Női többségű parlamentre számított Izland a szombati parlamenti választások első eredményei alapján, de a voksok vasárnap esti újraszámlálása után mégis több lesz a férfi, mint a nő a képviselők között – jelentette a RUV állami tévére hivatkozva az MTI.

Az első hírek szerint a 63 képviselői helyből 33-at nők szereztek meg, de az újraszámlálás után 3 mandátum mégis férfiaké lett. A 30 képviselői hely még így is hattal több, mint az előző ciklusban. Az országos választási bizottság még nem tette közzé az eredményeket, nem kommentálta a fejleményeket.

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint három országban (Ruanda, Kuba, Nicaragua) vannak többségben a nők a parlamentben. Mexikóban és az Egyesült Arab Emírségekben fele-fele az arány, Európában Svédországban és Finnországban 47, illetve 46 százalék a nők aránya a parlamentben.

A 371 ezer lakosú Izland a Világgazdasági Fórum (WEF) márciusi jelentése szerint már 12 egymást követő évben minősült a világszerte legnagyobb nemi egyenlőséget biztosító országnak.

A választások előtt a közvélemény-kutatások a koalíciós pártok meggyengülését jósolták, de a Haladó Párt nevű centrista agrárpárt öt képviselői hellyel még többet is szerzett, mint a legutóbbi (2017-es) választáson. Az állami média szerint 37-re növelte a koalíció összes mandátának számát.

A Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök (a képen) vezette Baloldali-Zöld Mozgalom, illetve a konzervatív Függetlenségi Párt és a Haladó Párt alkotta jelenlegi koalíció tagjai a választások előtt azt mondták, ha újra többségük lesz, készek tárgyalni a további együttműködésről.

A 63 tagú izlandi parlament legnagyobb pártja ismét a Függetlenségi Párt lesz, amely változatlanul 16 mandátumhoz jutott. A Baloldali-Zöld Mozgalom most csak nyolc képviselőt küldhet a törvényhozásba, a 2017-es választásokon szerzett 11 mandátummal szemben, igaz két törvényhozója akkor elhagyta a pártot, közvetlenül a választások után.

The post Mégsem lesznek többen a nők az izlandi parlamentben first appeared on 24.hu.

Lando Norris élete első futamát nyerhette volna meg Szocsiban, azonban hét körrel a verseny vége előtt zuhogni kezdett az eső és végül nem ment a boxutcába vizes pályára való gumikért. A brit rajta vesztett, mert az utolsó körökben irányíthatatlanná vált az autó és végül csak hetedik lett.

Az eset után persze nagyon le volt törve a fiatal versenyző, aki remekelt egyébként az időmérőn és a futam első 47 körében is. A verseny után higgadt maradt és nem keresett kifogásokat.

Szomorú vagyok, letört. Úgy döntöttünk, hogy kintmaradok és a végén kiderült, hogy nem ez volt a jó döntés, de épp úgy az én választásom volt, mint a csapaté. Valójában én határoztam így, ők be akartak hívni a boxba, de én nem mentem, mert azt hittem, hogy így lehet majd nyerni

– mondta versenye után Norris.

Később azért picit a McLaren is ludassá vált a hajrájával kapcsolatban, mert miközben a századik futamgyőzelmét ünneplő Lewis Hamiltont kérdezgette a Sky Sports, a címvédő bevonta honfitársát is a beszélgetésbe. Ebből kiderült, hogy az esőzéskor éllovas pilóta úgy tudta, nem kezd komolyabban zuhogni az eső, viszont a Mercedesnél pontosan tudták. Hamilton megkérdezte a vasárnapi ellenfelét, be akart-e menni a boxba és amikor Norris nemet mondott, azonnal rávágta:

„Én sem! Úgy voltam vele, hogy itt van előttem a srác, mindjárt megelőzhetem. Az első hívást figyelmen kívül is hagytam, mert pont előttem voltál”

– emlékezett vissza Hamilton, amit Norris ugyan elütött egy viccel, mondván, hogy ő az összes hívást ignorálta, de itt kiderült, hogy azt hitte, nem romlik az eső.

After the most dramatic of finishes in Sochi, a debrief between @LewisHamilton and @LandoNorris

Hétfőn az északkeleti tájakon, délelőtt átmenetileg a Dél-Dunántúlon lehet naposabb az idő, máshol sok lesz a felhő. Az ország délnyugati kétharmadában többfelé valószínű zápor, zivatar, néhol akár tartósabban is eshet. A csapadék pontos térbeli eloszlása bizonytalan, de kisebb körzetekben jelentős eső is hullhat. Csak kevés helyen élénkül meg a keleties szél.

A hőmérséklet napközben többnyire 21-26 fok között alakul, a tartósabban csapadékos részeken pár fokkal hűvösebb, míg délkeleten, keleten enyhébb lehet az idő. Késő estére 14-19 fok közé hűl le a levegő – írja a Kiderül.hu.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat három megye kivételével elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést adott ki zivatar, illetve felhőszakadás  veszélye miatt. Ezeken a területeken az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, esetenként szélerősödés, jégeső előfordulhat és az rövid idő alatt 25-30 mm-t meghaladó csapadék hullhat.

A zivatarveszély miatt már elsőfokú (citromsárga) riasztás is érvényes. (Az érintett járásokat egy  folyamatosan frissülő térképen lehet nyomon követni.)

Azt írták, hogy hétfő éjfélig eső, zápor mellett reggel főleg a Dél-Dunántúlon, Dunántúl keleti felében, Duna-Tisza közén, Dél-Alföldön fordulhat elő zivatar. Napközben az északkeleti országrész kivételével van esély zivatarokra. A lassan áthelyeződő intenzívebb gócokban lokálisan 25-30 mm-t meghaladó csapadék hullhat.

The post Zivatarok miatt riasztást adtak ki – térképek first appeared on 24.hu.

Pár hónapja frissítette foglalkozás szintű keresetstatisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagkereset a vezető beosztásban dolgozók körében a legmagasabb – közel 800 ezer forint –, ide 33 foglalkozást soroltak (ábránkon ezek az 1-es főcsoportba tartoznak). Ebből a kategóriából is kiemelkednek a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok, akiknek az átlagkeresete tavaly másfél millió forint volt. Egymillió forint feletti bruttó fizetés jár a pénzügyi vagy informatika és telekommunikációs tevékenységet folytató egységek vezetőinek, de a HR-, illetve marketingvezetőknek is.

Átlagosan bő kétszázezer forinttal lehet kevesebbet keresni – bruttó 573 ezer forintot – azokban a munkakörökben, amelyek felsőfokú képzettséget és önálló tevékenységet feltételeznek (a KSH 113 ilyen foglalkozást tart nyilván, ábránkon ez a 2-es főcsoport). Ebben a kategóriában is vannak, akik egymillió feletti bruttó bért kapnak, például a bírók, vagy az alternatív gyógymódot alkalmazók (például a hagyományos kínai orvoslással gyógyítók vagy a természetgyógyászok). Ebbe a kategóriába sorolták a tanárokat is: az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly átlagosan 567 481 , míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt. (A címben jelzett vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta). A legkevesebb pénzt a könyvtárosok viszik haza, átlagkeresetük kicsivel több mint 300 ezer forint.

Az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (összesen 100 ilyen van, ezek alkotják a 3-as főcsoportot) átlagbére 462 ezer forint. Érdekesség, hogy ide tartozik a három legmagasabb bruttó átlagkeresetet garantáló foglalkozás:

• a légiforgalmi irányítók bérpapírján havonta átlagosan kétmillió forint,
• a sportolókén 1,3 millió forint,
• a tőzsde- és pénzügyi ügynökökén, brókerekén pedig 1,17 millió forint szerepel.

Itt találhatóak még a többi között a vám- és pénzügyőrök (510 ezer forint), az orvosi laboratóriumi asszisztensek (477 ezer forint), illetve a jelnyelvi tolmácsok (318 ezer forint).

Az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásúak (összesen 24-ről van adatközlés, és ábránkon ez a 4-es főcsoport) már csak 350 ezer forintot keresnek átlagosan. Közülük a könyvelő 450 ezer forintot, a titkár(nő) 361 ezret, a recepciós pedig 280 ezret. Az 5-ös főcsoportban (41 darab kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozás van itt) bő 300 ezer forint a bruttó átlagkereset, legjobban a rendőrök, börtönőrök és tűzoltók keresnek ebben a kategóriában (sorrendben 545 ezer, 475 ezer, 459 ezer forintot), a legkevesebbet pedig a pultosok, manikűrösök és utcai árusok (nagyjából 215 és 220 ezer forint között).

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (ez a 6-os főcsoport) között nagyon kevés, összesen tizenhat foglalkozás található, és

innentől megfigyelhető a szakmunka felértékelődése. Az ipari és építőipari foglalkozásokat űzők (ez a hetes főcsoport), illetve a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (nyolcas csoport) között is akad ugyanis olyan foglalkozás, amely sokkal jobb keresetet biztosít, mint amit a mezőgazdaságban dolgozók remélhetnek. A bruttó átlagkereset ez utóbbi kategóriában 241 ezer forint, ami a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztők 301 ezres, illetve az erdészeti foglalkozásúak 163 ezres keresete közé esik.

Az ipari és építőipari foglalkozásokban (73 szakmát soroltak ide, ez a 7-es főcsoport) viszont átlagosan 310 ezer forintot lehet keresni, itt ugyanakkor elég nagy a szórás: a legtöbbet (813 ezer forint) az ipari alpinistáknak, a legkevesebbet a nád- és fűzfeldolgozóknak, seprű-, kefegyártóknak fizetnek (119 ezer forint) – utóbbi az összes, 475 foglalkozás közül a legkisebb átlagkeresetet biztosítja. A szigetelők 283 ezer, a lakatosok 339 ezer, a felvonószerelők 422 ezer forintot keresnek átlagosan.

Bár a FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerinti „rangsorban” az utolsó előtti helyen vannak a gépkezelők, összeszerelők, és járművezetők (a 8-as főcsoport), ők mégis többet visznek haza, mint például az irodai alkalmazottak (4-es főcsoport). A 49 foglalkozás átlagkeresete 381 ezer forint:

• a legjobban a sugármentesítő gép kezelői keresnek (685 ezer forint havonta),
• a mozdonyvezetők 667 ezer forint bruttót kapnak átlagosan,
• a kőolaj- és földgáz-feldolgozó gépek kezelői pedig kicsivel 600 ezer forint alatt keresnek.

A kategóriában a legszerényebb keresettel a cipőgyártó, illetve a ruházati gépek kezelői és gyártósorai mellett dolgozók rendelkeznek: bruttójuk csak kicsivel haladja meg a kétszázezer forintot.

Utóbbiak bérénél kicsivel magasabb (221 ezer forint) az átlagkereset a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál (ez a 9-es főcsoport). 26 munkakört soroltak ide, közülük a legjobban rakodómunkásként és ablaktisztítóként lehet keresni (átlagosan bruttó 300 ezer forintos kereset jár érte), legrosszabbul pedig kubikosként – utóbbi 149 ezer forintos keresetet jelent.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük és egyszerűen kereshetővé tettük az összes KSH által nyilvántartott foglalkozást. Nemcsak azt nézheti meg, hogy az egyes szakmához milyen FEOR tartozik, de azt is, hogy az egyes korcsoportokban (30 év alatt, 30-39 év között, 40-49 év között, illetve 50 évnél idősebben) mennyi volt az átlagkereset a 2020-as évben. Az utolsó oszlopban egy szorzószámot talál, amivel azt fejeztük ki, hogy hányszorosa az 50 év felett keresett összeg az adott foglalkozás esetében a 30 év alatti átlagkeresetnek.

Leginkább a légiforgalmi irányítók körében van nagy különbség a korcsoportok bérezése között: míg fiatalon 680 ezres átlagkereset társul a feladataikhoz, addig ötven év felett már 3 millió forintot is lehet keresni ebben a munkakörben.

Kevésbé, mindössze tíz-húsz százalékkal változik az eltelt évtizedekkel az ápolók bére:

• egy felsőfokú végzettségű, 30 alatti ápoló bruttó 478 ezer forintot kap, egy ötven feletti 621 ezret,
• egy (3-as főcsoportba tartozó) ápoló, szakápoló 404, illetve 465 ezer forintot,
• egy segédápoló pedig 331, illetve 351 ezer forintot keres.

A táblázatunk tetején található mezőben kereshet rá foglalkozásokra – ha például annyit ír be, hogy tanár, az összes tanár szót tartalmazó foglalkozást kilistázza a grafika.

A KSH adatgyűjtésébe a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai kerültek be, így bizonyos szakmákban, ahol jellemzően egyéni vállalkozóként dolgoznak, torzító hatás érvényesülhet.

The post A váltókezelő és a műtrágyakeverő is többet keres, mint a középiskolai tanár first appeared on 24.hu.

A bűnügyi sorozatok népszerűsége töretlen szerte a világon, a laborok mélyén dolgozó bűnügyi szakemberek munkája tömegeket varázsol el a TV előtt ülve. Elég egy pici minta, egy anyagmaradvány, amiből megkérdőjelezhetetlen bizonyíték lesz a szakértő tudásának felhasználásával, és kattan a bilincs az elkövető csuklóján. Az ilyen filmek megszállottai – hallva a visszatérő érvelést, a módszereket – akár szakértőnek is érezhetik magukat, de legalábbis van ötletük a megoldás keresésére.

A kevésbé rutinos nézők is jól tudják, hogy az élet megszűnésével milyen folyamatok játszódnak le egy testben, és hogyan lehet következtetni a holttestben található élőlények alapján a halál körülményeire, helyszínére és legfőképp beálltának idejére. Fulladásos halál esetén alkalmazott módszer a diatóma – magyarul kovaalga – teszt. Ezek a különleges lények a halál pillanatát rögzítik, és segítségükkel rekonstruálhatók a vízbefúlt személyben zajló utolsó életjelenségek.

Kovaalgák segítségével a filmeken és a valóságban is a „hogyan”-ra kereshetjük a választ, nem a „mikor”-ra.

Az igazságügyi orvostan önmagában is rendkívül bonyolult és összetett terület, ahol a sikert a meglévő, legmagasabb szintű tudás szintézise, vagyis tudományágak összefogása biztosíthatja. Ennek szellemében született együttműködés a Semmelweis Egyetem és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) között, ami egy hazánkban is nagyon gyakori halálnemre, a vízbe fulladásra, illetve vízben talált holttestek vizsgálatára koncentrál.

Az emberi maradványokban található algák ugyanis sok értékes részlettel szolgálhatnak, lényegesen elősegíthetik a nyomozó hatóságok munkáját. Dr. Buczkó Krisztinával, az ELKH ÖK Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadójával beszélgettünk.

Érdemes azzal kezdeni, hogy az mik is azok az algák? Nemcsak azért, mert történetünk főszereplői nyilvánvalóan bemutatásra szorulnak, hanem mert elképesztően érdekes élőlényekről beszélünk. Valójában nem is „hivatalos” rendszertani kategóriákról van szó. A laikus leginkább akkor találkozik algákkal, amikor azok tömegesen jelennek meg: miattuk kell kapaszkodni az élővízi strandok korlátjába, mert csúszik a lépcső, vagy a kövezett partoknál a kőszóráson, ahol a lengedező algaszakáll már tényleg feltűnő. Meleg napokon a „spenótvíz” is az algáktól válik zölddé. De nem ragaszkodnak a meleg vízhez, remekül érzik magukat a havon és a jégen, olykor több négyzetkilométeren megszínezve a hó felszínét, hogy csak a leglátványosabb, legfeltűnőbb jelenségeket említsük.

Az alga vagy moszat egy gyűjtőnév, ahova általában szabad szemmel nem látható, mikroszkópikus méretű, fotoszintézisre képes szervetek tartoznak. Kicsit máshogy fogalmazva olyan, elsődlegesen fotoautotróf élőlények, amelyek más, ismert rendszertani kategóriába nem sorolhatóak be

– mondja a 24.hu-nak Buczkó Krisztina.

Többségük a vízben él, de számos fajukat szárazföldön is megtaláljuk, gyakorlatilag minden létező élőhelyet meghódítottak a Földön. A legextrémebb körülmények között is megélnek, hegyek csúcsán, barlangok mélyén, a havon és hévforrásokban, extrém savanyú (1-2-es pH-jú vulkáni tavak) vizekben, a szennyvízben és a csapvízben is. De még a levegőben, a felszálló légáramlatoknak is megvan a sajátos „algalakossága”. Ilyenkor a lebegő szilárd anyag és a pára adja a szükséges tápanyagot, de kimutatták például, hogy egyes fajok a kozmikus sugárzásból is képesek energiát nyerni.

A legnagyobb tömegben és változatosságban azonban vizeinkben élnek. Ha egy tárgyat élő vízbe teszünk, szinte azonnal megjelennek rajta az az első algák, előbb-utóbb szabad szemmel is látható bevonatot hoznak létre, ez a biofilm. Ha iszunk a vízből (vagyis bejuttatjuk őket a szervezetünkbe), a tápcsatornán keresztüljutva előbb-utóbb (élve vagy halva), de kijutnak belőlünk. Azonban, ha fuldoklunk, akkor a vízzel együtt beáramlanak a tüdőbe, ott átpréselődnek tüdőhólyagocskákon, belépnek a kapillárisokba. Amíg a szív képes dobbani és a vért pumpálni, a véráram a diatómákat is eljuttatja a test minden pontjára, az agyba, a lépbe, a májba, a csontvelőbe, a lábszárcsontba – mindenhova.

És itt kapcsolódik egymáshoz az algák kutatása, illetve az a szomorú tény, hogy hazánkban a vízbe fulladás egyike a leggyakoribb nem természetes halálokoknak, ráadásul gyakran a fiatalok közül szedi áldozatait. A Semmelweis Egyetem és az ELKH ÖK kutatóinak együttműködése tavasszal kezdődött, Buczkó Krisztina pedig egészen pontosan diatómaszakértőként vesz részt a csapatban. Az ELKH ÖK Vízi Ökológiai Intézetében a Riverine projekt keretében kiemelten vizsgálják a folyóvizek kovaalgáit, az így felálló adatbázisok segítségével egyre több kérdésre tudnak választ adni.

A lényeg pedig, hogy a számos egyéb fizikai jel mellett a holttestben szétáramlott algák fajösszetétele, mennyisége rendkívül értékes információt árul el például arról, hogy az illető egyáltalán vízbe fulladt-e, vagy a halál beállta után, utólag dobták-e vízbe. Az előbb említett „egyéb fizikai jel” a vízben töltött idő hosszával folyamatosan eltűnik, a diatómák viszont még akkor is tanulmányozhatóak a csontokból, amikor már a lágyszövetek sincsenek meg.

A csontokban, szervekben talált kovaalgák száma, összetétele információkat tartalmaz a fulladás helyszínére nézve is. Árulkodnak az élőhelyükül szolgáló víz sótartalmáról, kémhatásáról: vannak olyan fajok amik jellemzően folyókban élnek (a víz áramlására szükségük van), míg mások kizárólag tavakban fordulnak elő. A szennyvizek diatómái is teljesen mások, mint amik a tiszta, szerves szennyezőktől nem terhelt vizekben találhatóak – bárhol találnak rá a holttestre, a diatómaszakértő jó eséllyel következtetni tud a fulladás helyére. Buczkó Krisztina megtörtént esetet említ:

Az adatok szerint egy folyóba fulladt áldozat szöveteit vizsgálva egyértelmű volt a mikoszkópi kép alapján, hogy békalencsés, vagyis inkább állóvízi mint folyóvízi körülmények között állt be a halál.

Van egy olyan kovaalga (a Lemnicola hungarica) ami gyakori volt a szövetekben és leginkább békelencséhez kötődően él. A kísérő dokumentumokból kiderült, hogy helyes volt a megállapítás, a vizsgálati alany valóban egy nagy folyó oldalágban fulladt meg.

A szomorú valóságtól visszatérve a krimik világába, azt kell mondanunk, hogy a „szakértő nézővel” a krimiírók többet hitetnek el, mint amire kovaalgáink képesek. Nem tudjuk például pontos folyamkilométerre megmondani, hol esett vízbe az áldozat, nem tudjuk megmondani, mennyit sodródott, sőt még pontos vízmélységet sem nagyon. Azt viszont látjuk a fajösszetételen, hogy nyílt vízben vagy a partközelben fuldoklott. Az idegenkezűség eldöntésében segít sokat a kovaalgateszt: ha a boncolás során nyert szövetmintában nincs diatóma, akkor valószínűleg már halott volt amikor a vízbe dobták – vagyis fennáll az emberölés gyanúja.

Maradva még a kovaalgáknál és az ő szerepüknél a nyomozásban, olyan esetet is tárgyal az irodalom, amikor egy gyilkossággal vádolt személy nadrágján lévő diatómák szolgáltatták a bizonyítékot arra, hogy nem a tengerparton lett vizes az említett ruhadarab, hanem a kerti tóban. Abban a kerti tóban, ahol történetesen elsüllyesztette az autóját, benne a meggyilkolt barátjával. Vagyis ruhákon, cipőkön is fellehetők algamaradványok, amelyek meghatározása segíthet akár gyilkossági helyszíneket is azonosítani.

Mindez érdekes és fontos is, de ne feledjük, az algák és ezen belül a kovaalgák mint elsődleges termelők, az élet alapját képező oxigén létrehozásával szolgálják leginkább a jólétünket.

The post A halál pillanatát rögzítik a kovaalgák first appeared on 24.hu.

Magyarország Kormánya döntött: biztosítja a szükséges forrást, ezzel indulhat a Multicsarnok építése! – írja Facebook-oldalán Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.

Azt is írja a városvezető, hogy a leendő csarnok nem csupán a város hokicsapatának jelent majd új otthont, hanem végre méltó rendezvényközpont, közösségi centrum is lesz Fehérváron! Kiemelendő, hogy a csarnokkal együtt jelentős útépítési beruházás indul, az ipari parkot a Budai úttal összekötve, P+R parkolót kialakítva.

A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8 százalékos tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. A multicsarnok építését teljes egészében az állam finanszírozza, a városnak ez egy fillérjébe sem kerül. Ilyen fejlesztést saját erőből az önkormányzat nem tudna megvalósítani – mondta Fehérvár polgármestere.

Cser-Palkovics egyenesen közösségi centrumnak nevezte a leendő létesítményt (képünkön a látványterv), hozzátéve, a csarnokkal együtt jelentős útépítési beruházás indul, az ipari parkot a Budai úttal összekötve, P+R parkolót kialakítva.

The post 32 milliárd forintból épül új sportcsarnok Székesfehérváron first appeared on 24.hu.

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 38. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

•  2 (kettő)
•  9 (kilenc)
• 10 (tíz)
• 18 (tizennyolc)
• 22 (huszonkettő)
• 25 (huszonöt)

A nyeremények:

• 6 találatos szelvény nem volt;
• 5 találatos szelvény 59 darab, nyereményük egyenként 281 915 forint;
• 4 találatos szelvény 2431 darab, nyereményük egyenként 6840 forint;
• 3 találatos szelvény 42 774 darab, nyereményük egyenként 1775 forint.

(MTI)

The post Ezeket a számokat kellett eltalálni a hatos lottón first appeared on 24.hu.

A radikális iszlamista tálibok helyi tisztségviselői betiltották a szakállak leborotválását a dél-afganisztáni Hilmend tartományban – írja az MTI.

Háfiz Rasíd Hilmend, a tálibok tájékoztatási és kulturális igazgatója az Etilaatroz című helyi lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a döntés a vallási szabályokat fenntartó tartományi rendőrségnek a helyi fodrász szalonok tulajdonosaival tartott tanácskozásán született.

A tálib hatóságok a közösségi médiában közétett hivatalos körüzenetben figyelmeztették a fodrászokat annak következményeire, ha bizonyíthatóan levágták valakinek a szakállát. Ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra.

A tálibok augusztus közepén vették át a hatalmat. Azóta felszámolták a koedukált felsőoktatást, a nőknek kötelezővé tették a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viseletét, s néhány tartományban nem engedik őket dolgozni, leszámítva az egészségügyet és az oktatást. Ezen felül a lányoknak megtiltották, hogy a 6. osztályon túl iskolába járjanak.

Hírügynökségek szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy a tálibok a nőket elnyomva fogják-e irányítani az országot, ahogy azt a kilencvenes évek végén tették, vagy enyhítenek a szigoron. A mozgalom vezetőinek nézetei eddigi nyilatkozataik alapján továbbra is a mélyen konzervatív, függetlenül attól, hogy nem idegenkednek a legmodernebb táv- és adatközlési technológiát, például a mobiltelefonok igénybe vételétől.

The post A tálibok betiltották a szakállak leborotválását Afganisztán egyes részein first appeared on 24.hu.