A leállás miatt kis csúszással, fél kilenc után véget ért Magyarország első országos előválasztásának első fordulója, amelyek több mint hatszázezer ember szavazott. A miniszterelnök-jelöltek a Facebookon mondtak köszönetet az aktivistáiknak.

Hosszú és küzdelmes hónapokon vagyunk túl. Én magam is. Hónapok óta járom az országot nagyvárosoktól a legkisebb településekig, hogy elvigyem a változás üzenetét, hogy elmondjam, van kiút az Orbán-rendszerből, és a rendszer bukása az előválasztással fog megkezdődni.

– mondta Dobrev Klára a videóban, amit posztolt. 

Karácsony Gergely a Facebookon már azt is leírta, megvan, ki a győztes: a demokrácia ügye. A vesztes pedig a jelenlegi pöffeszkedő, úrhatnám hatalom.

Okkal mondhatjuk, a részvétel meghaladta minden várakozásunkat, számolhatjuk úgy is, hogy a 2018-as parlamenti választási részvétel 10 százalékát is meghaladja azok aránya, akik leadták szavazatukat az előválasztáson. Ez nagy siker és világos jelzés: a változás elkezdődött.

– írta a posztjában. 

Márki-Zay Péter Gödöllőről jelentkezett be, és mindenkinek megköszönte, valamint azt mondta, fantasztikus eredménye lett ez az ellenzéki együttműködésnek.

Fekete-Győr András az ATV-ben zárta az előválasztást. 

The post Véget ért az előválasztás első fordulója, Karácsony győztest hirdetett first appeared on 24.hu.

A londoni Royal Albert Hallban premiervetítést tartottak a Nincs idő meghalni című vadiúj Bond-filmnek, ahol természetesen a szereptől elköszönő Daniel Craig számított a főattrakciónak.

A brit királyi család egy része is felbukkant a vörös szőnyeges eseményen: Károly herceg és Kamilla hercegné, valamint Vilmos herceg és Katalin hercegné is tiszteletüket tették.

Katalin hercegné Bond-lánynak is beillett volna aranyló ruhájában.

The post A fél brit királyi család felvonult az új James Bond-film premierjének vörös szőnyegén first appeared on 24.hu.

Ben Stiller – aki színészként olyan bugyuta vígjátékok főszerepeiből lehet ismerős, mint a Keresd a nőt! vagy az Apádra ütök – nemcsak a kamera előtt aktív, hanem a kamera mögött is. A „három az egyben” filmes – mármint színész, rendező és forgatókönyvíró egyszerre – harmadik rendezése (és második saját forgatókönyvön alapuló munkája), a Zoolander, a trendkívüli megjelenési időpontját tekintve a legszerencsétlenebb filmek közé tartozik, ugyanis pár héttel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, szeptember 28-án mutatták be.

Bár a bemutatót nem halasztották el, a World Trade Center háttérben feltűnő tornyait digitálisan eltávolították a film végleges változatából.

(A hasonló sorsra jutott amerikai filmeket, mint a 2002-es Pókember, valamint a sorozatokat, mint a Szex és New York vagy a Maffiózók, illetve a terrortámadás miatt fiókba tett terveket ebben a cikkünkben mutattuk be.)

A modell szó eredeti jelentése idomtalan vagy agyaggolyó. Ezt mindig felidézem, amikor kamera előtt állok.

A film a jóképű, ám együgyű nemzetközi férfi szupermodell, Derek Zoolander (Stiller) történetét mutatja be, aki a fenti mondattal foglalja össze szakmájához fűződő viszonyát. Akinek nemcsak a hozzá hasonlóan egyszerű, ám nála ezerszer spirituálisabb Hansel (Owen Wilson) veszélyezteti a trónját a modellszakmában, hanem az is, hogy részt vesz a maláj miniszterelnök elleni merényletben. A film főgonosza, a divatipar háttérhatalmát megtestesítő őrült divattervező Mugatu (Will Ferrell) azért akarja eltenni láb alól a politikust, mert nem tetszik neki, hogy be akarja tiltani a gyerekmunkát Malajziában.

Ez a rövid összefoglaló sem mentes a spoilerektől, ezért a történet további részletezésétől eltekintenénk, de már ez is szolgál érdekes mozzanatokkal. Egyrészt a cselekmény miatt a film mind a mai napig be van tiltva Malajziában, másfelől ebből a rövid leírásból is érthető, miért tartják ízléstelennek a filmet azok, akik a Ben Stillerrel kapcsolatos ellenérzéseik ellenére mégis megnézik.

Az Egyesült Államok egyik legismertebb filmkritikusa, Roger Ebert egyenesen úgy fogalmazott a Zoolander első részéről szóló kritikájában, hogy az ehhez a vígjátékhoz hasonló filmek miatt gyűlölik annyira az Egyesült Államokat a világ egyes részein.

De nemcsak az USA egyik legelismertebb filmkritikusa volt ilyen lesújtó véleménnyel a filmről és annak időzítéséről, hanem Amerika egyik legismertebb filmrendezője, Oliver Stone is, aki elsőként nyúlt New York 2001-es tragédiájához egy fikciós alkotás keretében, amikor elkészítette a 2006-ban bemutatott World Trade Center című filmet. A filmben, amiben Nicolas Cage egy szeptember 11-én hősiesen helytálló tűzoltót alakít, nem mutatják konkrétan a repülőgépek becsapódását, csak az árnyékukat. Az egyik gép becsapódásakor az árnyék egy Zoolander óriásplakátra vetül.

Stone még a film megjelenése előtt, 2005-ben arról beszélt arról a Columbia Spectator tudósítása szerint, hogy a tragédia árnyékában bemutatni olyan ostoba filmet, mint a Zoolander sértés azokkal szemben, akiknek az életét elvették azon a végzetes reggelen. Az ő World Trade Centere pedig erre akarta felhívni a figyelmet azzal, ahogy bemutatta az egyik becsapódást. (Azt azért érdemes hozzátenni, hogy mindkét film forgalmazási jogai a Paramount Picturesnél vannak, valószínűleg ezért nem ütköztek jogi akadályokba, amikor kitalálták ezt a megoldást.)

Szóval az időzítés eléggé rányomta a bélyegét a film sikerére. Annyira, hogy az amerikai mozipénztáraknál megduplázni sem tudta a 28 millió dollárra rúgó költségeit.

De a Zoolander, a trendkívüli a bizarr humorának és a főszereplőinek hála (Hansel karakterét Stiller kifejezetten Owen Wilsonra írta) megtalálta a rajongótáborát, ezért már a 2010-es évek elején felmerült egy folytatás lehetősége, amire végül 2016-ig kellett várni.

Stiller elmondása szerint Roger Ebert később bocsánatot kért tőle az erős szavakért, amiket a terrortámadás utáni túlfűtött hangulattal magyarázott, ugyanakkor annak semmi jele, hogy Oliver Stone véleménye megváltozott volna.

Derek Zoolander karaktere az 1996-os VH1 Fashion Awardson debütált egy szkeccsben. Sőt, a zenetévé volt a film egyik gyártója, szóval a szórakoztatóipar, amiből a film végső soron viccet csinál, már az elejétől pozitívan állt a karakterhez. Ugyanez igaz a divatiparra is. A  filmben Natalie Portman, a Spice Girls egyes tagjai és David Bowie mellett olyan ikonikus divattervezők is tiszteletüket teszik, mint Donatella Versace, Karl Lagerfeld és Tom Ford.

A filmhez az akkoriban népszerűsége csúcsán járó X-akták FBI-ügynökét játszó David Duchovny-t is megnyerték, akire itt is az összeesküvések leleplezőjének szerepét osztották.

A második részbe pedig még több cameót pakoltak, amiből elég ha csak Ariana Grande, Justin Bieber vagy Naomi Campbell, Kate Moss, Tommy Hilfiger és Anna Wintour szereplését említjük, hogy belássuk: a két, egymáshoz szervesen kapcsolódó iparág töretlenül imádja, ahogy Ben Stiller viccet csinál belőlük a Zoolander-filmekkel.

Az egész nemcsak azért üthet igazán, mert Stiller szülei, a filmekben a menedzserét játszó édesapja, Jerry Stiller, és édesanyja, az első részben egy tüntető szerepében cameózó Anne Meara komikusok, hanem azért is, mert a család tősgyökeres New York-i, szóval Ben Stiller közelről ismerhette a világot és annak humorát, amit kifigurázott. A balszerencsés időzítése ellenére a Zoolander, a trendkívüli az első igazán New York-i film, amit a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után mutattak be.

A Zoolander, a trendkívülivel kapcsolatban az ízléstelenség és a rossz időzítés mellett a plagizálás vádja is felmerült már, és nem akárki vádolta meg Ben Stillert azzal, hogy tőle nyúlta az ötletet, hanem maga Bret Easton Ellis, akit a legtöbben az Amerikai pszichó szerzőjeként ismernek. Ellis Glamoráma című könyve ugyanis pont egy divatvilágot behálózó összeesküvésről, és egy orgyilkossá váló modellről szól, ezért a Zoolandert látva nem csoda, hogy saját regénye jutott eszébe.

Az író 2005-ben még arról beszélt, hogy jogi lépéseket fontolgat a Zoolander alkotói ellen, de amikor 2009-ben a könyve és a film közötti hasonlóságról kérdezték a BBC-nek adott interjújában, már azt válaszolta, hogy egy peren kívüli megállapodás miatt nem mondhat semmit a témában.

Ami két dolgot jelenthet: vagy leraktak elé egy meggyőző összeget, vagy annyiszor meghallgattatták vele a Frankie Goes to Hollywoodnak a filmben is kulcsszerepet játszó számát, a Relaxet, hogy megfogadta a refrénben elhangzó jó tanácsot, és nem állt bele a pereskedésbe.

The post Szeptember 11. árnyékában is kultfilm lett – 20 éves a Zoolander first appeared on 24.hu.

A Szabadság hidat, a városligeti Zielinski hidat, valamint a Váralagutat is lemossák a következő éjszakákon, ezért teljes lezárásokra kell számítani – közölte a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. köztisztasági divíziója kedden az MTI-vel.

Szerdán éjjel fél tizenkettőtől csütörtökön hajnali fél ötig a Szabadság hidat és a városligeti Zielinski hidat tisztítják környezetkímélő technológiával. Pénteken éjjel fél tizenkettőtől szombaton hajnali fél ötig pedig a Váralagutat mossák meleg vízzel, vegyszermentesen, kézzel és géppel.

A köztisztaságiak arra kérik az éjszaka autózókat, hogy a Szabadság híd és a Váralagút teljes lezárása miatt válasszanak más útvonalat.

The post Lemossák a Szabadság hidat és a Váralagutat first appeared on 24.hu.

A közel hatmillió beoltott dacára nagyjából ugyanazt látjuk a statisztikai adatokban, mint ezelőtt egy évvel

– hívta fel a figyelmet kedden Rusvai Miklós víruskutató az RTL Klub Híradójában. A szakember arról is beszélt, hogy a hatvan év fölötti korosztályból valamivel több, mint ötszázezren még nem oltatták be magukat. Mivel ebben a korosztályban jóval magasabb a társbetegségek aránya, ők azok, akik általában a legsúlyosabb állapotba kerülnek. Rusvai emlékeztetőül hozzátette, a hetven év fölöttiek esetében a fertőzöttek között tizenöt-húsz százalék az elhunytak aránya. Szerinte ezért is probléma, hogy nem sikerült jelentősen növelni az oltottak számát az idősebb korosztályban.

Sokkal meggyőzőbb lenne, ha a lélegeztetőgépen lévők és halottak száma mellett közölnék azt is, hogy ezek közül hány az oltott és hány az oltatlan

– javasolta a szakember.

Bár ezt a nyilvánosan hozzáférhető magyar adatok nem támasztják alá, mint mondta, a más országokban tapasztaltakhoz hasonlóan nálunk is túlnyomó többségben vannak az oltatlanok a súlyos és végzetes esetek között. Rusvai hozzátette, az oltatlanok többsége alacsonyan képzett, vidéken élő és kevésbé tájékozott ember, ők általános bizalmatlanságot közvetítenek, általában nem hisznek a hivatalos közleményeknek.

Nem tudjuk most megmondani, hogy a delta variáns, amelynek a fertőzőképessége nagyobb, vajon a kórokozó képességét is ugyanúgy őrzi, vagyis ugyanolyan magas arányban fog e majd súlyos eseteket eredményezni, mint az alfa variáns. Ez sajnos csak utólag fog kiderülni, a negyedik hullám végén

– mondta. Ami viszont szerinte ennél is sokkal szomorúbb, hogy nem látszik az enyhülés a tavaly őszi adatokhoz képest.

The post Rusvai: Többségben vannak az oltatlanok a súlyos és végzetes esetek között first appeared on 24.hu.

A Fidesz-KDNP illetve a hat együttműködő ellenzéki párt közös listáját hónapról hónapra szinte azonos arányban támogatják, az eltérések statisztikai értelemben nem számottevőek. Most szeptemberben az ellenzéket a teljes népesség 38 százaléka támogatja, a kormánypártokat 37 százalék, a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából.

Ha a választáson való részvételüket biztosra ígérőket és már elköteleződött szavazókat vesszük alapul, akkor körükben mindkét politikai oldal 49-49 százalékra számíthatna. Nemcsak a támogatottsági arányok, hanem az emberek várakozásai is eldöntetlen politikai csatározást jeleznek. A Fidesz-KDNP győzelmét 39, az ellenzékét 38 százalék prognosztizálja, 23 százalék bizonytalan a végeredményt illetően. A kormánypártiak valamivel optimistábbak, 97 százalékuk szerint megnyerik a választást, az ellenzékiek 92 százaléka reméli a saját politikai oldal győzelmét.

• A Fidesz tábora változatlan méretű maradt az elmúlt egy hónapban, a választókorú népesség 35 százaléka támogatja – 2,8 millió fő.
• A Jobbik nyáron át tartó lassú visszaesése megállt, az augusztusi 11-ről egy kicsivel emelkedett a támogatók aránya, 12 százalékra – ez az arány közel 1 millió szimpatizánst jelent.
• A Demokratikus Koalíció tábora valamelyest kisebb lett, 12-ről 11 százalékra csökkent – jelenleg nagyjából 900 ezer támogatójuk van.
• A sorban az MSZP következik, a múltkorival azonos, 5 százalékos – 400 ezres – táborral.
• A Momentum legutóbb 5 százalékon állt, most 4 százalékos – bő 300 ezer támogatójuk van.
• Az LMP tartja a 2 százalékot, ami nagyjából 150 ezer szimpatizánst jelent számukra.
• A Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos, így mindegyiküknek megközelítőleg 100 ezer szimpatizánsa van. A pártnélküliek aránya 27 százalék.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 48 százalékos, a második helyen a DK áll 18, a harmadikon a Jobbik, 15 százalékkal. Az MSZP 7 százalékos az eltökélt szavazók csoportján belül, a Momentum 5 százalékos. Az LMP ebben az aktív választói körben 3 százalékára számíthat, a Párbeszéd 2, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékra .

A két lista támogatottságét jelentős mértékben határozza meg a választópolgár lakóhelyének típusa, nagysága. A 2000 fő alatti községekben nagy előnye van a kormánypárti listának, az itt élők 45 százaléka szavazna rájuk, az ellenzékre 33 százalékuk. A 2000 főnél népesebb községek lakói is inkább a Fidesz-KDNP-t támogatják, de a százalékos előny valamivel kisebb: 41-34. A 20000 fő alatti városokban szorosabb a verseny, de a kormányerők itt is vezetnek (38%) az ellenzékkel szemben (32%).

A 20000 fő feletti városokban már eléggé kiegyenlítettek az erőviszonyok: a Fidesz-KDNP 43 százalékon, az ellenzék 40 százalékon áll. A megyeszékhelyek, megyei jogú városok kategóriájában a támogatottsági arányok átbillenek az ellenzék felé: a hatpárti közös listára 37, a kormánypártokéra 34 százalék voksolna. A fővárosban fölényesen vezet az ellenzék, kétszer annyi támogatójuk van, mint a Fidesz-KDNP-nek (52 illetve 25 százalék).

The post Závecz: Budapesten kétszer olyan erős az ellenzék, mint a Fidesz first appeared on 24.hu.

Egy év öt hónap börtönre ítélte a Debreceni Járásbíróság Köteles Istvánt, Álmosd volt polgármesterét, a büntetés végrehajtását azonban 3 év 6 hónapra  felfüggesztette. A bíróság hűtlen kezelésben, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásában és költségvetési csalásban is bűnösnek mondta ki és több mint négy és félmilliós vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben. A hűtlen kezelésben a község akkori jegyzője is segédkezett, ő 456 ezres pénzbüntetést kapott.

Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy az elsőrendű vádlott végig tagadta a bűnösségét, és ahogy az ügy másik vádlottja úgy ő is felmentésért fellebbezett.

Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.

A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014 és 2015-ben Köteles utasította az önkormányzat hivatalának egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.

Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.

Ugyanez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.

z élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.

A bíróság megállapította azt is, hogy Köteles kezdeményezésére 2015 december 21-én a jegyző utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén az elsőrendű vádlott részére bruttó 448 ezer forint kerüljön kifizetésre. Ezt az utasítást írásba adta és a kézjegyével is ellátta.

A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.

Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.

A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.

Gervai Éva bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, míg a jegyző esetében azt is, hogy ténybelileg beismerte a bűncselekmény elkövetését. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a volt polgármester vonatkozásában a folytatólagos elkövetését, valamint a vagyoni jellegű bűncselekmények gyakoriságát.

A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős. A döntés ellen az ügyészség súlyosítás, míg a vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést.

The post Felfüggesztettet kapott a hűtlen kezeléssel vádolt volt fideszes polgármester first appeared on 24.hu.

A hitelesített csalás-vizsgálók szervezete (ACFE) tanulmánya szerint a 2020-ban elkövetett vállalati csalások összesen több mint 3,6 milliárd dollár veszteséget okoztak a szervezeteknek.

Mivel az esetek általában felderítetlenek maradnak, a visszaélések évente ennek akár többszörösét is elérhetik, és a céges bevételek 5 százalékát is felemészthetik.

A könnyebb felderítést segítené az Európai Unió által bevezetett lokalizációs szabályozás, amelynek értelmében nemcsak a nagyvállalatoknak, de a kkv-szektornak is fel kell készülnie az új jogszabállyal járó kötelezettségekre.

• A direktíva értelmében 2021. december 17-étől a 250 főt elérő szervezeteknél kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszerek használata.
• Két további év elteltével pedig a minimum 50 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő cégekre is kiterjednek majd azok a jogszabályok, amelyek előírják a bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó kötelezettségeket.

Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az olyan személyek védelme érdekében, akik a magánélet és a személyes adatok területén tesznek bejelentést. A tagállamoknak törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell hozniuk, hogy megfeleljenek a direktívának. Ennek értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létrehozni, illetve biztosítani kell ezek kialakítást.

A Deloitte annak feltérképezéséről készített körképet, mennyire felkészültek az uniós tagországok a direktívának való megfelelésre.

Magyarországon még nem tettek lépéseket az irányelv végrehajtására, illetve az őszi törvényalkotási program sem utal előrelépésre a témában. Nincs információ a megvalósítás ütemtervéről sem, miként Lengyelországban sem.

Belgiumban a legelején, előterjesztés szintjén jár a jogalkotási folyamat. Csehországban kudarcba fulladt a megvalósításra irányuló törvénytervezet jogalkotási folyamata. Mindezt elölről kell kezdeni az október elején soron következő parlamenti választásokkal. Az újonnan megválasztott képviselők nem tudják előterjeszteni a jogszabálytervezetet az EU által megszabott határidő előtt.

Olaszországban áprilisban került napirendre a téma, az értesülések szerint folyik a törvénytervezet kidolgozása. Hivatalosan még nem tettek közzé javaslatot, a munka zárt ajtók mögött történik.

Franciaországban az igazságügyi minisztérium nyilvános konzultációt kezdeményezett. Szintén a tervezet kidolgozásánál tart Németország, ahol a szövetségi igazságügyi és gazdasági minisztérium az irányelv végrehajtásának mértékéről nem tud megállapodni.

Bár Hollandiában még tavaly nyáron nyújtották be a jogszabálytervezeteket, továbbra sem világos, mikor fogják elfogadni a végrehajtási jogszabályokat. Spanyolországban az igazságügyi tárca szakbizottsága nemrég tett vállalást arra, hogy december elején jóvá is hagyhatják majd a tervezetet.

A finn igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre a folyamat menedzselésére.

Dánia az első, ahol már elfogadták az EU-direktívára hozott törvénytervezetet.

A kormány még februárban benyújtotta a törvény tervezetét, melyet június 24-én fogadtak el. Ezzel Dánia az első olyan ország, ahol a végére értek a jogalkotási folyamatnak, a bevezetést decemberre tervezik.

Svédországban is előterjesztették már a súlyos kötelességszegést jelentő alkalmazottak megtorlások elleni védelméről szóló törvényt. A javaslatot 2021. május 20-án ismertették

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy nagy lehet majd az év végi hajrá a direktíva ügyében – összegezte a Deloitte.

The post Vállalati csalások: így védenék a megtorlástól a bejelentőket first appeared on 24.hu.