A Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga az államtól átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítványhoz, a szombaton megnyíló felsőoktatási intézmény alapítását a cég vezetői történelmi jelentőségű kezdeményezésnek tartják – számolt be az MTI.

Az alapítvány elnöke csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen elmondta: a kormány régi adósságot törlesztett az intézmény létrehozásával, hiszen a helyi felsőoktatás múltja a 17. századba nyúlnak vissza. Stumpf István közölte, hogy az új tudásközpont egyik része a hagyományoknak megfelelően a pedagógus- és tanítóképzés lesz, emellett a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás, a gazdaságmenedzsment is helyet kap a képzési kínálatban. Egyedülálló kezdeményezésként jön majd létre a Tokaj Wine Business Institute, amely posztgraduális képzést fog nyújtani borászok számára.

Az alapítvány egyrészt kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Az összegekből az oktatás megkezdésén túl infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. Sárospatakon szállodaépítés fejeződik be, föl kell újítani a tanítóképzőt, továbbá új kollégium és egyetemi kampusz is épül a szőlész-borász képzés számára – ismertette az alapítvány elnöke.

A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy új korszak kezdetének tekintik a tulajdonosváltást. Goreczky Gergely hangsúlyozta, hogy a vállalat megújulása már 2013-ban elkezdődött, szigorú gazdálkodással javították az eredményességet, a velük szerződött termelőkkel hosszú távú kapcsolatra törekednek. A Grand Tokaj Zrtr.-nél ma már évente csaknem 5 millió palack készül, 38 országban értékesít, és bízik a további terjeszkedésben – tette hozzá.

A Grand Tokaj Zrt. Ügydöntő Felügyelőbizottságának elnöke, Szabó László az állam kivonulását úgy értékelte, hogy a kormány a helyiekre bízta a Grand Tokajt, amely a gyakorlati oktatást, és piaci szempontú kutatási hátteret biztosít az egyetem számára. A térség ezzel új lehetőséget kapott, de szükség lesz nagyobb szerkezeti átalakításokra, többek között a fajtaszerkezet, a termelési-betakarítási módok átértékelésére, az éghajlati változások felmérésére – hangsúlyozta.

Az egyetem és a vállalat összekapcsolódását a Grand Tokaj Zrt. főborásza is üdvözölve. Áts Károly szerint a kapcsolatoknak a helyi gazdák is hasznát látják, a minőség sokat javult az utóbbi években.

A mostanáig állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. a borvidék legnagyobb pincészeteként borkészítéssel és borértékesítéssel foglalkozik. Az egykori Tokaji Kereskedőház 2013-ban újult meg. Az átalakulás része a vállalati és termékarculat frissítése, a korszerű borászati központ létrehozása is.

Az 1993-ban létrejött tolcsvai központú társaság forgalma a nyilvános jelentés szerint 2019-ben meghaladta, 2020-ban megközelítette a 2,7 milliárd forintot, és tavaly már a külföldi értékesítés aránya volt nagyobb a nettó árbevételen belül.

The post Az államtól egy egyetemi alapítványhoz került a Grand Tokaj Zrt. first appeared on 24.hu.

Az Európai Parlament szeptember 14-én vitatta meg a Hilde Vautmans (a liberális Renew Europe képviselője) tollából származó, új EU–Kína stratégiáról szóló jelentést.

A jelentésnek évekre visszanyúló politikai háttere van. 2019-ben Ursula von der Leyen vette át az Európai Bizottság vezetését, és céljai között szerepelt Európa szerepének megerősítése a világban, illetve egy „Geopolitikai Bizottság” létrehozása, mindezt pedig a stratégiai autonómia jegyében más nemzetközi szereplőktől függetlenül kívánja elérni az unió.

Az EU–Kína kapcsolatokra vetítve ez többrétű diplomáciát jelent, melyben

Peking egyszerre együttműködési és tárgyalási partner, gazdasági versenytárs, valamint politikai rivális.

Ezt a stratégiai keretrendszert nem könnyű megvalósítani a gyakorlatban, ahogyan azt láthattuk az EU–Kína kapcsolatok közelmúltbéli fejleményeiből. Így például kölcsönös politikai szankciók után az Európai Parlament megálljt parancsolt az átfogó beruházási szerződés ratifikálásának. Továbbá Litvániának a Tajvan felé tett lépései feldühítették Pekinget, és a két fél megszakította nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatait. Mindezekből úgy tűnik, hogy a Brüsszel–Peking viszony holtponthoz ért.

Ezzel a háttérrel a jelentés célja az EU Kína-politikájának megreformálása. Vautmans szerint az uniónak egy „kemény, átfogó és konzisztens” stratégiát kell kialakítania, amely az EU érdekeit szolgálja, összefogja a tagállamokat, egyúttal támogatja a multilaterális világrendet. Az új stratégia hat pilléren alapul:

• együttműködés a világszintű kihívások, mint például az emberi jogok, a környezetvédelem, a klímaváltozás és egészségügyi válságok kezelésében.
• Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az emberi jogokra és egyéb univerzális értékekre. Az EU-nak ki kell állnia a saját értékei mellett, és azon kell dolgoznia, hogy Kína számos területen tartsa magát a nemzetközi sztenderdekhez.
• Az „Egy övezet, egy út kezdeményezés”, a 16+1 fórum, és Kína hadseregének gyors fejlődése mind fenyegetést jelent az EU-ra. Brüsszelnek csökkentenie kell függőségét Pekingtől.
• Együttműködés a hasonló gondolkodást képviselő partnerekkel, mint például az Egyesült Államok, Kanada, India és Dél-Korea. A jelentés szerint Brüsszelnek e partnerekkel karöltve kell dolgoznia az emberi jogok, a nemzetközi jog és a liberális demokrácia védelmén.
• Az előfeltételekhez kötött kereskedelmen és befektetéseken kívül az EU‑nak erősítenie kell az önállóságát a digitális és technológiai szektorok területén.
• Az EU érdekeinek és értékeinek megőrzése megerősített diplomáciai és védelmi eszközök segítségével.

Összességében tehát egy keményvonalas stratégiát láthatunk, ami főként három motívumban jelenik meg. Először is a jelentés arra szólítja fel az EU-t, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Kínára szinte az összes problematikus, politikailag érzékeny kérdésben: Hongkong, Tajvan és a Dél-kínai-tenger csak három példa a parlament hosszú listájáról. Ezen ügykörök legtöbbje „vörös posztó” Kína számára. Az ilyen kérdésekben a nyomásgyakorlást Peking a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekinti.

Másodszor: a dokumentum gyakran említi az EU együttműködését a hasonló értékrendet képviselő államokkal. Ezt a kínai oldal könnyen Kína-ellenes koalíció felépítésének foghatja fel. 2020 októberében a kínai külügyminiszter és államtanácsos Vang Ji egyfajta NATO‑nak titulálta az Amerika, Ausztrália, Japán és India közti Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet. 2021 májusában pedig azt nyilatkozta, hogy az EU szankciói a múltbéli imperialista provokálásra emlékeztetik Kínát. Ezek a magas szintű hivatalos kommentárok azt jelzik, hogy a kínai vezetés kifejezetten érzékeny a többállami nyomásgyakorlásra a politikailag problematikus területeken.

Végül a dokumentum nagy hangsúlyt fektet a katonai és védelmi dimenzióra. A jelentés szerint az EU-nak egy védelmi uniót kell létrehoznia, és erősítenie kell a katonai kapacitását. Ez a motívum szintén egy keményvonalas EU-stratégiát sejtet, amelynek alapján Brüsszel nemcsak partnereivel együtt, hanem önállóan is fel akarja venni a versenyt Kínával.

A vita során a parlamenti képviselők és az Európai Külügyi Szolgálat (az EU diplomáciai osztaga) illetékesei tárgyalták meg a dokumentumot, illetve az EU–Kína kapcsolatok állását. Vautmans elismerte, hogy a klímaváltozás, a terrorizmus és a nemzetközi biztonság területén elengedhetetlen a Kínával való együttműködés. Ezt követően viszont kemény szavakra váltott és kijelentette, hogy

• az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kínára az emberi jogok területén,
• versenyre kell kelnie az „Egy övezet, egy út kezdeményezéssel”,
• továbbá létre kell hoznia egy önálló hadsereget, egy központi hírszerző ügynökséget és egy uniós nyomozó irodát.

Az Európai Külügyi Szolgálat hasonló hangnemet ütött meg. Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének beszéde szerint Kína egyre erőteljesebb lesz a nemzetközi politikában, és nem zárkózik el a gazdasági szankciók alkalmazásától akaratának érvényesítése érdekében. Az EU és Kína egyre távolabb sodródik egymástól az értékrendszerek terén, emiatt Brüsszelnek jeleznie kell, hogy bizonyos tevékenységeket nem tolerál.

Összességében a képviselők egyetértettek a jelentéssel, és a parlament túlnyomó többsége támogatta a dokumentumban megfogalmazott iránymutatást.

Mindez korántsem jelenti azt, hogy az EU máris gőzerővel belekezd egy új Kína-stratégia kifejlesztésébe. A Vautmans-riport egy jogi kötelezettség nélküli parlamenti kezdeményezés. Az Európai Bizottságnak az elfogadástól számítva három hónapja van arra, hogy konkrét lépéseket tegyen a parlamenti javaslatokkal kapcsolatban, de nem köteles követni azokat. Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat fontolgatja a Kína-politika felülvizsgálatát, de a vita során hangsúlyozták, hogy a jelentésben foglaltak összhangban vannak az EU jelenlegi megközelítésével.

Függetlenül attól, hogy mi lesz a javaslat sorsa, a vita bepillantást nyújtott Kína jelenlegi, nem túl rózsás brüsszeli megítélésébe.

Az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége még több nyomást akar helyezni Kínára, és gyakorlatilag politikai túszként használná a megakadt átfogó beruházási szerződést.

Von der Leyen szeptember 15-ei évértékelő beszéde azt tükrözi, hogy a bizottság fogékony a parlamenti javaslatokra. Az elnök a többi között előterjesztette a „Global Gateway” stratégiát, ami az „Egy övezet, egy út kezdeményezés” versenytársa lenne. Von der Leyen tervezi még a kényszermunkával előállított termékek kizárását az EU piacáról, ami a Hszincsiang-Ujgur autonóm területéről származó pamutra való utalás lehet.

EU-tagállamként Magyarországnak azt kell látnia, hogy az EU–Kína kapcsolatok jelenleg fokozatosan romlanak. A vita során és a dokumentumban is megfogalmazódott az egységes Kína-politika szükségessége. A jövőben Brüsszel nagy valószínűséggel arra törekszik majd, hogy a magyar megközelítés összhangban legyen az EU Kína‑politikájával.

The post Keményebb hangra vált az Európai Unió Kínával szemben first appeared on 24.hu.

Füst Milán olvasói jól tudják, hogy A feleségem története a férj története. A feleség, Lizzy mellékszereplő, szinte már statiszta Jakob Störr életében és képzelgéseiben, kelléke annak a mániának, amelyet a holland hajóskapitány hosszú éveken át dédelget. Störr megszállottan hiszi, hogy a felesége megcsalja, Füst pedig ennek a megszállottságnak a természetrajzát, egy gyanakvással töltött élet kínjait mutatja be.

Nem könnyű filmet forgatni egy olyan regényből, ami bő háromszáz oldalon keresztül egyetlen központi hős csapongó gondolatait, időben és térben is folyton összegabalyodó emlékeit és anekdotáit közli. Enyedi Ildikó viszont régóta készül rá, hogy megfeleljen ennek a kihívásnak. Füst regényére kamaszkorában talált rá, a nagyjátékfilm-forgatókönyv első változatát több mint harminc évvel ezelőtt írta meg belőle. Akkoriban mutatták be pályaindító nagyjátékfilmjét, Az én XX. századomat, amely valamivel A feleségem története előtt, a századforduló körül játszódik, de ugyancsak több országot érintő, a modern európai kultúrába ízig-vérig beágyazott kosztümös történet.

Úgy tűnik, Enyedit kitartóan érdekli ez a tizenkilencedik századi kellemet és eleganciát őrző, ám már a modern élet minden lelki nyűgét és történelmi viharát magában hordozó miliő.

Nem nosztalgiával közelít hozzá – Az én XX. századom felütésében önmagát ágyúból kilövő alak jelenete mutatja, pontosan hogyan is alakult az a bizonyos évszázad –, hanem a saját, mai problémáinkat találja meg ebben a korszakban.

Innen nézve A feleségem története Enyedihez illő alapanyag. Egy olyan férfiról szól, aki alkatilag képtelen a boldogságra, és hiába próbálja meg rendszeresen elemezni és megérteni a saját érzelmeit, valójában nem tud valódi közelséget kialakítani a feleségével, nem tud igazi kapcsolatba, párbeszédbe lépni vele. Eleve azért nősül meg, mert unatkozik, és mert a társadalmi közmegegyezés ezt kívánja. Enyedi filmváltozatában Störr játékból az első nőnek tesz házassági ajánlatot, aki belép egy étterem ajtaján. Ezzel A feleségem története máris fontosabb szereplővé teszi Lizzyt, mint amilyen a regényben, ahol meg sem tudjuk, pontosan hogy ismerkedtek meg Störr-rel és mi járhat ennek a nőnek a fejében.

Enyedi Lizzyje sokkal elevenebb, gazdagabb karakter, Léa Seydoux pedig a tőle szokásosnak mondható femme fatale-os vibrálás mellett a nő rejtettebb, igazibb személyiségét is meg tudja sejtetni. Kibontani már nem, mert a férje egyáltalán nem akarja megismerni Lizzyt. Störr megelégszik azzal, hogy birtokolja őt és kedvét töltse rajta, mikor hazatér több hónapon át tartó hajóútjairól. Mindeközben tényleg megszereti, de erre csak akkor jön rá, amikor már elveszítette – amíg együtt vannak, a szerelmet, amitől talán megijed, a férfi inkább mérgező féltékenységbe fordítja.

A feleségem története közel háromórás, és időnként úgy érezni, a történet egy helyben topog: Störr még mindig nem boldog Lizzyvel, a nő még mindig csendesen sorvadozik mellette, és a külvilág még mindig ezernyi izgalmasnak és kalandosnak tűnő, valójában banális eseménnyel – üzleti machinációkkal, fruskák rajongásával – tereli el a kapitány figyelmét a lényegről, vagyis a feleségéről.

A terjedelmes játékidő próbára teszi a türelmünket, de alkotói szempontból érthető, hogy Enyedi többet is meg akar mutatni Störr és Lizzy egymáshoz meglehetősen hasonló és folyton félrecsúszó találkozásaiból, mert ezek az ismétlődő, kis kudarcok őrlik fel a kapcsolatukat.

Mindez egy kicsit fájdalmasabb is, mint Füstnél, mert a film főhőse sokkal rokonszenvesebb figura, mint a regényé. Störr kapitány a férfiasságról alkotott tévképzetei foglya, de amíg a regényben agressziója és érzelmi hidegsége teszi őt már-már visszataszító figurává, addig a film főszerepére az utolsó pillanatban kiválasztott Gijs Naber bumfordisága közelebb hozza a karaktert. Störr kedves fickó is lehetne, ha nem lenne megveszekedett idióta – ezt érezzük Naber evickélését figyelve, örömmel nyugtázva azokat a pillanatokat, amikor Störr félszegségét őszinte, bár többnyire ugyancsak elügyetlenkedett gesztusok váltják fel.

A feleségem története lassan, apránként formálódó párkapcsolati drámáját Störr gyönyörű tájakra vezető utazásainak és a házaspár párizsi, majd hamburgi társasági életének jelenetei teszik képileg is gazdag, új felfedezésekre hívó moziélménnyé. Félő, hogy ezeket a gondosan berendezett, a figurák jellemrajzát is árnyaló tereket megüli a mívesen elkészített kosztümös filmek unalma, de Rév Marcell operatőr szinte mindig talál valamilyen formai megoldást – váratlan látószögeket, bonyolult koreográfiát, különleges szín- és fényjátékokat –, amivel frissességet visz a korhű díszletekbe. Ha a jelenléte visszafogottabb is, A feleségem történetéből sem hiányzik teljesen az a formai játékosság, ami Az én XX. századomat olyan egyedi filmélménnyé tette a nyolcvanas évek végén.

Több mint harmincévnyi tervezgetés után filmadaptációt készíteni kamaszkorunk rajongásig szeretett regényéből kockázatos vállalkozás, mert benne van a túlhordott filmtervek minden ballasztjának, a saját elképzelését dédelgető alkotó öncélú ötleteinek veszélye. Ehhez képest A feleségem története, ha helyenként vontatott is, nem tartozik a totálisan korszerűtlen és idejétmúlt kosztümös melodrámák közé, amelyekhez az amerikai és az európai filmgyártások is a mai napig vonzódnak.

A Füst Milán-regénytől meglehetősen különböző, éppen ezért érvényes feldolgozása a boldogtalanságra szánt kisember egyetemes történetének, és újabb bizonyítéka annak, hogy Enyedi Ildikó továbbra is a legnehezebben beskatulyázható rendezőink közé tartozik.

A feleségem története, 2021, 169 perc. 24.hu értékelés: 7,5/10.

• Segít felnőni, ha az éjszakát egy hullával töltjük
• Miért imádjuk ötven éve Columbót?
• Mexikó sivatagában is azt keresik, miben érdemes még hinni Magyarországon

The post Boldogtalan, aki egy ilyen nő helyett a tengert választja first appeared on 24.hu.

Komoly kritikákat kapott Novak Djokovic, a szerbek világklasszis teniszezője, akiről olyan fotó került fel a világhálóra, amelyen Milan Joloviccal, egy hírhedt félkatonai szervezet egykori parancsnoka mellett látható, aki részt vett a bosnyákok elleni srebrenicai népirtásban, írta az Eurosport.hu portál.

Djokovic és Jolovic közös képe vegyes reakciókat váltott ki mind Boszniában, mind Szerbiában.

the dope of nationalism has downed many heroes. https://t.co/UiMMKdPR2v

— Zoya Rasul (@zoyarasul) September 20, 2021

„Djokovic minden idők legnagyobbja lehetett volna, képviselhette volna az egész sportvilágot, és millió módon segíthetett volna. Ehelyett ő Radovan Karadzic és Ratko Mladic háborús bűnösök örökösei között mutatkozik” – írta a Sarajevo Times újságírója, Dragan Bursac.

A teniszsztárt látták énekelgetni Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével, aki többek között arról ismert, hogy tagadja a boszniai mészárlást, amely során nyolcezer muszlim férfit gyilkoltak meg két hét alatt.

Djokovic egyelőre nem reagált a támadásokra.

The post Háborús bűnössel mutatkozott, kínos helyzetbe került Djokovic first appeared on 24.hu.

Megerősítette csütörtökön a párizsi különleges, terrorcselekményekkel foglalkozó törvényszék Carlos, a Sakál néven ismertté vált, elítélt terrorista, a venezuelai Ilich Ramírez Sánchez legutolsó perében kimondott életfogytiglani börtönbüntetést.

„Nagyon köszönöm” mondta semleges hangon a helyszíni tudósítások szerint a magát „profi forradalmárnak” nevező terrorista az ítélethirdetést követően. Amíg az esküdtszék visszavonult meghozni az ítéletet, Carlos elmondta: „büszke forradalmi múltjára”, amelynek során „legalább 83 embert ölt meg”, de az úgynevezett Drugstore-ügyet, amiért most bíróság elé állították, „hatalmas manipulációnak” nevezte, és nem ismerte el a bűnösségét.

A terroristát 2017. márciusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy 1974-ben elkövetett kézigránátos támadásért, amelyben két ember meghalt, és 34-en megsebesültek. Az elsőfokú ítélet ellen a Sakál fellebbezett, a fellebbviteli bíróság egy évvel később megerősítette az ítéletet. A semmítőszék azonban 2019 novemberében elrendelte a per egy részének újratárgyalását.

A két napig tartó tárgyaláson csak a büntetési tétel volt a téma, miután a terrorista bűnössége már bizonyítást nyert. Negyven perces vádbeszédében Rémi Crosson du Cormier ügyész – aki az előző két eljárásban is a vádat képviselte – ismételten a legszigorúbb büntetés kiszabását kérte az esküdtszéktől. Emlékeztetett arra, hogy a „történelmi támadás” volt a kezdete a franciaországi terrorcselekményeknek.

A párizsi Drugstore Publicis bevásárlóközpontban, amely a boulevard Saint-Germain és a rue de Rennes sarkán működött, az 1974. szeptember 15-én végrehajtott merényletben ketten meghaltak és 34-en megsebesültek. Ez a legrégebbi terrortámadás, amiért az 1970-es és 80-as évek első számú közellenességének felelnie kell.

A vád szerint a merénylet összefüggésben állt a hágai francia nagykövetségen 1974-ben végrehajtott túszejtéssel. A Japán Vörös Hadsereg nevű felkelőcsoport egyik kommandója, amely a Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezethez tartozott, a túszok elengedéséért cserébe egyik tagjuk szabadon engedését követelte a francia hatóságoktól. Az ügyészség azt állította, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, miután a francia hatóságok el is engedték japán foglyukat.

A venezuelai állampolgárságú Carlos már több mint húsz éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, és 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas rendőrgyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Ez utóbbi ítéletet 2013-ban megerősítette a fellebbviteli bíróság. Carlos 38 évvel ezelőtt Franciaországban négy robbantásos merényletet követett el, amelyben 11-en vesztették életüket és 191-en megsebesültek.

(MTI)

The post Élete végéig börtönben marad Carlos, a Sakál first appeared on 24.hu.

Az MTI tudósítása szerint a 36 éves Hamilton Szocsiban arról beszélt, tapasztalatból tudja, hogy min megy most keresztül Verstappen.

„Nyilvánvalóan nem fogja beismerni, feltételezésekbe pedig nem szeretnék bocsátkozni, de annyit mondhatok, hogy emlékszem, milyen volt először a vb-címért küzdeni. Nehéz és intenzív időszak volt, sokféle érzelemmel, és nem mindig tudtam a legjobban kezelni” – nyilatkozta a brit címvédő.

Hozzátette, hogy egy versenyzőben ilyenkor óriási a győzni akarás, ezért várható, hogy nagy elvárásokat támaszt önmaga elé, ami nyomással jár, de ő együtt érez Verstappennel, akit meg tud érteni.

A 23 éves Verstappen szarkasztikus módon reagált Hamilton gondolataira:

Annyira ideges vagyok, hogy alig tudok aludni, szörnyű érzés egy vb-címért harcolni, komolyan utálom az egészet.

A holland versenyző ezután hozzátette, azok, akik ismerik őt, pontosan tudják, mennyire nyugodt.

„A legjobb érzés a világon egy jó autóban ülni, és minden hétvégére úgy elutazni, hogy tudod, a győzelemért küzdhetsz… A megjegyzései csupán azt mutatják, hogy egyáltalán nem ismer engem” – mondta Verstappen, aki szerint ezzel nincs is semmi gond, ugyanis neki sincs szüksége arra, hogy teljes egészében tisztában legyen azzal, milyen ember Hamilton.

„Csak magamra koncentrálok, és nagyon élvezem, hogy az első helyért harcolhatok, remélem, ezt még sokáig megtehetjük” – jelentette ki.

Hamilton 23 évesen, 2008-ban nyerte első vb-címét a McLarennel, és az csupán a második F1-es szezonja volt. Verstappen már a hetedik idényét teljesíti, és 133 versenyhétvégén van túl.

A holland versenyző előnye az összetettben öt pont Hamiltonnal szemben, ugyanakkor Szocsiban háromhelyes rajtbüntetését kell letöltenie, miután Monzában, az Olasz Nagydíjon összeütközött Hamiltonnal, és a versenybíróság őt látta vétkesnek a balesetben.

Az idei F1-es szezon szinte kizárólag a Verstappen-Hamilton csatáról szól, a Red Bull szeretné megtörni a sorozatban hét konstruktőri vb-címet nyerő Mercedes uralmát. A holland pilóta pedig a nyolcadik trófea megnyerésében akadályozná meg Hamiltont, aki – az ugyancsak hétszeres világbajnok német Michael Schumacherrel együtt – így is a valaha volt legeredményesebb versenyző a Forma-1 történetében.

The post Verstappen: Szörnyű érzés vb-címért harcolni, utálom az egészet first appeared on 24.hu.

Alex Stober erőnléti edző csütörtökön megerősítette, hogy már nem dolgozik együtt Dominic Thiemmel. A férfi tenisz-világranglista 8. helyén álló osztrák szép lassan kihátrált a közös munkából azért, hogy Andy Murray és Alexander Zverev korábbi trénerével, Jez Greennel dolgozhasson együtt.

Thiem szűkszavúan nyilatkozott az edzőváltásról, de Stober nem fogta vissza magát, és lekicsinylően beszélt az együttműködés végéről, kiemelve, hogy semmilyen figyelmeztetés nem kaptak azzal kapcsolatban, hogy változás lehet.

Hat évig teljesen hű voltam Dominichoz. Ezek után még ahhoz sem volt bátorsága, hogy megmondja nekem, már nem dolgozunk együtt

– bosszankodott.

The post Ahhoz sem volt bátorsága, hogy kirúgja az edzőjét first appeared on 24.hu.

Paris Hilton a hét közepén megemlékezett az amerikai üzletasszonyok napjáról, egy aktuális fotó helyett viszont inkább jó régre nyúlt vissza és egy olyan képet posztolt magáról, amin ugyan ki van öltözve, de még csak tinédzser.

Azt nem írta meg, hogy pontosan mennyi idős volt a felvételen, de mivel az év elején már a 40. születésnapját ünnepelte a celeb, jó eséllyel 25 év is eltelhetett azóta. A kommentelők szerint viszont nem sokat változott.

Paris Hilton (@parishilton) által megosztott bejegyzés

The post Paris Hilton felült a nosztalgiavonatra, tinikori fotóját pedig imádják a követői first appeared on 24.hu.