai háborún. Sokkal nagyobb volt a társadalmi kohézió – olyannyira, hogy a járvány, amely nagyjából ugyanolyan arányban szedett áldozatot a Föld populációjából, mint eddig a koronavírus, jobbára feledésbe is merült.

Melyek azok a kulcstényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy társadalom jól reagál-e a katasztrófára?

Jobb egyfajta általános paranoia, mint a speciális felkészültség, mivel jellemzőbb, hogy nem az a katasztrófa következik be, amelyet várunk. Ettől ironikus a történelem. Mostanában például a klímaváltozásra való felkészülés tölti be a horizontot, háttérbe szorítva más forgatókönyveket, erre megérkezik a koronavírus-járvány, amely egyébként a múltbéli pandémiákhoz viszonyítva mindössze közepesnek nevezhető. Egy sor olyan katasztrófa lehetséges, amely előbb válik esedékessé, mint a klímaváltozásé. Az elmúlt néhány évben egyre valószínűbb lett egy háború az Egyesült Államok és Kína között, amely nukleáris szintet érve el azonnali és halálos katasztrófát jelentene. Az Apokalipszisnek a Jelenések könyve szerint négy lovasa van, ám az a gyanúm, a katasztrófa-történetet áttekintve még többre lelünk, akik sokkal változatosabb formákban is előbukkanhatnak.

Úgy gondolom, a bürokrácia kultúrája alapos reformra szorul, s a kockázatkezelésben el kellene mozdulnunk a rövidlátást okozó, aprólékosan részletezett tervek felől.

Fontos az is, hogy reziliensek, rugalmasan ellenállók legyünk. Nem véletlen, hogy az a három állam – Tajvan, Dél-Korea és Izrael –, amelyik általában véve jól kezelte a krízist, sok okból kifolyólag paranoid, fenyegetik őket a szomszédaik, s nem tudják, milyen formát ölt majd a fenyegetés, ezért is cselekedtek gyorsan akkor, amikor más országok még a 36 oldalas pandémiás készültségi tervüket lapozgatták.

Hogyan változtassunk a katasztrófákkal kapcsolatos nézőpontunkon?

Lenyűgöz az az elképzelés, hogy mértékétől függetlenül minden katasztrófa ugyanolyan. Az 1986-os Challenger-katasztrófa mögött a régi katasztrófák állandóan ismétlődő vonása húzódott meg: a probléma nem a legfelsőbb szinteken, hanem a NASA középmenedzsmentjében rejlett. A mérnökök tisztában voltak azzal, hogy 1 százalékos valószínűséggel szivároghat az üzemanyag, a bürokraták azonban úgy döntöttek, hogy ez a valószínűség 1:100 000 arányú, ugyanis nem akarták leállítani a programot.

Bettmann / Getty Images A Challenger űrsikló néhány pillanattal azelőtt, hogy felrobbant volna a fedélzetén tartózkodó 7 űrhajósával 1986-ban

A katasztrófák hátországában mindig van egy homályba burkolódzó alak a 3. emeleti irodában, akinek a nevére senki nem emlékszik, de félreviszi a dolgokat. Bármilyen katasztrófáról beszélünk – legyen az világjárvány vagy egy hajó elsüllyedése –, érdemes felismerni, hogy igen gyakran valahol középen keletkezik a hiba. A bürokratikus középvezetés csődjének vezérmotívuma minden korban megfigyelhető. A katasztrófákat nem tudjuk megelőzni, de tanulnunk kell a hierarchikusan felépített bürokráciák diszfunkcionális jellegéből, hiszen amíg nem áll rendelkezésünkre valami fürgébb, a változó körülményekre jobban reagáló és a bemenő információkra nyitottabb rendszer, nem fogjuk tudni hatékonyabban kezelni azokat, mint a koronavírus-járványt.

A Niall Ferguson történésszel, a Harvardi és a Stanfordi Egyetem főmunkatársával, a pekingi Csinghua Egyetem vendégprofesszorával készült teljes interjú a szeptemberi BBC Historyban található.

The post Miért felkészületlen az emberiség a katasztrófákra? first appeared on 24.hu.

Tóth Csaba úgy döntött, nem lép vissza az előválasztástól azután sem, hogy Karácsony Gergely a péntek esti tévévitán élő adásban kihátrált mögüle, tudta meg az atv.hu a jelölt környezetéből.

A cikkben emlékeztetnek, az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeként induló Tóth Csaba elnyerte az LMP, a DK és a Jobbik támogatását is, a Momentum azonban Hadházy Ákost indította vele szemben.

Tóthnak viszont nem alakult kedvezően az elmúlt 24 óra: Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölti vitában jelentette be, hogy már nem támogatja, majd a DK és Jakab Péter is csatlakozott a főpolgármesterhez.

Az MSZP egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

Kapcsolódó 350 ezernél is többen szavaztak már az előválasztáson Pénteken megdőlt az eddigi rekord.

The post Atv.hu: Tóth Csaba annak ellenére sem lép vissza, hogy Karácsony, Jakab és a DK is kiállt mögüle first appeared on 24.hu.

A külföldi kamionsofőrök vízumszabályainak átmeneti enyhítését tervezi a brit kormány, miután a sofőrhiány már a lakossági üzemanyagellátásban is fennakadásokat okoz – írja az MTI.

A szakmai szervezetek szerint a problémát – amely az elmúlt hetekben a kiskereskedelmi élelmiszerellátásban is hiányokhoz vezetett – elsősorban a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után bevezetett bevándorlási és munkavállalási szigorítások okozzák.

A hétvégére országszerte számos helyen hosszú autósorok alakultak ki a benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a sofőrhiány okozta logisztikai fennakadások miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.

A BP száz nagy-britanniai benzinkútját zárta be, és közölte, hogy hálózatának többi állomását is legfeljebb a kapacitások kilencven százalékáig tölti fel. Az Esso is bejelentette, hogy a Tesco áruházaknál működő kútjai közül néhányat bezárt az üzemanyagfuvarozási fennakadások miatt.

Az EG Group nevű, angliai székhelyű üzemanyagforgalmazó közölte, hogy nem zár be töltőállomásokat, de 30 fontra (12 600 forint) korlátozza az egy-egy tankolás során megvásárolható üzemanyag értékét. A jelenlegi nagy-britanniai üzemanyagárak mellett ez alkalmanként 20-23 liter üzemanyag megvásárlását teszi lehetővé.

A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, és ez okoz egyre érezhetőbb áruhiányt kiskereskedelmi szinten, mindenekelőtt az élelmiszer- és az üzemanyagellátásban. A szakmai szervezetek szerint ennek egyik oka az, hogy a brit EU-tagság megszűnése óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.

A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak január óta 30 ezer kamionsofőr hagyta el Nagy-Britanniát. A képviselet felmérést is készített tagvállalatai körében arról, hogy mi okozza a problémát, és a több mint hatszáz válaszadó cég csaknem 60 százaléka a brexitet nevezte meg a sofőrhiány elsődleges okaként.

A brit EU-tagság tavaly január 31-én szűnt meg. A brit kormány az ezután életbe lépett 11 havi átmeneti időszak lejártával, idén januártól új szabályozást honosított meg, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a külföldiek nagy-britanniai munkavállalási kérelmeinek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmezők az EU-ból vagy máshonnan érkeznek. Előnyt jelent az is, ha a kérelmező hiányszakmának számító területeken tud állásokat betölteni, de a kamionsofőri foglalkozás eddig nem szerepelt ezek hivatalos listáján.

Egybehangzó szombati brit sajtóértesülések szerint azonban a brit kormány az egyre éleződő ellátási helyzet miatt egyelőre ötezer uniós teherautósofőr soron kívüli nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezéséről döntött, legfeljebb hat hónapra.

A közlekedési minisztérium emellett több tízezer nyugdíjas kamionsofőrt levélben kért fel arra, hogy álljanak ismét munkába. A döntés előzményeként a szakmai szervezetek egymás után figyelmeztették a kormányt arra, hogy a sofőrhiány miatt összeomolhat a karácsony előtti időszakban a lakossági ellátás.

The post Enyhítheti a külföldi kamionsofőrök vízumszabályait a brit kormány first appeared on 24.hu.